Vasárnap a magyar vízilabda-válogatott bronzérmet szerzett a tokiói olimpia záró napján. Ez volt a magyarok utolsó, 20. érme az egy évvel elhalasztott nyári játékokon, amelynél többet, 21-et csak 25 évvel ezelőtt, az 1996-os atlantai olimpián sikerült elnyerni.

A magyar csapat kajak-kenuban bizonyult a legsikeresebbnek, Kopasz Bálint a királyszámban (K–1 1000 méter), Tótka Sándor a sprintszámban (K–1 200 m) nem talált legyőzőre, a Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna, Bodonyi Dóra összeállítású kajak négyes pedig 500-on diadalmaskodott. Ezt a számot London és Rio után sorozatban harmadszor nyerte meg Magyarország. Ezen kívül két ezüst- és egy bronzérem volt a magyarok mérlege kajak-kenuban.

Szilágyi Áron szintén triplázott, kardvívónk is harmadik aranyérmét szerezte Tokióban. Milák Kristóf 200 méter pillangón oktatta a mezőnyt az uszodában, Lőrincz Tamás pedig olimpiai bajnoki címmel koronázta meg irigylésre méltó pályafutását a kötöttfogású birkózók 77 kg-os versenyében.

A magyar csapat az aranyak mellett hét ezüstöt és hét bronzot nyert még a koronavírus-járvány miatt egy évvel később rendezett nyári játékokon.

A mostani teljesítményt legutóbb 25 évvel ezelőtt Atlantában tudták túlszárnyalni a magyar sportolók, az akkori 21 érem közül 7 arany, 4 ezüst, 10 pedig bronz volt. A 2000-es sydneyi olimpián és a 2004-es athénin 17-17, Pekingben 2008-ban tíz, Londonban 2016-ban 18, míg legutóbb, Rióban 2016-ban 15 érmet nyert a magyar csapat.

Az első hat helyezésen alapuló pontszámítást tekintve a tokiói szereplés az atlantait is felülmúlta. Akkor 151 pontot gyűjtött Magyarország, míg a japán fővárosban 156-ot. Ennél többet legutóbb a 11 aranyat hozó barcelonai játékokon sikerült szerezni, 211-et.

Tokióban 10 negyedik, 9 ötödik és 3 hatodik helyet értek el a piros-fehér-zöld színek képviselői.

Magyarország - a tokióival együtt - 183 aranyérmet, 158 ezüstöt és 181 bronzot szerzett ötkarikás játékokon.

Ami az összesített végeredményt illeti, mindhárom éremfajtából az Egyesült Államok szerezte a legtöbbet.

Ha a nyári olimpiai játékok történetét nézzük, 1896 óta összesen 2528 medált nyertek az amerikai sportolók, 2004 óta pedig minden évben 100 érem felett zártak.

A rekordjukat aligha fogják megdönteni, 1904-ben ugyanis hazai környezetben, St. Louisban összesen 244 éremmel zárták a nyári játékokat. A legnagyobb érembánya az atlétika és az úszás volt az államok számára.

Kína szerezte a második legtöbb érmet, szám szerint 88-at. Ebből 38 arany, pont eggyel kevesebb, mint az amerikaiaknak. Ezüstből 32-t, bronzból 18-at hoztak össze a kínai sportolók. Kína szinte az olimpia kezdete óta vezette az éremtáblát, ezért különösen fájdalmas lehet ez a második hely, hiszen az utolsó pillanatban bukta el a vezető helyet. Az országban hidegháborús világpolitikai hangulat miatt különösen fontos lett volna az USA megelőzése, amely végül nem jött össze. Összesítésben Kínának 546 érme van a nyári olimpiai játékok történetében, azonban az ázsiai állam csak 1984 óta vesz részt a megmérettetésen.

Harmadik helyen Japán végzett, 27 arany, 14 ezüst és 17 bronz az ország mutatója, azaz összesen 58 érmet szereztek a házigazda sportolói. Mind az aranyakat tekintve, mind az összesítést, Japánnak az elmúlt 100 évben – 1920 óta vesznek részt a játékokon – ez messze a legsikeresebb szereplése.

Ha nem az aranyak, hanem a legtöbb érem alapján rangsorolnánk, Japán csak az ötödik helyen állna, előtte Nagy-Britannia (65 érem) és az Orosz csapat (70 érem) foglalna helyet.

(Index - MTI)