Bezár!
2020. augusztus 10., hétfő, Lőrinc, Csilla napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
19:06 FIFA21: Puskás Öcsi bekerül a legnépszerűbb labdarúgó-videojátékba18:34 Lemond a libanoni kormány18:29 Két osztrák diplomata megfigyelőként jelen volt a fehérorosz elnökválasztáson, de állásfoglalást nem tesznek közzé - akkor jó, hogy ott voltak18:09 Lengyel ügyészségi vizsgálat is indult a buszbaleset ügyében17:48 Petrov Anatolij nevét vette fel a pécsi uszoda17:27 Belorusz elnökválasztás: a 10 százalékos Szvjatlana már a hatalom békés átadásáról tárgyalna 16:54 Kiváló fiaitól veszi el az állampolgárságot a hálátlan Belgium16:33 Már a németországi szocdemek is a jobbszéltől várják a megváltást16:05 Vonat elé hajtott egy autó Szügyben - egy gyereket is kimentettek a járműből 16:01 Az öt pont teljesítéséről írt hosszú levelet Orbán Kövérnek15:21 Kínai vadászgépek kóstolgatták a tajvani légteret az amerikai miniszter látogatása alatt14:58 Puskás-musicalt mutatnak be augusztus 20-án az Erkel Színházban14:32 Mielőtt meghalt, az őrökre támadt egy dühöngő cigány a sátoraljaújhelyi börtönben - így kell mártírt csinálni belőle13:56 Természetesen egy zsidó készíti el a világ legdrágább védőmaszkját 13:19 Országszerte folytatódik a vérszívóirtás
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Alkoholkerülésük és terepszínű ruhájuk buktatta le a "turistáskodó" orosz zsoldosokat

Reklám

A Wagner Group nevű orosz biztonsági magáncég zsoldosait vették őrizetbe a fehérorosz hatóságok Minszk közelében szerdára virradóra - jelentette a BelTA állami hírügynökség, a fehérorosz rendvédelmi szervekre hivatkozva.
Az elfogott 32 külföldi fegyveres a Wagner Group zsoldosa - jelentette a fehérorosz állami hírügynökség, amely korábban arról számolt be, hogy az őrizetbe vétel július 29-re virradóra történt.
A rendvédelmi szervek tájékoztatása szerint értesülést kaptak arról, hogy több mint 200 fegyveres lépett Fehéroroszország területére azzal a céllal, hogy destabilizálja az országot a választási kampány idején. Az oroszok mindegyikénél kis kézipoggyász, illetve összesen három nagy, nehéz bőrönd volt - írta a BelTA.
Zoom
Orosz zsoldosok Szíriában
A fővárosba érkezve július 25-re virradóan a csoport az egyik minszki szállodában szállt meg, ahonnan 25-én kellett volna távozniuk, de 27-én hagyták el a szállodát, és egy Minszk környéki szanatóriumba utaztak.
A szanatórium vezetése szerint a férfiak orosz turistákra nem jellemző magaviseletükkel és egyforma terepszínű gyakorlóruhájukkal hívták fel magukra a figyelmet. Alkoholt nem fogyasztottak, szórakoztató rendezvényeket nem látogattak, igyekeztek nem felhívni magukra a figyelmet. Kis csoportokban ismerkedtek a szanatóriummal és a környékével. Szerdára virradóra a 32 embert a fehérorosz biztonsági szolgálat (KGB) és a különleges rendőri alakulat (OMON) őrizetbe vette. Egy további embert az ország déli részében azonosítottak és vettek őrizetbe. A Nyomozó Bizottság megkezdte ügyükben a vizsgálatot - írta a BelTA, amely közzétette az őrizetbe vett személyek névsorát.
A gyakran Európa utolsó diktatúrájaként emlegetett országban augusztus 9-én tartanak elnökválasztást.
Elemzők szerint a kelet-európai országban a rossz gazdasági és emberi jogi helyzet, valamint a koronavírus-járvány nem megfelelő kezelése miatt egyre fokozódik a rezsimmel szembeni elégedetlenség, s így évtizedek óta nem látott kihívásokkal kénytelen megbirkózni a jelenlegi vezetés. Ennek ellenére Lukasenka győzelme bizonyosnak látszik, mivel két fő riválisa - a pénzügyi szabálytalanságokkal vádolt Viktar Babarika üzletember és a vezetés korrupciójával gyakran foglalkozó Szjarhej Tihanovszkij blogger - börtönbe került.
