Georg Pölzl, a postavállalat vezérigazgatója pozitív kezdeményezésnek tartja a szakszervezet kérését, bár az osztrák sajtó szerint azért hozzátette: abban az esetben, ha mindkét fél ugyanazt érti rajta. Azt mondja például, hogy a négynapos rendszerben a posta jobban tudna alkalmazkodni azokhoz az esetekhez, amikor hirtelen több dolgozó munkájára van szüksége, illetve a járműparkját is hatékonyabban tudná menedzselni. Az pedig már csak kommunikációs hab a tortán, hogy Pölzl szerint az elégedettebb munkavállalók jobban teljesítenek, és ez is kedvező a vállalatnak.

Mivel Ausztriában általánosnak mondható, hogy egy-egy szektorban kollektív szerződések szabályozzák a munkafeltételeket, és a szakszervezetek pozíciója kimondottan erős, a négynapos munkahét bevezetése nem tűnik lehetetlen vállalkozásnak. Persze nem a posta lenne a megoldás úttörője, de az első igazán nagy cég lenne, amely alkalmazza a módszert, és ezzel nagy lökést adhatna az elterjedésének.

Egyelőre nem világos, hogy a szakszervezet pontosan hogyan érti a négynapos munkahetet, és ez egyezik-e a vállalatvezetés szerint elfogadható elképzelésekkel. A négynapos munka ugyanis nem feltétlenül jelent kevesebb heti elfoglaltságot.

A Der Standard egy felső-ausztriai hotelről ír, ahol például már egy ideje csak négy napot dolgoznak egy héten, de napi 10 órát vannak munkában, vagyis megmaradt a heti 40 órás teljesítményük. Ennek az a nagy előnye, hogy a munkatársaknak hetente három szabadnapjuk van.

Egy online marketinggel foglalkozó osztrák cégnél azonban heti 30 órára csökkentették a munkaidőt: négy napig mennek be dolgozni, és naponta csak öt és fél órát töltenek munkával. Mindezt úgy, hogy a fizetést ott sem csökkentették.

(G7)