A fanatikusan vallásos és nacionalista zsidó ifjak fertőzöttsége a Júdeai sivatagtól északra levő, de szintén a megszállt Ciszjordániához tartozó Szamariában (héberül: Somron) igazolódott be, azaz lett pozitív a tesztjük. A hatóságok a koronás szélsőségeseket először egy jeruzsálemi szállodában kívánták karantén alá helyezni, de ők megtagadták ezt a lehetőséget, mert nem voltak hajlandók egymástól elkülönítve, külön-külön szobákban tartózkodni. Ahelyett, hogy helyükre tették volna őket, a rendőrök ezután egy dél-izraeli elkülönítőbe szállították az arany ifjakat. Elszállásolásuk után rögtön elkezdtek törni-zúzni, majd az épület ablakai után a közelben parkoló autók ablakait is bezúzták, mert elégedetlenek voltak a körülményekkel.

A rendőrség ekkor végre előállította őket, de mivel fertőzöttek, azonnal a nekik is megfelelő új karanténról kellett gondoskodni. Így került a választás az ifjak számára megszokott környezetnek számító Júdeai sivatagra, illetve a katonaság által fölvert sátortáborra, ahol már nincsenek fallal elválasztva egymástól. Élelmet a szomszédos katonai tábor biztosít nekik. Csakhogy a múlt éjszaka Isten két „apostola” felderítő körútra indult a sivatagban, miközben ráakadtak három palesztinra, egy haifai nőre és két hebroni férfira, akik szintén a sivatagban kívántak sátortáborozni. A koronás „apostolok” a Magyarországon is ismert módszer szerint előbb cigarettát kértek, majd eltávoztak, de aztán vagy tizedmagukkal visszatértek, s elkezdték kővel dobálni a palesztinokat, lefújták őket paprikapermettel, miközben a nőt agyba-főbe verték. Végül fölgyújtották a sátor mellett álló két személyautót. A palesztinoknak sikerült elmenekülni a helyszínről.

Az izraeli rendőrség a palesztinok feljelentése nyomán megkezdte a nyomozást a tettesek kézre kerítésére (ami az ismert tények birtokában nem lenne nehéz), de egyelőre senkit nem állítottak elő.

„A zsidó terroristákat Erdán (Gil’ád Erdán izraeli belbiztonsági miniszter – H. J.) és Netanjáhu rendőrsége újra meg újra szeretettel és megértéssel fogadja. Így aztán az elmúlt éjszaka is rasszista erőszak tanúi lehettünk, amely csak csoda folytán nem végződött emberéletek kioltásával. Ahelyett, hogy koronasátrat állínak föl nekik, a Magaslatok ifjait inkább börtönráccsal ellátott elkülönítőbe kellene küldeni”- jelentette ki ’Ofer Kászif, a Közös Lista nevű párt parlamenti képviselője.

A fenti hírben említett ’Ofer Kászif izraeli parlamenti képviselőt érdemes néhány mondatban bővebben is bemutatni, már csak azért is, mert a Cion-bérenc, vagy a zsidók antiszemitázgató bosszújától rettegő hazai kormányzati és ellenzéki sajtó ezt valószínűleg soha nem fogja megtenni.

’Ofer Kászif (56), az izraeli palesztinokat képviselő Közös Lista egyetlen zsidó parlamenti képviselője, a politikai filozófia doktora, egyetemi előadó. Sorkatonai szolgálatát a 35-ös ejtőernyős dandárban teljesítette. De amikor az 1987-es, úgynevezett első intifádá (palesztin népfölkelés) idején a megszállt területekre vezényelték, a Van Határ (Jés G’vul – יש גבול) nevű, főleg intellektuel zsidókból álló mozgalom híveként megtagadta a katonai parancs teljesítését, amiért aztán rendesen be is börtönözték. Kászif a 2020. március 2-án megtartott másodszor megismételt izraeli parlamenti választásokon a palesztin Közös Listán, de a többségében szintén palesztinok támogatta Hádás nevű választási koalíciós párt színeiben ismét bekerült a 120 tagú izraeli parlamentbe.

De a hír jobb megértéséhez röviden szólnunk kell a Magaslatok Ifjúsága (No’ár há-G’vá’ot – נוער הגבעות) nevű, vallásos zsidó fiatalokból álló, terrorisztikus, sőt gyilkos módszereket is alkalmazó, a megszállt Ciszjordániában lakatlan magaslatokon, dombokon tanyájukat fölütő csoportok alkotta mozgalomról. Az ifjak közül sokan az úgynevezett „új haszidizmus” áramlat hívei, s magukat egyenesen „Isten küldötteinek” (S’lihéj há-Él – שליחי האל), vagy, ha úgy tetszik, „apostolainak” nevezik, s a modern kori cionizmus kétkezi munkával országot építő „pionírjai” (hálucim – חלוצים) utódainak tartják. De nem csak ők maguk, hanem az izraeli politikai élet őket támogató több vezetője, így például parlamenti képviselők is így vélekednek róluk.

A Magaslatok Ifjúsága nomadizáló létüket sok esetben lábasjószág tartásával és primitív munkaeszközökkel végzett mezőgazdasági tevékenységgel tartják fönn. A sivatag kellős közepén sátortáborokat vernek, ideiglenes lakóegységeket állítanak föl, amelyet ők – és politikai támogatóik – a megszállt területeken egy-egy zsidótelepülés magjának, előtelepülésének tekintenek. Ezeken az előtelepüléseken élnek, munkálják meg a környező, palesztinoktól elrabolt, megművelésre alig alkalmas földet, házasodnak, s katonai kiképzéseket tartanak. A környéken élő őshonos palesztinokat állandóan rettegésben tartják – hiszen ezek az ifjak fegyverrel is rendelkeznek -, gyümölcsfáikat rendszeresen kivágják, terményeiket, gépjárműveiket és házaikat fölgyújtják.

Sokszor a házakat velük együtt gyújtják föl, mint például tették ezt a Nablusz város melletti Káfr Dumá nevű palesztin faluban. Az „ifjak” szinte „szent teheneknek” számítanak az izraeli politikai életben, s a hosszú és vastag pajesz mellett szinte az egész fejet lefedő kerek, horgolt kipát hordanak.

Hering J. – Kuruc.info