"Az elmúlt több mint négy hónapban Mianmar törékeny demokráciából az emberi jogok katasztrófájának helyszínévé vált" - hangsúlyozta Bachelet.

A főbiztos a katonai vezetőket tette felelőssé a kialakult válságért, és elszámoltatásukat követelte. Emellett szorgalmazta az erőszak megfékezését az újabb veszteségek és a humanitárius helyzet súlyosbodásának elkerülése érdekében. A főbiztosság adatai szerint a katonai elnyomás legalább 680 emberéletet követelt az államcsíny óta, az önkényesen fogva tartottak száma pedig immár 4804.

Mianmarban csaknem mindennaposak a tüntetések, a gazdasági életet sztrájkok bénítják, és az etnikai kisebbségek is bekapcsolódtak az ellenállási mozgalomba.

Bachelet emlékeztetett arra, hogy a nagyobb létszámú etnikai és vallási kisebbségeknek otthont adó Kajah, Csin és Kacsin államokban különösen heves harcok dúlnak.

Felhívta a figyelmet, hogy a biztonsági erők nemcsak a fegyveres csoportokat sújtják légicsapásokkal, hanem polgári és humanitárius célpontokat is támadnak. Nemhogy az erőszak enyhítéséről nincs szó, de további erősítést küldenek ezekbe a lázongó államokba - tette hozzá.

"Kajah államban több mint 108 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat csak az elmúlt három hétben" - mutatott rá. Közülük sokan az erdőben húzták meg magukat, ahol kevés a víz és az élelem, nem beszélve az egészségügyi ellátás lehetőségeiről.

A hadsereg feladata az lenne, hogy megvédje a civileket - húzta alá Bachelet.

A főbiztos arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy lépjen fel az erőszak megfékezése érdekében.

Mianmarban a hadsereg február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, őrizetbe véve a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) számos vezetőjét, köztük Aung Szan Szú Kjít, az ország akkori de facto vezetőjét. A puccs óta rendszeresek a tömegmegmozdulások, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel.

(MTI)