A kormánykoalíció és az ellenzéki pártok egy évvel ezelőtt állapodtak meg arról, egy hónapig tartó véres zavargásokat követően, hogy az emberek népszavazáson döntsenek arról, megváltoztassák-e a régi alkotmányt, amely sokak szerint a társadalmi igazságosság gátja az országban. Eredetileg áprilisra tervezték a referendumot, de akkor a koronavírus-járvány miatt elhalasztották.

Előző vasárnap 25 ezer ember gyűlt össze Chile fővárosában, hogy a társadalmi változásért indított mozgalom megalakulásának első évfordulójára emlékezzenek. A tiltakozások ugyan márciusban a koronavírus-járvány miatt megszakadtak, de augusztusban újrakezdődtek. Tavaly november óta több mint 30 ember halt meg a tüntetéseken, s több ezren megsebesültek.

A vasárnapi népszavazáson a 14 millió szavazásra jogosult chileinek arra kell felelnie, akarja-e, hogy megváltoztassák az alkotmányt, és kit bízzanak meg ezzel a feladattal: egy teljes egészében erre a célra - várhatóan politikai pártok szerint - választott, állampolgárokból álló alkotmányozó gyűlést vagy pedig egy felerészt választott állampolgárokból, felerészt pedig jelenlegi törvényhozókból álló alkotmányozó gyűlést.

Elemzők szerint Chilében azért lenne szükség új alkotmányra, hogy az ország végleg szakítani tudjon a Pinochet-diktatúra korszakával, amely alatt "legalább háromezer embert meggyilkoltak, további ezreket pedig bebörtönöztek és megkínoztak". Az alkotmánymódosítással sokak szerint le lehetne zárni a dél-amerikai ország történelmének ezt a "sötét fejezetét".

A chileiek azonban megosztottak abban a kérdésben, hogy az 1980-ban elfogadott, és azóta többször kiegészített alaptörvény megváltoztatása inkább demokratikussá tenné vagy destabilizálná az országot. Az alkotmány baloldali bírálói szerint az alaptörvény egyes rendelkezései - például a tulajdonjogok előtérbe helyezése és a magánszektor erőteljes szerepe a szolgáltatásokban - hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartásához, és megnehezítik a főbb jogszabályok módosítását. Ezek a bírálók azt szorgalmazzák, hogy egy új alkotmányban erősítsék meg az állam szociális szerepét, illetve rögzítsék egyebek mellett a munkához, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való jogot.

A reform ellenzői, főként konzervatív oldalról viszont azzal érvelnek, hogy az alkotmány átírása veszélybe sodorná azt a berendezkedést, amely évtizedeken keresztül relatív stabilitást és gyors gazdasági növekedést biztosított Chilében.

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a legtöbben az alaptörvény megváltoztatása mellett fognak szavazni, és a többség az állampolgárokból álló alkotmányozó gyűlésre bízná a feladatot. Ha kidolgoznak egy új alaptörvényt Chilében, annak szövegét újabb népszavazásra kell majd bocsátani.

(MTI nyomán)