Elutasította az égei-tengeri görög szigetekkel kapcsolatos török területi igényeket Annalena Baerbock német külügyminiszter pénteken, mondván, hogy Ankarának tiszteletben kell tartania Görögország szuverenitását.
"A görög szigetek Görögországhoz tartoznak, és senkinek nincs joga ezt vitatni" - hangoztatta Baerbock görög hivatali partnere, Níkosz Déndiasz oldalán napközben Athénban.
Baerbock, aki péntek este továbbutazott Törökországba, párbeszédre és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartására intette a feleket.
Görögország arra kérte Németországot, hogy állítsa le katonai felszerelések szállítását Törökországba. Déndiasz mindemellett élesen bírálta a hat német gyártmányú, 214-es osztályú tengeralattjáró eladását Ankarának. Hangsúlyozta, hogy ezek a tengeralattjárók "a hatalmi egyensúly felborítását kockáztatják a Földközi-tenger keleti medencéjében egy olyan állam javára, amely bár NATO-tag, háborús fenyegetést jelent Görögországra nézve", s egy másik uniós ország - Ciprus - területének mintegy harmadát tartja megszállás alatt. "Igen, Görögországnak ugyanilyen tengeralattjárói vannak, de senkit sem fenyeget velük" - tette hozzá a görög miniszter.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter este Isztambulban találkozott Baerbockkal, és közös sajtótájékoztatójukon kijelentette: Németország elvesztette pártatlan közvetítő szerepét Athén, Ankara és Nicosia között.
"Szeretnénk, ha Németország megtartaná kiegyensúlyozott álláspontját a Földközi-tenger keleti medencéjét és az Égei-tengert illető ügyekben" - mondta Cavusoglu.
"Nem szabad, hogy provokációs, illetve propagandaeszközzé váljanak harmadik országok - köztük Németország is - Görögország, illetve a ciprusi görögök kezében" - tette hozzá, mondván, hogy Berlinnek elfogulatlanul meg kell hallgatnia mindkét felet.
Az Ankara és Athén közötti viszony az utóbbi időben jelentősen elmérgesedett. Görögország nemrég panasszal fordult az ENSZ-hez, mert Törökország megkérdőjelezi egyes égei-tengeri szigetei feletti szuverenitását. Ankara szerint viszont a görög kormány hadgyakorlatokra és egyéb katonai tevékenységekre ad engedélyt e szigeteken, jóllehet az 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződés azzal a feltétellel adta őket Görögországnak, hogy Athén semmilyen katonai tevékenységet nem folytat rajtuk.
Törökország és Görögország régóta vitatkozik a tengeri határok mellett egyebek között a migrációról, a kölcsönös légtérsértésekről, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról.
(MTI)
