A 10 éve romba dőlt kölni levéltár anyagából eddig 9 ezer megrongálódott dokumentumot sikerült teljes mértékben helyreállítani, köztük mintegy 1000 értékes kéziratot - közölte pénteken az évforduló alkalmából a levéltár igazgatója, Bettina Schmidt-Czaia.
Az összes megsérült levéltári anyag helyreállításához még legalább 30 évre van szükség – mondta az igazgató.
A 2009. március 3-i szerencsétlenségben 30 kilométernyi polcon felhalmozott levéltári dokumentum rongálódott meg. A két halálos áldozattal is járó katasztrófa ügyében a kölni tartományi bíróság két büntetőperben a levéltár alatti új metróállomás építőinek felelősségét állapította meg, két vádlottat feltételes szabadságvesztésre ítéltek, egyelőre nem jogerősen.
A kölni önkormányzat szerint a városi levéltár négyemeletes épületének összedőlése 1,3 milliárd euró kárt okozott, ezt be akarják hajtani a beruházást végző konzorciumon polgári peres eljárásban.
Szakértők szerint felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat – több évszázados okleveleket, testamentumokat, pápai, illetve császári rendeleteket, történelmi könyveket, filmeket, leveleket – temettek be a romok a kölni városi történeti levéltár összeomlásakor.
Akkor egyesek úgy vélték, a több mint 1000 éves város és jelentős részben az ország “emlékezete” veszett vagy veszhetett oda. A levéltárban olyan történelmi személyek feljegyzéseit is őrizték, mint Napóleon, Hegel vagy a háború utáni első kancellár, Konrad Adenauer, de nyoma veszett Karl Marx, Friedrich Engels vagy Heinrich Böll korabeli feljegyzéseinek is, bár ez utóbbiakért nem kár.
A levéltári anyagok értékét jól jelzi, hogy azok 400 millió euróra voltak biztosítva. Az archívum legrégebbi dokumentuma 922-ből származik.
(MTI nyomán)