Az utóbbi hetekben tüntetők ezreit vették őrizetbe az országban, Valerij Cepkalo ellenzéki vezető, aki Lukasenka kihívójaként kívánt indulni az elnökválasztáson, pedig a fiaival együtt külföldre menekült, attól tartva, hogy a hatóságok megvonhatják szülői felügyeleti jogait.
Nem értik az oroszok
A minszki orosz nagykövetséget a fehérorosz hatóságok nem informálták arról, hogy orosz állampolgárokat vettek őrizetbe, ezért a nagykövetség hivatalos tájékoztatást kért.
Az őrizetbe vételről szóló nyílt bejelentés, majd az Alajkszandr Lukasenka elnök részéről Moszkva ellen kimondott vádak, egyértelmű jelei Minszk és a Moszkva közötti viszony kritikus megromlásának.
Borisz Prilepin orosz író, aki 2018 júliusáig fegyverrel harcolt a délkelet-ukrajnai szakadárok oldalán, az Ura.ru hírportálnak nyilatkozva szerdán kijelentette, hogy az elfogott zsoldosoknak a BelTA által nyilvánosságra hozott listájáról ismer két-három olyan embert, aki az ő zászlóaljának katonája volt Donyeckben. Prilepin ugyanakkor kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a csoport fehérorosz helyzetet készült volna megingatni, rámutatva, hogy az átszállóhelyként gyakran Minszken keresztül a gyanúsítottak valószínűleg más országokba - sajtóértesülések szerint Afrikába - tartottak.
"Azt hogy hova repültek, nem tudom. Nem én irányítom ezeket a fiúkat, felnőtt emberek ők, hivatásos harcosok. De a végcél biztos, hogy nem Fehéroroszország" - mondta.
"Amennyire tudom, holnap kellett volna a rendeltetési helyükre tovább repülniük. Nem tudom, hogy a fehérorosz hatóságok hogy fognak ebből kikászálódni" - tette hozzá.
Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke az RBK című gazdasági napilapnak elmondta, hogy Oroszország szempontjából "nincs értelme" felbérelni egy katonai magánszervezetet a fehérorosz helyzet destabilizálása érdekében, mert a két szomszédos ország között "testvéri" a kapcsolat.
"Minek? Erre egyáltalán nincs szükség" - mondta.
Az orosz szenátor "félreértésről" beszélt. Rámutatott, hogy a két szövetséges állam között nyitott a határ. Nem tudta megmondani, hogy mit keresnek a gyanúsítottak Fehéroroszországban.
A sajtóban a Wagner Csoportként emelgetett fegyveres magánszolgálatot azzal a Jevgenyij Prigozsin üzletemberrel szokták összefüggésbe hozni, akit az Egyesült Államokban szankciók alá helyeztek, mert azzal vádolják, hogy ő üzemeltette a szentpétervári "trollgyárat", amely az interneten keresztül megpróbálta befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást. A "Putyin szakácsaként" is emlegetett vendéglátóipari és közétkeztetési vállalkozóról olyan állítások is megjelentek, hogy ő koordinálja az orosz zsoldoscsoportok tevékenységét Ukrajnában, Szíriában, Líbiában és Fekete-Afrika több országában.
Oroszországban egyébként tilos a zsoldoshadseregek működtetése. Az orosz kormány 2018 márciusában alkotmányellenesnek minősítette, és ezért elutasította annak a törvénytervezetnek a támogatását, amely engedélyezte volna a katonai magáncégek létrehozását.
A kormányzati állásfoglalás rámutatott, hogy az orosz alaptörvény 13. cikke tiltja az olyan társadalmi szervezetek létrehozását és tevékenységét, amelyek célja fegyveres alakulatok létrehozása. A 71. cikk leszögezi továbbá, hogy a védelem, a biztonság és a külpolitika kérdései állami hatáskörbe tartoznak.
A törvénytervezet támogatását a védelmi, a pénzügyi, a külügyi és az igazságügyi tárca, a főügyészség, valamint több fegyveres testület és szakszolgálat egyaránt elutasította.
