Tajvan szigete mindig is vonzotta a hongkongi lakosokat, akik a város frenetikus tempója és a túlzó bérleti díjak elől menekültek - írta tudósításában a francia hírügynökség, közölve, hogy a kiáramlás felgyorsult, amióta - a 2019-es gyakran erőszakos demokráciapárti tüntetéseket követően - Pekingben 2020-ban elfogadták a nemzetbiztonsági törvényt.

A tajvani nemzeti bevándorlási hivatal szerint a szigetországban tartózkodási engedélyt kapott hongkongiak száma 2021-ben megközelítette a 13 ezret. Mintegy 11 173-an kaptak rövid távú, és 1685-en állandó tartózkodási engedélyt. Ez több, mint ahány 2020-ban volt, amikor a megelőző évhez képest már akkor is megduplázódtak a kiadott tartózkodási engedélyek. 2020-ban 10 813 rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot adtak ki.

Nyolc éve, 2014-ben, az úgynevezett "ernyőmozgalom" idején, Tajvan 7 506 ilyen vízumot adott ki.

A nagyobb demokráciát követelő ernyőmozgalom heteken át teljes városnegyedeket tartott ellenőrzése alatt, de nem sikerült jelentős politikai engedményeket kicsikarnia Pekingtől.

Tajvanon nincs menekültügyi szabályozás, és a sziget nem fogad be menekültkérelmeket, attól tartva, hogy Kínából is érkezhetnek letelepedni szándékozók. A hongkongiak azonban más csatornákon, többek között befektetési vízummal kérelmezhetik az ottani tartózkodást.

Caj Jing-ven tajvani elnök kormánya hivatalosan is támogatja a hongkongi demokráciapárti mozgalmat, és 2020-ban hivatalt hozott létre a távozni kívánó hongkongiak kérelmeinek feldolgozására.

Az elmúlt években több ismert hongkongi rendszerbíráló, köztük Lam Ving-ki könyvkereskedő és Kacej Vong művész is Tajvanon kapott tartózkodási engedélyt.

A szigetország ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy nemzetbiztonsági okokból elutasítson bizonyos bevándorlási kérelmeket.  Megtagadta például a tartózkodási engedélyt Charles Heung szórakoztatóipari mágnástól, akinek családja kapcsolatban áll a kínai hatóságokkal.

Kína szakadár tartományának tekinti a szigetet, amelyen 1949 óta önálló kormány működik. Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált, miután a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az "egy Kína" elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.

A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz, és rendszeresen hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

(MTI)