A csengtui amerikai konzulátus épületéről hétfő reggel (közép-európai idő szerint vasárnap késő este) levonták az amerikai zászlót három nappal azután, hogy bejelentették ennek a képviseletnek a bezárását - legalábbis erről tanúskodtak a kínai televízióban bemutatott képsorok, majd nem sokkal később a pekingi külügyminisztérium bejelentette, hogy Kína "birtokba vette" a konzulátus épületét.
Az elmúlt napokban még csak arról szóltak a híradások, hogy az Egyesült Államok "készül" e diplomáciai képviselet bezárására. A zászlólevonásról szóló képsorokat már helyi idő szerint hétfőn reggel lehetett látni a kínai állami televízióban. Néhány órával később Pekingben a külügyminisztérium már bejelentette, hogy az amerikai képviselet bezárt, Kína "birtokba vette" az épületet.
US-China tensions | The American flag at the US consulate in Chengdu has officially been lowered after the Chinese government's order to shut down the diplomatic mission.@akankshaswarups gets you more details pic.twitter.com/8Ccvz9p6Zk— WION (@WIONews) July 27, 2020
Az ügy előzménye az volt, hogy Kína az amerikai kormány utasítására bezárta péntek este houstoni főkonzulátusát, Washington ugyanis kémkedéssel vádolta meg a külképviseletet. Válaszlépésként Peking elrendelte a csengtui amerikai konzulátus bezárását, és miután Washington nagyon rövid határidőt, 72 órát adott kedden a houstoni képviselet bezárására, Peking is ennyit adott péntek délelőtt 10 órakor. A csengtui amerikai konzulátuson szombaton még folytak az előkészületek, miközben az épület körül szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be a kínai hatóságok.
A csengtui amerikai konzulátust 1985-ben nyitották meg, honlapja szerint csaknem kétszáz alkalmazottja volt a koronavírus-járvány kitörése előtt, köztük 150 helyi munkavállaló. Hatáskörébe tartozott egyebek között a Kína által 1950-ben megszállt Tibet emberi jogi helyzetének, valamint a kínai haderő mozgásának figyelése az ország nyugati részében.
A két ország kapcsolatai az utóbbi időben megromlottak. Az Egyesült Államok Kínát teszi felelőssé a koronavírus-világjárványért, és rendszeresen vádolja szellemi tulajdon ellopásával, a hongkongi autonómia korlátozásával, Tibet elnyomásával és a muszlim ujgurok emberi jogainak megsértésével. Ütközőpontot jelent Tajvan ügye, valamint Kínának a Dél-Kínai-tengert illető területi követelései is.
(MTI)