Az orosz-fehérorosz ellentétek gyökerét Moszkvában abban látják, hogy a hazájában megggyengült népszerűségű Lukasenka nehezményezi az orosz támogatások következetes leépítését, Minszkben pedig Vlagyimir Putyin bekebelezési szándékaként értelmezik, hogy Oroszország nem tett le arról a szándékról, hogy tovább mélyítse a két ország megfeneklett integrációját.
Frissítés: Lukasenka összehívta a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács ülését
Aljakszandr Lukasenka összehívta a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács ülését, és utasította Valerij Vakulcsikot, a KGB főnökét, hogy kérjen hivatalosan magyarázatot az orosz féltől.
A gyakran Európa utolsó diktatúrájaként emlegetett országban augusztus 9-én tartanak elnökválasztást.
A választásokon hatodik mandátumáért induló Lukasenka ismételten azzal vádolta meg Moszkvát, hogy megpróbálja függetlensége feladására bírni a volt szovjet köztársaságot, és bele akar avatkozni az augusztus 9-i választásba.
Nem túl hiteles próbálkozás a fehérorosz elnöktől
Aljakszandr Aljosin független minszki katonai szakértő szerint a letartóztatások Lukasenka támogatásgyűjtő erőfeszítéseinek sorába illeszkednek.
"A hatóságok a Wagner Group tagjainak felhasználásával meg akarják félemlíteni az embereket az orosz fegyveresekről kitalált rémtörténettel a választások előtt" - mondta a szakértő. "Ha a Wagner 32 embere valóban lázongást tervezett volna szítani, nem viselt volna gyakorlóruhát és Oroszország feliratú trikókat" - tette hozzá.
Aljosin szerint a fehérorosz vezető egyben szabad utat adott a Kreml elleni haragjának: "A letartóztatásokkal az elnök meg akarta mutatni Oroszországnak, hol a helye, mivel az orosz támogatások csökkentésével 2019 végétől romlott a két ország viszonya".
Elemzők szerint a kelet-európai országban a rossz gazdasági és emberi jogi helyzet, valamint a koronavírus-járvány nem megfelelő kezelése miatt egyre fokozódik a rezsimmel szembeni elégedetlenség, s így évtizedek óta nem látott kihívásokkal kénytelen megbirkózni a jelenlegi vezetés. Ennek ellenére Lukasenka győzelme bizonyosnak látszik, mivel két fő riválisa - a pénzügyi szabálytalanságokkal vádolt Viktar Babarika üzletember és a vezetés korrupciójával gyakran foglalkozó Szjarhej Tihanovszkij blogger - börtönbe került.
Az utóbbi hetekben tüntetők ezreit vették őrizetbe az országban, Valerij Cepkalo ellenzéki vezető, aki Lukasenka kihívójaként kívánt indulni az elnökválasztáson, pedig a fiaival együtt külföldre menekült, attól tartva, hogy a hatóságok megvonhatják szülői felügyeleti jogait.
2. frissítés: Végül nem az ország destabilizálását, hanem a tájékoztatás hiányát nevezték meg a problémának
A nemzetbiztonsági tanács ülése után Andrzej Rjaukou, a testület titkára elmondta, hogy Oroszország nem tájékoztatta Fehéroroszországot arról, hogy a területén a Wagner Group embereinek átutaztatását tervezik.
Közben Minszkben haditechnikát és katonákat vonultattak fel - írta a lenta.ru orosz hírportál. A járműveken vicebszki rendszám volt.
3. frissítés: Csütörtökre előkerült a terrorkártya
A Fehéroroszországban őrizetbe vett 32 orosz zsoldoskatona "terrorcselekményeket" akart elkövetni Minszk gyanúja szerint az ország területén az elnökválasztáshoz közeledve - jelentette ki a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára csütörtökön Minszkben újságíróknak nyilatkozva.
Akár 170 további orosz zsoldos is lehet még az országban, a hatóságok keresik őket, de ez olyan, mintha "tűt keresnének a szénakazalban" - tette hozzá Andrzej Rjaukou.
Az államtitkár azután nyilatkozott, hogy beszélt az elnökjelöltekkel és képviselőikkel, hogy tájékoztassa őket "a veszélyről, amely rájuk leselkedik az augusztus 9-i választás előtt".
