Az Iszlám Állam terrorszervezethez több tízezer külföldi csatlakozott az évek során, a legtöbben értelemszerűen a Közel-Keletről. A 2015-2016-os párizsi és brüsszeli terrortámadások után Európában is megnőtt egy időre a terrorveszély, ami rávilágított arra, hogy a kontinensről mintegy 5000-6000 ember csatlakozott az Iszlám Államhoz.

Az Egyesült Államok főszerepet játszik a terrorizmus elleni küzdelemben, és az országból kiutazó potenciális terroristák számát tekintve alacsony kockázatot jelent. Becslések szerint mindössze 250-300 amerikai utazhatott Szíriába vagy Irakba (ez a "mindössze" mutatja, hogy máshol milyen rossz már a helyzet - a szerk), hogy csatlakozzon a terroristákhoz, többségében fiatal férfiak.

A terrorszervezet elleni háború végének közeledtével, 2019 februárjában Donald Trump felszólította az európai országokat, hogy vigyék haza a Szíriában elfogott dzsihádistáikat, akiknek a fogva tartása egyre nagyobb gondot okoz a szíriai kurd erőknek. Párizs, Brüsszel, London és Berlin bizonytalan volt, hogy mit kezdjen velük, hiszen egyszerre jelentettek politikai és biztonsági kockázatot. Franciaország inkább megállapodott Irakkal, hogy ott álljanak bíróság elé, akár úgy is, hogy mindenki tisztában van azzal: Bagdadban nem számíthatnak tisztességes tárgyalásokra, és szinte biztos a halálos ítélet (ez több esetben be is következett). (Az iraki igazságszolgáltatást nem áll szándékunkban magasztalni, de akik a saríáért rajonganak és ártatlanok vérét ontani mentek, talán nem is a "tisztességes" bíróságok által rájuk mérendő jellemzően arcátlanul kevés börtönwellnesst érdemlik. Ők maguk döntöttek úgy, hogy nem kérnek az európai civilizációs vívmányokból, sőt azok ellen harcoltak - a szerk.)

Azonban nem minden európai ország mondott le így az állampolgárairól. A helyzet érzékenysége miatt senki sem veri ezt nagy dobra, de kurd források folyamatosan számolnak be arról, hogy hozzátartozókat (gyermekeket, feleségeket) átadtak Belgiumnak, Hollandiának vagy éppen az Egyesült Államoknak.

Az USA hozzáállása meglehetősen ellentmondásos Trump elnöksége alatt. Noha Trump az európai országokat arra szólította fel, vigyék haza terroristáikat és azok családtagjait, amikor februárban az egyik szíriai táborban megtalálták az amerikai Hadi Muthanát, az elnök utasította Mike Pompeo külügyminisztert, hogy akadályozza meg a hazaszállítását. Muthana 19 évesen hagyta ott szüleit Alabamában és utazott el Törökországon át Szíriába, ahol az Iszlám Állam egyik propagandaarca lett. A háború végén 18 hónapos gyermekével szeretett volna hazatérni, tetteit és a rá váró büntetést is vállalva.

Ahhoz képest, hogy az jemeni-amerikai nő körül mekkora vihar keletkezett, az USA mégiscsak otthon kívánja tárgyalni az Iszlám Állam egykori amerikai tagjainak és hozzátartozóinak ügyét. Június elején két asszonyt és négy kiskorút hoztak haza Szíriából, hogy új személyazonossággal letelepítsék őket az országban. Az FBI továbbra is aktívan keresi a menekülttáborokban az amerikai állampolgárokat, eddig mintegy 20 embert azonosítottak, akik közül féltucatnyian fegyveresek, a többiek nők vagy gyerekek. Három férfi és egy nő vár jelenleg tárgyalásra, egy embert már elítéltek (ő húsz évet kapott), míg másik három vádalkut kötött a hatóságokkal, sőt egyikőjük már le is töltötte a büntetését és kiszabadult.

Az eddig ismertté vált esetek alapján semmi különös közös jellegzetességet nem lehet megállapítani az Iszlám Államhoz csatlakozó amerikai állampolgárokról. Van köztük tanár, négygyerekes, baptista családból származó édesanya, egyetemi hallgató és egy FBI-tolmács is. Daniela Green egy csehszlovákiai születésű, Németországban felnőtt nő, aki összeházasodott az ott állomásozó amerikai hadsereg egyik tisztjével.

Később visszaköltöztek az USA-ba, ahol Greent – valószínűleg német nyelvtudása miatt – az FBI alkalmazni kezdte azzal a céllal, hogy ismerkedjen meg Denis Cuspert ghánai-német származású rapperrel, aki maga is áttért az iszlámra és az Iszlám Állam egyik toborzója lett.

Az amerikai nő idővel privátban is kapcsolatba lépett Cusperttel, majd családi látogatás címén visszatért Németországba, ahol személyesen is találkozott az egykori rapperrel. Onnan közösen Szíriába utaztak, hogy csatlakozzanak a szélsőségesekhez. Greene viszonylag hamar rájött, hogy súlyos hibát követett el (a történet mely pontján tűnhetett mindez egy kicsit is épeszű ötletnek? - a szerk.), sikerült elmenekülnie és visszatérnie az USA-ba. Megbánást tanúsítva és a hatóságokkal együttműködve két év letöltendő börtönbüntetéssel megúszta.

Ez az ítélet az egyik legenyhébb volt az amerikai ISIS-szimpatizánsokra kiróttak között. A Virginia államból származó Mohamad Jamal Khweis például sokkal súlyosabb ítéletet kapott. A 28 éves férfi 2015-ben utazott el Szíriába, katonai és a vallási kiképzés után iraki területeken vetették be. Érkezése után mindössze tíz héttel azonban máris az iraki kurdok fogságába esett, akik átadták az amerikai hatóságoknak. Khweis húsz év letöltendő börtönt kapott, ami a legsúlyosabb ítéletek közé tartozik, de még mindig igen kedvező, ha összevetjük a sorsát azokkal a francia vagy ausztrál önkéntesekkel, akiket országuk inkább az iraki hatóságokra bízott.

Wagner Péter - 24.hu