Közleményében a Fehér Ház részletezte: az ukrajnai konfliktusról és egyéb regionális, illetve globális ügyekről egyeztetett kedden telefonon Joe Biden amerikai és Vladimir Putin orosz elnök.
Mint az amerikai elnöki hivatal írta: a beszélgetés során Joe Biden hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna területi integritása mellett, és aggodalmának adott hangot a jelentős orosz haderőösszevonás miatt a Krím félszigeten és Ukrajna határán. Az amerikai elnök ezen kívül azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni nemzeti érdekeinek védelmében, "reagálva az orosz lépésekre, mint például a kibertámadások vagy a választási beavatkozás."
A közlemény szerint Biden megerősítette azt a célját, hogy stabil és kiszámítható kapcsolatot alakítson ki Oroszországgal, összhangban az USA érdekeivel, és "javaslatot tett arra, hogy a következő hónapokban tartsanak egy csúcstalálkozót egy harmadik országban, ahol megvitathatják az Egyesült Államok és Oroszország előtt álló kihívások teljes skáláját."
Putyin kifejtette álláspontját Bidennek az ukrajnai rendezésről
Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejtette amerikai hivatali partnerének, Joe Bidennek az ukrajnai politikai rendezés megközelítéseit - közölte kedden a Kreml.
A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin a politikai rendezésnek a minszki intézkedéscsomagon alapuló módjáról beszélt.
Az orosz államfői hivatal által kiadott tájékoztatás szerint Biden az általa kezdeményezett telefonbeszélgetés során a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában, valamint a stabil és kiszámítható együttműködés elindításában való érdekeltségéről beszélt az olyan problémák ügyében, mint a hadászati stabilitás és a fegyverzetellenőrzés biztosítása, az iráni nukleáris megállapodás, az afganisztáni rendezés és a globális klímaváltozás.
A Kreml megerősítette, hogy Biden belátható időn belül megtartandó személyes csúcstalálkozót javasolt Putyinnak. Az amerikai elnök emellett személyesen is meghívta Putyint az április 22-23-án megtartandó klímacsúcs-videokonferenciára. A két elnök megegyezett, hogy utasítást ad az illetékes tárcáknak a tárgyalás során érintett kérdések kidolgozására.
A felek megerősítették, hogy készek a párbeszéd folytatására a globális stabilitás biztosításának legfőbb irányairól, ami nemcsak a két ország, de az egész világközösség érdekeit szolgálná.
A két vezető másodszor beszélt telefonon az amerikai elnök beiktatása és először azóta, hogy Biden egy televíziós interjú során egyetértett azzal a riporteri megállapítással, hogy Putyin egy gyilkos. Az első kapcsolatfelvétel január 26-án történt, amikor a felek alsóbb szinten hivatalosan már megállapodtak a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés meghosszabbításáról.
Biden amúgy szeptember 11-ig készül kivonni az amerikai csapatokat Afganisztánból
Joe Biden amerikai elnök szeptember 11-ig akarja kivonni az amerikai csapatokat Afganisztánból, s ezt a döntését szerdán készül bejelenteni - írta a The Washington Post című lap és a Reuters hírügynökség kedden "bennfentes" forrásokra hivatkozva.
Az idézett források nem közöltek részleteket, annyit tudattak csupán, hogy Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter szerdán fogja tájékoztatni a döntéséről a NATO-szövetségeseket Brüsszelben, az elnök pedig a nyilvánosság előtt tesz bejelentést erről. Megjegyzik ugyanakkor, hogy ez a csapatkivonás továbbra is bizonyos biztonsági és emberjogi garanciák alapján mehet végbe.
E hír alapján tehát biztosnak tűnik, hogy aligha tartható az amerikai katonák távozásának a tálibokkal kötött dohai egyezményben szereplő, május 1-jei határideje. Biden március 17-én már jelezte: bár elképzelhetőnek, de nehezen teljesíthetőnek tartja az említett határidőt. Az ABC News amerikai hírcsatornának adott akkori interjújában hozzátette: egyelőre tárgyalnak a szövetségesekkel és az afgán kormánnyal a csapatkivonásról.
A kabuli kabinet ellen fegyveres felkelést folytató tálibok februárban felszólították Washingtont, hogy tartsa magát a dohai megállapodáshoz, amely az előző amerikai elnök, Donald Trump hivatali ideje alatt született.
Az egyezményben az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy május elejéig minden katonáját kivonja Afganisztánból a tálibok által vállalt biztonsági garanciák fejében. Washingtonban azonban a közelmúltban közölték, hogy a januárban hivatalba lépett kormány felülvizsgálja a megállapodást.
Az Egyesült Államok és szövetségesei szerint a tálibok nem teljesítették a megállapodásban vállalt kötelezettségeiket, többek között azt, hogy mérsékelik az erőszakot, megszakítják a kapcsolatot más terrorszervezetekkel, és lényegi előrehaladást érnek el az afgán kormánnyal zajló tárgyalásokon.
Az Afganisztánt 1996 és 2001 között vezető tálibok tagadják a vádakat, és közölték, hogy ismét támadásokat fognak végrehajtani az amerikai és nemzetközi csapatok ellen, amennyiben Washington nem vonja ki katonáit május 1-jéig. Az amerikai kormányzat berkeiben nem csökken az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges csapatkivonást követően a biztonsági helyzet drámaian rosszabbra fordulhat Afganisztánban a tálibok gyors térnyerésével.
A tálibok kétségtelenül "bekeményítettek", ami abból is látszik, hogy hétfőn közölték: nem állnak készen arra, hogy részt vegyenek az afganisztáni helyzet rendezését célzó, pénteken kezdődő isztambuli békekonferencián, amelynek célja a kabuli kormány és a tálibok közötti konfliktus megoldása lenne.
(MTI)