Ezt nem sokkal megelőzően Oroszország minszki nagykövete beszámolt arról a RIA Novosztyi hírügynökség szerint, hogy bekérették őt a külügyminisztériumba, miután a helyi hatóságok szerdán őrizetbe vették a 32 orosz állampolgárt a főváros közelében.
4. frissítés: Fehérorosz-ukrán barátkozás
Fehéroroszország és Ukrajna megállapodott csütörtökön abban, hogy megszigorítják közös határuk ellenőrzését, miután a fehérorosz hatóságok közlésük szerint előző nap őrizetbe vettek 32 orosz zsoldoskatonát, akik Minszk szerint az elnökválasztás előtt "terrorcselekményeket" akartak ott elkövetni.
A minszki külügyminisztérium közlése szerint az ukrán-fehérorosz intézkedés célja mindkét ország destabilizálásának megakadályozása. Az elhatározás előtt a külügyminisztériumban tárgyalt a tárcához bekéretett minszki orosz nagykövet és az ügyvivő ukrán nagykövet is.
Az RBK című orosz gazdasági napilap online változata a TUT.by fehérorosz hírportálra hivatkozva jelentette, hogy Fehéroroszországban megszigorítják a biztonsági intézkedéseket minden választási nagygyűlésen az augusztus 9-i elnökválasztás előtt. Az intézkedést Andrzej Rjaukou, a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára közölte az elnökjelöltekkel és képviselőikkel a velük tartott csütörtöki találkozón. Ha szükséges, akkor akár az internetszolgáltatást is felfüggesztik az országban - mondta Rjaukou az egyik elnökjelölt szerint.
Rjaukou korábban közölte újságírókkal, hogy akár 170 további orosz zsoldos is lehet még az országban, a Wagner Group nevű orosz biztonsági magáncég emberei, a hatóságok keresik őket.
A külügyminisztérium ehhez kapcsolódóan azt írta a közleményben, hogy az őrizetbe vettek közül egyesek gyaníthatóan részt vettek az ukrajnai fegyveres konfliktusban
Szvjatlana Tihanovszkaja, az ellenzék legesélyesebb elnökjelöltje újságíróknak azt mondta: nem ijed meg ezektől a bejelentésektől, és folytatja kampányát, bár személyes biztonságának védelmét megerősítteti.
Moszkva tájékoztatást vár
Moszkvának tudomása van arról, hogy Fehéroroszországban őrizetbe vettek 33 orosz állampolgárt, akit a Wagner katonai magáncég alkalmazottjának tartanak, és "kimerítő tájékoztatást" vár Minszktől az ügyben - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön az orosz fővárosban.
"Tudjuk, hogy 33 (orosz) állampolgárt őrizetbe vettek Fehéroroszországban és még kétszázat köröznek. Nincs információnk arról, hogy törvénybe ütköző dolgot követtek volna el, ami ennek oka lehetett" - mondta az incidensre adott első hivatalos orosz reagálásban.
"Látjuk és halljuk Minszk képviselőinek hivatalos bejelentéseit arról, hogy oroszoknak állítólag közük van olyan tervekhez, amelyek célja a helyzet destabilizálása Fehéroroszország területén az elnökválasztás küszöbén. Semmilyen más információval nem rendelkezünk" - hangoztatta a szóvivő.
Peszkov közölte, hogy egyelőre nem szerepel napirenden, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ebben az ügyben telefonon beszéljen egymással. Szavai szerint a Kreml arra számít, hogy "kimerítő tájokoztatást" kap az ügyben, miután a fehérorosz külügyminisztérium képviselői találkoztak Dmitrij Mezencev minszki orosz nagykövettel (az ukrán diplomáciai képviselet vezetőjével együtt), és a két ország szakszolgálatai is kapcsolatba léptek egymással.
Arra a felvetésre válaszolva, hogy a Fehéroroszországban őrizetbe vett személyek között vannak ukrajnai születésűek is, Peszkov leszögezte, hogy Moszkva nem ismeri el ukrán állampolgárságukat. "Ők orosz állampolgárok" - mondta.
"Először is meg kell tudnunk, hogy mivel vádolják őket" - tette hozzá és kifejezte reményét, hogy a fehérorosz hatóságok a maradéktalanul tiszteletben fogják tartani az orosz állampolgárok jogait.
