Az államfő bejelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, és június 30-án új parlamenti választásokat tartanak, a második forduló időpontja pedig július 7. lesz. Macron kijelentette: a vasárnapi választási eredmény katasztrofális a kormányzatra nézve, és senki nem tehet úgy, mintha ezt nem látná.

"A szélsőjobboldali pártok mindenhol előretörnek a kontinensen. Ez olyan helyzet, amelybe én nem tudok beletörődni. Úgy döntöttem, hogy választási lehetőséget adok önöknek, ezért ma este feloszlatom a nemzetgyűlést" - mondta Macron a francia nemzethez intézett beszédében. Megjegyezte: "ez komoly és nehéz döntés, de az a bizalom vezérli, hogy a francia emberek képesek lesznek a legjobb döntést hozni maguk és a jövő generációi számára".

A francia elnök úgy fogalmazott: eljött az ideje annak, hogy tisztázzák a dolgokat. "Meghallottam az üzenetüket, az aggályaikat, és nem fogom ezeket válasz nélkül hagyni. Egyértelmű többségre van szükség ahhoz, hogy Franciaország józanul és egyetértésben tudjon cselekedni" - mondta Macron.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezéralakja, volt elnökjelölt üdvözölte Macron bejelentését.

"Készen állunk arra, hogy átvegyük a hatalmat, ha bizalmat szavaznak nekünk a következő választáson" - mondta.

A Nemzeti Tömörülés az exit poll eredmények szerint a szavazatok nagyjából 32,3-33 százalékát szerezhette meg az EP-választáson, míg a Macron vezette pártszövetségre csak 14,8-15,2 százalék körül szavaztak. Az ellenzéki Szocialista Párt alig lemaradva, 14 százalék körüli eredménnyel a harmadik helyre kerülhet.

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés EP-listavezetője már Macron bejelentése előtt felszólította az államfőt, hogy írjon ki új választást.

Kijöttek a becslések a franciaországi EP-választásról is. Eszerint a választás egyértelmű győztese lesz a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés,

A második helyen futhat be Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Reneszánsz és centrista-liberális szövetségeseinek koalíciója, 15 százalékkal. Harmadikként végezhet a szocialisták listája 14 százalékkal.

A kisebb pártok közül a szélsőbal 8 százalékot szerezhet,

A zöldek és Marion Maréchal radikális jobboldali listája 5 százalék körüli eredményt érhetnek el.

A Le Pen-féle mozgalom győzelme nem meglepetés, régóta ők számítottak a választás esélyeseinek, ugyanakkor a kisebb pártok között az utolsó napokban is nagy átrendeződések történhettek az előzetes kutatásokhoz képest.

Ellentmondásos reakciókat váltott ki vasárnap este a francia pártok részéről Emmanuel Macron államfő döntése az előrehozott választásokról, miután az európai parlamenti (EP-) választáson a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nagy arányú győzelmet aratott, és az államfő által fémjeleztett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.

Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés EP-listavezetője már Macron bejelentése előtt felszólította az államfőt, hogy írjon ki új választást. A 28 éves listavezető lehet a párt miniszterelnök-jelöltje.

A harmadik helyen végzett szocialisták listavezetője, Raphaël Glucksmann szerint "a nemzetgyűlés feloszlatásával, akkor, amikor a saját pártja nehéz helyzetbe került, és a szélsőjobboldal tarolt az EP-választáson, Emmanuel Macron veszélyes játékot játszik".

"A Jordan Bardella által követelt feloszlatás folt marad Emmanuel Macron ötéves ciklusán" - mondta a szociáldemokrata politikus. "Az elnöki többség és maga a köztársasági elnök is bebizonyította, hogy teljesen képtelenek - és ez a ma esti döntés ismét megmutatta ezt - szembenézni történelmi felelősségükkel" - tette hozzá.

Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője ezzel szemben úgy vélte, hogy a köztársasági elnök "helyesen tette, hogy feloszlatta a nemzetgyűlést". Jelezte azt is, hogy a pártja "nem fél a néptől".

A jobbközép Köztársaságiak vezetője, Eric Ciotti úgy fogalmazott, hogy a feloszlatás volt "az egyetlen megoldás". Megígérte, hogy pártja, amely az európai választásokon alig több mint 7 százalékos támogatottságot szerzett, a törvényhozási választásokon egyedül, saját "színekben" fog indulni, s nem kíván együttműködni vagy koalícióra lépni "a jelenlegi hatalommal, amely annyi kárt okozott Franciaországnak".

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője, volt és várhatóan 2027-es elnökjelöltje üdvözölte Emmanuel Macron bejelentését.

"Készen állunk arra, hogy átvegyük a kormányzást, ha bizalmat szavaznak nekünk a következő választáson" - mondta.

Az államfő június 30-ra írta ki az új nemzetgyűlési választások első, július 7-re pedig a második fordulóját.

Az elnöki szövetség már korábban elvesztette az abszolút többségét a parlament alsóházában, miután Emmanuel Macron 2022-es elnöki újraválasztása után alig hat héttel a nemzetgyűlési választásokon a Nemzeti Tömörülés történelmi áttörést ért el, s 89 képviselői helyet szerzett meg az 577 fős alsóházban.

Egy decemberi felmérés azt mutatta, hogy ha akkor tartottak volna nemzetgyűlési választásokat, Marine Le Pen pártja már a többséget is meg tudta volna szerezni.

Az 1958 óta érvényben lévő V. köztársaság történetében ötödik alkalommal oszlatta fel a köztársasági elnök a nemzetgyűlést és írt ki előrehozott választásokat. Ebből négy alkalommal az elnöki tábor győzött, egyszer, 1997-ben pedig, a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején a baloldal nyerte el a mandátumok többségét, ami szokatlan helyzetet teremtett: az államfő a képviselői hellyel nem rendelkező szocialista Lionel Jospint nevezte ki kormányfőnek. A következő években az államfő és a miniszterelnök "politikai társbérlete", azaz hatalommegosztása nem volt súrlódásmentes.

A Nemzeti Tömörülés az exit poll eredmények szerint a szavazatok nagyjából 31,5 százalékát szerezte meg az EP-választáson, míg a Macron vezette pártszövetségre csak 14,5 százalék körül szavaztak. A Szocialista Párt alig lemaradva, 14 százalék körüli eredménnyel a harmadik helyre került. Negyedik helyen végzett a radikális baloldali Engedetlen Franciaország 10,5 százalékos támogatottsággal, ötödik lett a Köztársaságiak jobbközép párt 7,2 százalékkal, a Zöldek 5,5 százalékos eredményt értek el, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában helyet foglaló Visszahódítás 5,3 százalékot kapott.
 

(MTI - Mandiner)