A döntés értelmében a papokat boldoggá avathatják, ami az első fontos lépés a szentté avatás felé vezető úton. A keresztény vértanúk esetében nincs szükség a közreműködésükkel végbement csoda bizonyítására sem.

A Szentszék csütörtöki közleményében két papot nevezett meg közülük: Enrique Planchart-t és Ladislao Radigue-t. Az öt vértanú papot 1871. május 26-án, Párizsban gyilkolták meg.

A párizsi kommün a katolikus egyház ellensége volt, amelyet cinkossággal vádolt "a monarchia bűncselekményeiben". Elkobozta az egyház vagyonát, ingatlanait, és papok, apácák, szerzetesek százait tartóztatta le.

Mindössze két hónapos uralma ellenére a kommünnek nagy hatalma volt, elválasztotta az egyházat az államtól, ami más formában máig fennáll Franciaországban. A kommün alatt 26 templomot zártak be, és számos katolikus iskolát államosítottak.

Amikor a francia nemzeti hadsereg visszaszerezte a hatalmat, a kommünárok, ahogy nevezték őket, bosszúból sok papot és a párizsi érseket is agyonlőtték a "Véres Hét" során.

(MTI)