Á, Oroszországban nincs katonai magáncég!
Amikor megkérdezték tőle, hogy Oroszország miért nem lép fel a Wagner csoport ellen a csoport Donyec-medencei harci cselekményekben való részvétele miatt, kijelentette: "és mi az a Wagner katonai magáncég? Oroszországban de jure nem létezik ilyen fogalom. Vannak őrzéssel foglalkozó vállalatok, de katonai magáncég nincsen" - mondta.
Ugyanakkor megígérte, hogy a Kreml figyelembe fogja venni Zahar Prilepin orosz író kijelentését, miszerint az elfogottak közül ketten-hárman harcostársai voltak a Donyec-medencében. Prilepin 2018 júliusáig a szakadárok oldalán harcolt Délkelet-Ukrajnában.
Kijev a Donyec-medencei konfliktusban érintettek kiadását kéri
Kijev kezdeményezi Minszknél a Fehéroroszországban őrizetbe vett orosz zsoldoskatonák közül azoknak kiadatását, akik harcoltak a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban a szakadárok oldalán - közölte csütörtökön az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtóosztálya.
Közlemény szerint a kiadatás kérdéseivel közvetlenül az ukrán főügyészség fog foglalkozni.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Fehéroroszágban szerdán közzétették: 33 olyan külföldit vettek őrizetbe, akik a Wagner csoport elnevezésű orosz magánhadsereg tagjai. A minszki hatóságok gyanúja szerint azért érkeztek Fehéroroszországba, hogy destabilizálják a helyzetet az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás előtt. Az őrizetbe vettek Oroszországból érkeztek és a fehérorosz hatóságok egy Minszk környéki szanatóriumban vették őket őrizetbe. Korábbi sajtóhírek szerint a férfiak orosz turistákra nem jellemző viselkedésükkel és egyforma, terepszínű gyakorlóruhájukkal keltettek gyanút.
A 33 őrizetbe vett többségének a neve szerepel az ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) elnevezésű szervezet adatbázisában, mint olyanok, akik részt vettek a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadárok oldalán az ukrán erők ellen vívott donyec-medencei harcokban. Szerdán Minszkben Andrzej Rjaukou, a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára is elismerte, hogy 14 őrizetbe vett zsoldos valóban harcolt a Donyec-medencében - írta az ukrán hírportál, a BelTa fehérorosz hírügynökségre hivatkozva.
A Wagner csoport finanszírozójaként orosz és ukrán források a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló, a "Kreml szakácsaként" emlegetett oligarchát, Jevgenyij Prigozsint említik.
Az orosz magánhadsereg zsoldosai először a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban tűntek fel a Moszkva-barát szakadár fegyveresek oldalán, majd megjelentek Szíriában és a Közép-afrikai Köztársaságban is.
Az SZBU 2017 októberében kezdett információkat nyilvánosságra hozni a Wagner ukrajnai tevékenységéről. A honlapjukon egyebek mellett hangfelvételeket tettek közzé a Wagnerhez tartozó fegyveresek és az orosz hadsereg tisztjei között lezajlott beszélgetésekről, amelyek az ukrán titkosszolgálat megfogalmazása szerint "nem hagynak kétséget afelől, hogy a Wagner zsoldosai az Oroszország által az egész világ ellen indított hibridháború eszközei". A Wagner csoport zsoldosai videofelvételek tanúsága szerint nagy valószínűséggel részt vettek egyebek mellett a Donyeck megyei Debalceve városának a szakadár erők által végrehajtott elfoglalásában is 2015 elején.
Az SZBU sajtóközpontja által még 2018 őszén közölt adat szerint a Wagner csoport Ukrajnában és Szíriában összesen több mint 600 zsoldosát veszítette el.
Az SZBU információi alapján Putyin 2018. szeptember 3-án rendeletet adott ki, amelyben államtitoknak minősített minden információt a Wagner katonai magánvállalkozás tagjairól.
5. frissítés: "Megtalálták" az ellenzéki szálat
A fehérorosz hatóságok azt feltételezik, hogy Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt férje kapcsolatban áll a Minszk közelében őrizetbe vett, "erőszakcselekményre készülő orosz zsoldosokkal" - közölte a BelTA állami fehérorosz hírügynökség csütörtökön.
