A megállapodás részes felei a következő napokban és hetekben megpróbálnak közvetíteni Washington és Teherán között. Az amerikai és az iráni küldöttség közvetlen tárgyalását Irán ugyanakkor elutasította.

Irán, valamint hat nagyhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia) és Németország 2015-ben Bécsben írt alá szerződést, amelyben Teherán vállalta atomprogramja korlátozását a gazdaságát sújtó nemzetközi szankciók fokozatos feloldása ellenében. Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, amire válaszul Irán fokozatosan felhagyott kötelezettségvállalásai teljesítésével, és sorra átlépte a szerződésben megszabott, a tárolt dúsított urán mennyiségére, az urándúsítás szintjére és az urándúsításhoz engedélyezett centrifugák kategóriájára vonatkozó korlátozásokat.

Trump utódja, Joe Biden kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok visszatérne a szerződéshez, ha Irán feltételek nélkül betartja a megállapodásban foglalt kötelezettségeit. Teherán azonban azt követeli, hogy először függesszék fel a büntető intézkedéseket.

A mostani megbeszéléseken a korábbi tárgyalásokon közreműködő magas rangú amerikai és iráni diplomaták vesznek részt. Az amerikai küldöttséget Rob Malley, az Egyesült Államok Iránért felelős különmegbízottja vezeti. Az iráni delegáció élén Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes áll. Az iráni és az amerikai küldöttségek között az orosz, kínai, brit, francia és német diplomaták fognak közvetíteni. Az úgynevezett Közös Bizottságban Enrique Mora fog elnökölni, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nevében.

A megbeszélések a külügyminiszter helyettesek és politikai államtitkárok szintjén zajlanak.

Megfigyelők szerint nehéz tárgyalásokra lehet számítani. Ali Rabiei iráni kormányszóvivő előzetesen úgy fogalmazott, hogy a találkozót tekintve se nem borulátók, se nem derűlátók, de bizakodók, hogy a helyes irányba mozdultak el. Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, akié az utolsó szó joga az állam ügyeiben, elutasította az országa ellen elrendelt amerikai szankciók fokozatos feloldását.

Ned Price amerikai külügyi szóvivő hétfőn arról beszélt, hogy nem becsülik alá az előttük álló kihívásokat és nem számítanak gyors áttörésre. Mint mondta, Washington kész megfontolni az Irán ellen a nukleáris programmal kapcsolatos szankciók feloldását, de csak akkor, ha Teherán szigorúan betartja a 2015-ös többhatalmi atomalkuban foglaltakat.

Behrúz Kamalvandi, az iráni atomenergia-ügynökség szóvivője kedden a Farsz helyi hírügynökségnek nyilatkozva bejelentette, hogy az iszlám köztársaság megkezdte az új generációs IR-9-es típusú, urándúsításra használt centrifugák tesztelését. Az ISNA állami hírügynökség szerint az IR-9 ötvenszer nagyobb teljesítményű az első generációs IR-1-es centrifugákhoz képest.

Az atomalku értelmében az iszlám köztársaság csak az első generációs IR-1-es centrifugákkal folytathat urándúsítást natanzi nukleáris létesítményében. Ali Akbar Szálehi, az iráni atomprogram vezetője szerint azonban Irán már felhagyott az első generációs berendezések használatával.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) március közepén közölte, hogy Irán üzembe állított egy újabb, korszerű, IR-4 típusú centrifugákból álló urándúsító kaszkádot a natanzi föld alatti atomlétesítményben, ami újabb megsértését jelenti a többhatalmi megállapodásnak.

(MTI)