A népakarat jóvoltából megszületendő új ország zászlóját úton-útfélen lobogtatják, a himnuszt megkomponálták és már szépségkirálynőt is választottak. Dzsúbá, a leendő főváros közelében levő Gondokoróban élt a háromszéki születésű Sass Flóra, aki hitvese és felfedezőtársa volt Samuel Bakernek, a Fehér-Nílus forrása kutatójának. Az újabb állam születése egyben azt is példázza, hogy sehol nincsenek örök érvényű szent és megváltoztathatatlan országhatárok.

Vasárnap reggel elkezdődött, s egy héten keresztül népszavazás zajlik Dél-Szudánban. A szavazásra jogosult mintegy négymillió dél-szudáni arról dönt, hogy kívánnak-e elszakadni a Szudáni Köztársaság muszlim arab többségű északi országrészétől, és akarnak-e egy független állam polgárai lenni. A szavazás helyszínén tartózkodó nyugati megfigyelők szerint a keresztény és animista (törzsi vallású) Dél lakosainak többsége a kartúmi központi kormányzattól való különválásra szavaz, s így a közeljövőben, 2011. június 9-én megalakulhat a világ 194. független állama.

A Londonban megjelenő Es-Sárk el-Auszát (Közel-Kelet - الشرق الاوسط) című tekintélyes arab nyelvű napilap szombati számában azt írta, hogy a mostani népszavazás után az idén nyáron megalakítandó állam neve Új-Szudán (Esz-Szudán el-Dzsedíd – السودان الجديد) lesz, ám maguk a dél-szudániak továbbra is azt állítják, hogy az új ország neve Dél-Szudán, arabul Dzsenúb esz-Szudán ( جنوب السودان ) lesz. Persze vannak, voltak más elképzelések is az ország nevét illetően, így például szóba került a Nílusi Köztársaság (Dzsumhúrijját en-Níl – جمهورية النيل) és Szudán ősi, a Bibliában is említett elnevezése, a Kús is.

Az új afrikai állam létrejöttével már nem a Szudáni Köztársaság lesz a fekete kontinens legnagyobb területű országa, hanem a szintén arab Algériai Köztársaság. Egyiptom és Nagy-Britannia 1956-ban „adományozott” függetlenséget Szudánnak, ám arab befolyásra az állam határait a muszlim arab népesség valós etnikai és vallási határainál jóval délebbre tolták. A határvonal szerencsétlen meghúzása miatt Dél-Szudánban nagy létszámú etnikai- és vallási csoportok kerültek az északi muszlim arab elnyomás alá, amely több mint fél évszázadon keresztül kiváltója volt a véres polgárháborúknak.

A vasárnap elkezdődött maratoni népszavazásra a kartúmi központi kormányzat és a déliek között 2005-ben nemzetközi nyomásra aláírt egyezmény értelmében kerül sor. Az egyezményben a felek megegyeztek abban is, hogy Kartúm hat esztendőre teljes körű autonómiát ad Dél-Szudánnak, majd ennek eltelte után, 2011-ben a lakosság népszavazáson dönthet arról, hogy akar-e a saját, független államában élni. Az önállóság küszöbén álló Dél-Szudánban több mint nyolcmillió ember él, többségük keresztény vallású. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi években a kartúmi központi kormányzat és a helyi muszlim arab milicisták által kivitelezett etnikai tisztogatásról elhíresült nyugat-szudáni Dárfúr tartomány egyelőre nem lesz része a minden valószínűség szerint 2011. június 9-én kikiáltandó Dél-Szudánnak.

A nyugat-szudáni Dárfúr tartományban is jelentős számú keresztény és animista, tehát nem muszlim arab lakos él, ami viszont valószínűleg azzal jár, hogy az új állam kikiáltása után az arabok még intenzívebben üldözik majd őket. Az üldöztetés és a népirtás elől Dárfúr tartományból tömegesen menekülnek majd az emberek Dél-Szudán területére. A júniusban függetlenné váló dél-szudáni országrész 619 745 négyzetkilométeres területe is óriási, körülbelül akkora, mint Franciaország és Németország együttesen. Ám ez a terület nagyon elmaradott, szinte egyáltalán nincs kiépítve az infrastruktúra.