A BelTA jelentése szerint Fehéroroszország bűnvádi eljárást indított Cihanouszkaja férje, Szjarhej Cihanouszki ellen, akit lázadások szításának gyanújával tartanak őrizetben.
A fehérorosz hatóságok további biztonsági intézkedéseket jelentettek be a csütörtöki kampányrendezvényekre.
Az ellenzék attól tart, hogy Aljankszandr Lukansenka elnök, aki a hatodik mandátumáért indul az elnökválasztáson, arra használja fel az állítólagos összeesküvést, hogy lecsapjon ellenfeleire.
A 65 éves politikus, aki 1994 óta irányítja vaskézzel Fehéroroszországot, a választás nagy esélyesének látszik a gazdasági helyzet és az emberi jogok helyzete miatti aggodalmak, valamint a Covid-19-járvány kezelése ellenére. Az elnök a gazdasági és politikai stabilitás garanciájának szerepében tetszeleg.
Csütörtök reggel a fehérorosz külügyminisztériumba kérették Dmitrij Mezencevet, a Minszkbe akkreditált orosz nagykövetet. Ezzel egy időben a központi választási bizottságba kérették az elnökjelölteket, ahol Andrzej Raukau, a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára tájékoztatta őket a kampánygyűlésekre vonatkozó szigorított intézkedésekről.
A találkozó után Szvjatlana Cihanouszkaja újságíróknak elmondta, hogy a megerősített rendőri jelenlét ellenére sem fogja lemondani a gyűléseit. Az egyik ilyen rendezvényt csütörtök este Minszkben tervezik megtartani.
Arszeni Szivicki, a Stratégiai és Külpolitikai Kutatások Központja nevű agytröszt igazgatója szerint Moszkva "lojálisabb" hatalmat akar Minszkben, miután Lukasenka elutasította az orosz-fehérorosz integráció elmélyítésére vonatkozó tervet, azzal vádolva Moszkvát, hogy Oroszország részévé kívánja tenni országát.
Lukasenka és Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt hónapokban többször is találkozott, de nem sikerült tisztázniuk a vitás kérdéséket.
6. frissítés: Orosz nagykövet: csak lekésték a repülőt
Mezencev minszki nagykövet az általa vezetett diplomácia képviselet honlapján azt írta, hogy az elfogott oroszok "egy őrző magánvállalat alkalmazottjai lehetnek", aki átutazóban voltak Fehéroroszországban, kényszerből szálltak meg a fővároshoz közeli Beloruszocska szanatóriumban, mert lekésték a szombaton induló repülőjáratukat, amely egy - meg nem nevezett - harmadik országba tartott. Ott a misszióvezető energetikai infrastruktúra és források őrzését biztosították volna.
A diplomata azt állította, hogy a 33 férfi nem szándékozott sokáig fehérorosz területen tartózkodni és a célállomásáról is egy másik útvonalon tértek volna vissza Oroszországba. Mezencev szerint a gyanúsítottak egy Fehéroroszországban bejegyzett céggel megkötött szerződés alapján léptek az ország területére.
A nagykövet alaptalannak nevezte a vádat, miszerint az orosz állampolgárok megkíséreltek beavatkozni a fehérorosz belügyekbe. Álláspontja szerint az a tény, hogy terepruhát viseltek és nem italoztak a szanatóriumban, önmagában nem ok a megkülönböztetett médiafigyelemre és a rendvédelmi szervek fellépésére.
Közölte, arra kérte Vlagyimir Makej fehérorosz külügyminiszert, hogy biztosítsa az őrizetbe vettek mielőbbi konzuli láthatásának lehetőségét.
7. frissítés: Fehérorosz források szerint néhány orosz már forradalmárnak vallja magát
Szvjatlana Cinahouszkaja a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban kijelentette, hogy sem neki, sem bebörtönzött férjének, Szjarhejnek, semmi köze sincs a feltételezett összeesküvéshez.
Csütörtökön a fehérorosz hatóságok bűnvádi eljárást indítottak a gyanúsítottak ellen "terrorcselekmények előkészítése" vádjával. Fehérorosz illetékesek szerint az elfogott férfiak közül néhányan azt vallották, hogy forradalmat akartak kirobbantani.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready