A nagyszombati vigília a fény, az ige, a víz és az eucharisztia liturgiájából áll.

A korábbi szokással ellentétben XIV. Leó visszahelyezte a háromórás szertartás kezdetét este kilenc órára, ami azt jelenti, hogy éjfélkor fejeződik be.

A vigília a Szent Péter-bazilika előcsarnokában kezdődik.

Az egyházfő megáldja a tüzet, és előkészíti a húsvéti gyertyát, vagyis belevés egy keresztet, az alfa és omega betűt, az idei évszámot és négy tömjénszöget is beleszúr. A pápa meggyújtja a gyertyát, és paptársaival bevonul a bazilikába, amelyet csak a hívők kezében tartott gyertyák világítanak majd meg.

Amikor a pápa a főoltárhoz ér, felkapcsolják a bazilika fényeit, és megszólalnak a harangok is, amelyeknek szava visszaindul a világ templomaiba.

XIV. Leó a szertartás során megáldja a vizet, és a keresztség szentségében részesít tíz felnőttet, akik általában a világ különböző részeit képviselik.

Az utóbbi években a nagyszombati vigílián a Szent Péter-bazilikában ötezren vettek részt, egyháziak és hívők. Aki nem fér be a bazilikába, a Szent Péter téri kivetítőkön követheti a szertartást.

Szombaton napközben a Szent Péter tér mozdulatlanságig megtelt látogatókkal: a bazilikába való belépésre várakozók sora nem fért be a térre.

A bazilikát kora délután lezárták a látogatók előtt, és a biztonsági ellenőrzések után csak az esti szertartás előtt nyitják újra.

A Szent Péter-bazilika előtt már áll a szabadtéri oltár, ahol XIV. Leó vasárnap délelőtt az ünnepi misét mutatja be. Azt követően húsvéti beszédet mond, majd Urbi et Orbi áldását adja Róma városára és a földkerekségre.

A bazilika főoltárát szombat délelőtt díszítették fel a szlovéniai Naklóból érkezett orchideákkal, valamint a Hollandiából szállított virágokkal, amelyek a bazilika előtti szabadtéri oltár körül is színes virágpázsitot alkottak.

(MTI)