Dzsúbá (arab átírásban: جوبا) - így nevezik azt a dél-szudáni várost, amely az elképzelések szerint a megalakuló új állam fővárosa lesz. A közel 300 ezres Dzsúbá a Fehér-Nílus bal partján terül el. A XIX. században a mai, ám akkor még nem létezett Dzsúbával nagyjából átellenben, a Fehér-Nílus jobb partján híres átmenő-kereskedőállomás volt Gondokoro. Görög kereskedők 1922-ben, Gondokoróval átellenben, a Fehér-Nílus bal partján megalapították a helybeli Dzsúbá törzsről elnevezett Dzsúbát, Dél-Szudán állam leendő fővárosát.

De visszatérve a Fehér-Nílus túlsó partján hajdan virágzó Gondokoro kereskedővároshoz és a XIX. századba, mindenképpen föl kell idéznünk a térség magyar vonatkozását. Gondokoro település volt a híres Samuel Baker angol felfedező és hitvese, Sass Flóra kiinduló és tartózkodási bázisa az 1863 és 1865, majd az 1871 és 1873 között tett közös felfedezőútjukon.

Sass Flóra

Sass Flóra, vagy amint a nagyvilág ismeri, Lady Florence Baker, 1841-ben született Háromszék területén. Hétesztendős volt, amikor 1848-ban a magyar szabadságharcosokat hátba döfő oláh csürhe megölte a szüleit és a bátyját. Az árván maradt Sass Flóra kalandos úton a bulgáriai Vidinbe került, ahol 1859-ben a Duna-parti város rabszolgapiacán lelt rá Samuel Baker, aki megvásárolta és magához vette a gyönyörű szőke lányt. Azért nem vehette feleségül hivatalosan, mert az angol törvények nem tették lehetővé a volt rabszolgákkal kötendő házasságot. 1861-ben már együtt indultak el a Fehér-Nílus forrásának fölfedezésére. Sass Flóra naplót írt a Samuel Bakerrel tett felfedezőútjának minden eseményéről, megörökítette az afrikai törzsek szokásait. A háromszéki születésű rabszolganőből világhírű felfedezővé lett Sass Flóra élettörténetét az általa vezetett napló részleteinek fölhasználásával egy kortárs angol írónő, Anne Baker írta meg 1972-ben Morning Star (Hajnalcsillag) címen. Hajnalcsillagnak a Fehér-Nílus vidékén élő bennszülöttek nevezték el a szépséges erdélyi asszonyt. Anne Baker könyve Rabszolgák földjén címmel 1987-ben látott napvilágot magyar nyelven a Panoráma-sorozatban.

Dél-Szudán állam kikiáltása után további vitákat, pontosabban véres háborút válthat ki Ábjej (angolosan: Abyei, arabul: أبيي) körzet hovatartozása. A mindössze10 460 négyzetkilométer nagyságú Ábjej körzet ugyanis az északi Szudáni Köztársaság, a Dárfúr nevű tartomány és Dél-Szudán állam találkozási térségében, ütközőövezetében terül el. A Dinka törzs ősi szállásterületének számító és a kőolajkészletekben igen gazdag Ábjej körzetben a kartúmi kormány 2010 szeptemberében a Mászárijjá törzs tagjainak betelepítésével létrehozott egy új települést, ami ellen a Dinka törzs tagjai hevesen tiltakoznak.

Ábjej körzet őslakosai, a dinkák azt követelik, hogy a nemsokára kikiáltandó Dél-Szudánhoz való csatlakozásuk ügyében náluk is tartsanak népszavazást. A körzet központjától, Ábjejvárostól keletre levő Heglig és Bamboo, valamint az északra elterülő Diffra nevű olajmezőn a számítások szerint naponta 76 600 barrel kőolajat is ki lehet majd termelni. A hatalmas olajkincs birtoklásáért törhet ki, valószínűleg külső tényezők beavatkozásával a következő komolyabb fegyveres összecsapás a térségben.

Hering József -Kuruc.info