Sajátos gondolatmenettel vezette le Jair Bolsonaro, hogyan tehetne az emberiség a környezetért, úgy, hogy a fák védelmére szánt pénzeket el sem költjük.
A nemrég megválasztott brazil elnöknek, Jair Bolsonarónak voltak már érdekes húzásai: eleve azzal kampányolt, hogy utat nyit az esőerdők kivágásának, és ezzel lényegében eddig védett erdők elpusztításának.
Az internacionalista zsidó sajtó szerint szélsőjobbos, valójában Izrael-imádó politikus szerint az esőerdőket védő jogszabály gazdasági akadály, ugyanis a bennszülöttek földjein így nem lehetséges kereskedelmi tevékenységbe fogni. Bolsonaro kijelentései ellen több jogvédő csoport is tiltakozott, azt hangsúlyozva, hogy a lépés gyakorlatilag az őshonos kultúra pusztulásához vezetne. De nem csak ez a gond.
 A "szélsőjobboldali" Bolsonaro az első külföldi államfő, aki az izraeli miniszterelnök kíséretében látogatott a jeruzsálemi Siratófalhoz (kép: Fotó: Amos Ben Gershom/GPO) |
Környezetvédők és klímakutatók szerint is az Amazonos-medencében található erdőségek fontos feladatot látnak el, hiszen a légkörben lévő oxigén 20 százalékát ezeknek a fáknak köszönhetjük. Nem véletlenül nevezik a területet a Föld tüdejének is.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a veszteség mértéke eléri a 20-25 százalékot, a Föld zöld tüdeje hatalmas szavannává változhat.
Bolsonaro most ismét hallatott magáról, egy újságíró ugyanis megkérdezte tőle: mégis hogyan egyeztethető össze a mezőgazdasági területek növelése a környezetvédelemmel. Az elnök erre a BBC szerint úgy felelt:
"Elég kicsit kevesebbet enni. Ön a környezetszennyezésről beszél. Elég lenne csak minden második nap kakálni. Az jobb lesz az egész világnak".
Közben kiderült, hogy a németországi kormány rengeteg pénzt küldött a brazil erdők védelmére, ám a folyamatos fakitermelés miatt úgy döntöttek, befagyasztják a támogatást. A Tagesspiegel című német lap szerint első lépésben mintegy 35 millió eurós (11,4 milliárd forintos) összegről van szó.
Az úgynevezett Amazon Fund keretében Norvégiától, Németországtól és más országok civil szervezeteitől több százmillió euró érkezik évente az Amazonas és környéke védelmére. A németországi kormány az alapba eddig 55 millió eurót fizetett be, Norvégia 8 milliárd koronát (260 milliárd forintot). A pénzzel az alap az esőerdők kitermelését akarja megállítani, az újraerdősítést finanszírozni és az őslakos népeket támogatni.
Bár Bolsonaro kormánya a párizsi klímaegyezmény keretében arra kötelezte magát, hogy 2030-ra nullára csökkenti az illegális fakitermelés mértékét és nagy kiterjedésű erdősítési tevékenységet folytat, a valóság egészen más. Bolsonaro egyik legnagyobb támogatója a mezőgazdasági lobbi.
- Az elnök nem jelöl ki újabb természetvédelmi területeket,
- további erdőirtásokra ad engedélyt,
- és erőteljesebb mértékben kívánja hasznosítani az Amazonas régióját.
"A brazil kormány politikája miatt kétségessé válik, megvalósulhat-e az erdőirtási arányok következetes csökkenése" – idézi Svenja Schulze német környezetvédelmi minisztert a lap. A minisztérium szerint felül kell vizsgálni Németország további szerepét az Amazon Fundban.
Az alap 2008-as létrehozása óta a befizetéseknek köszönhetően a fakitermelés és erdőirtás mértékét jelző számok jelentősen visszaestek, az új brazil elnök, Jair Bolsonaro hivatalba lépése óta azonban a trend megfordult.
(HVG - BBC nyomán)
