Az, hogy forrong a világ, sajnos már csak egy kiüresedett közhely. Rengeteg elemző szerint a kubai rakétaválság óta nem állt ilyen közel az emberiség az újabb világháborúhoz, mint most. Kijelenthető, hogy a multikultúra megbukott. Kijelenthető, hogy egyes népcsoportok nem akarnak beolvadni, nem akarják fölvenni a befogadó ország kultúráját, hanem őrzik saját identitásukat, vallásukat, ha kell, drasztikus módszerekkel is.

Ha valaki pusztán a Comedy Hírtévét, hivatalos nevén az M1 hírcsatornát nézi, és soha nem kapcsol át tévékészülékén egy másik csatornára, akkor még ma sem tudná, ki nyerte meg a tapolcai időközi országgyűlési képviselőválasztást. Ez nem valami vicc, vagy nem egy múltidézés az ötvenes évekből, hanem ez a mai magyar rögvalóság az állami médiafronton. „Matematikailag még van esélye a fideszes jelöltnek”, „még nem végleges az eredmény”, „csak párszáz szavazat a különbség a képviselőjelöltek között” – ilyen és ehhez hasonló bullshiteket lökött április 12-én vasárnap az esti és késő esti híradókban a közszolgálatinak csúfolt M1 hírcsatorna.

A hatalmi beavatkozás a gyöngyöspatai megerősített járőrszolgálatnál csapódott le elsőként, és akkor érződött leginkább a külföldi, cionista hátterű média nyomásgyakorlása is. Akkor is és most is görbe tükröt mutattunk-mutatunk a kormány felé, hiszen az ígérgetések és a statisztikai cicomázások ellenére az ország lakóinak a biztonságérzete folyamatosan csökken. Nehezen tudják elviselni, hogy vannak olyan egyének vagy közösségek, akik állampolgári jogaikat gyakorolják, összefognak, és felmutatják a társadalomnak a megoldást – nyilatkozta a Bar!kádnak László Attila. A feloszlatott Szebb Jövőért Egyesület egykori elnöke immár új mozgalomba tömöríti a hazájukért tenni akaró magyar embereket annak ellenére, hogy munkáját a hatalom soha nem nézte jó szemmel.

Megkezdődött annak a vácszentlászlói gazdának a pere, aki 2013-ban fagyállóval próbálta elrettenteni a borára rendszeresen visszajáró bűnözőket. A közvélemény szerint jogos önvédelem okozta a nedűt dézsmáló cigány tolvaj halálát, a bíróság azonban akár minősített emberölés miatt is elítélheti a férfit.

A Fidesz elhúzódó válságának egyértelmű jele, hogy megtört a hallgatás, és egyre több, a kormánypártokkal szemben kritikus hangvételű mondat jelenik meg a hatalommal amúgy évek óta lojális közemberek tollából. Pártszinten is megszaporodtak az üzengetések, s a címzettek közül nem marad ki már Orbán Viktor sem, ami az elmúlt években szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a többségük miért hallgatott eddig? Hiszen a problémák többsége nem új keletű: hatalmi arrogancia, rossz személyzeti politika, oligarcharendszer kiépítése. Miért most hangzik fel a fideszes értelmiség panasza? S miért nem hallja meg ezt a kormányfő?

Kevés olyan téma van a közéletben, mely oly nagy érdeklődést és aggodalmat vált ki a társadalom egy részéből, mint a magyar föld kérdése. De ugyanez a téma teljesen hidegen hagyja a lakosság nagyobb részét. Hiába kongatják hosszú évek óta a vészharangot mezőgazdászok, agrárszakemberek, szakpolitikusok, gazdák, a társadalom ingerküszöbét nem éri el a földvédelem. 2015. április 22-én, a Föld Napján mutatták be a budapesti Szent Margit Gimnáziumban A magyar föld sorsa című kötetet, melyben Andrásfalvy Bertalan, Ángyán József, Tanka Endre, Márai Géza és Molnár Géza fejtik ki véleményüket a nemzeti megmaradás alapfeltételét jelentő föld védelmének lehetőségeiről.

„Elszállt” családi spórolt pénzek, tönkrement egzisztenciák, védett befektetői kör, több milliárd forintnyi tőkekivonás Karcagon, hallgatag bankokat felügyelő szektor, vádaskodások és politikai szálak – ilyen, amikor a „brókerbotrány” egy kisváros életében robban.

Amikor az Európai Unió jövőjére hatást gyakorló döntő eseményeket, változásokat taglaljuk, jellemzően a Peloponnészoszi-félszigeten kötünk ki, a görög gazdasági helyzetet, a radikális kormány lépéseit helyezzük vizsgálatunk középpontjába. Az eurózóna esetében valóban a hellén állam jelenti a gócpontot, finanszírozását napról napra kevésbé tolerálják a részes államok, mégis egyre inkább tűnik úgy, hogy az Unió sorsát a bevándorlás kérdése pecsételheti meg. Nem meglepő ennek fényében, hogy a kérdésben Nyugat-Európában talán leginkább érintett ország, Nagy-Britannia választási kampányának fókuszában is e téma áll.

Minden szép és minden jó, 175 ezren váltották ki a szurkolói kártyát, az új Fradi-sasról már filmet is készítettek, így nincs mese, a magyar labdarúgás végre kilábal a gödörből. Mondhatnánk, de ezzel nem állítanánk igazat, a tény ugyanis az, hogy az NB I mérkőzésein alig-alig lézengenek a stadionokban.

Már úton van Szántó Zsolt zarándok, aki 1500 kilométert tesz meg lóháton Czestochowától Csíksomlyóig. Idén negyedszer vállalkozik a nagy feladatra. Zarándoklatával az 500 éves csíksomlyói Szűz Mária szobra előtt szeretne tisztelegni, valamint a székely autonómiára kívánja felhívni a figyelmet. Lengyelországi tapasztalatai szerint a lengyeleknek nagyon fontos a lengyel–magyar barátság, Szlovákiában azonban szomorúan tapasztalta, hogy egyre kevesebb a magyar ajkú ember. Szántó Zsolt úgy érzi, Székelyföldtől kapta azt az erőt, amely egy ilyen zarándoklat megtételéhez szükséges. Állítja, egy-egy ilyen út után már nem az érkezik meg, aki elindult.

Sokat meséltünk már a kárpátaljai hegyekről, melyeknek legnagyobb értékük éppen az, hogy turisztikailag feltáratlanok. A menedékházak és turistautak hiánya ugyan nehezíti a természetjárást errefelé, de a vadregényesség és érintetlenség mindenért kárpótolja az ide vetődő turistát. Persze vannak jobban frekventált hegyvidékek és természeti látnivalók is – gondoljunk csak Szinevérre –, de ezeken a helyeken éppen az ipari turizmus az, ami szinte menekülésre késztet.

November óta jobbikos polgármestert választott Ózd, országgyűlési képviselőt pedig Veszprém megye 3-as választókerülete. A tét egyre nő, a cél immár a 2018-as választási siker s az abból következő Jobbik-kormányzás lett. A kihívásoknak a párt utánpótláscsapataként az Ifjúsági Tagozatnak is meg kell felelnie, így a folyamatos képzés és önképzés elengedhetetlenné vált. Ennek egyik kiemelt állomása a félévente megrendezésre kerülő vezetőképző is, amelyre – az őszi időszakhoz hasonlóan – Szolnokon került sor április 17-19-e között. Az egységes ideológiai alapok lefektetése mellett a háromnapos rendezvényen a minden eddiginél több delegált olyan területeken mélyíthette el tudását, mint a politikai marketing, népesedéspolitika és a politikai kommunikáció.