Ismét megjelent egy könyv, amit aligha fognak reklámozni Magyarországon. Arra is kevés az esély, hogy a közeljövőben magyar nyelvre lefordítsák. A könyv címe: Breaking the Spell. Holocaust: Myth and reality. (Megtörni a varázst. Holokauszt: Mítosz és realitás). Szerzője Nicholas Kollerstrom tudománytörténész, aki korábban a 2001. szeptember 11-i merényletek, illetve a Londonban 2005. július 7-én végrehajtott terrortámadások valóságos hátterét igyekezett a közvéleménnyel megismertetni. Azonban munkahelyéről, a University College Londonról azután rúgták ki, hogy cikkeiben megkísérelte bemutatni a valóságot az ún. holokauszttal kapcsolatban.
 |
Maga a szerző a londoni egyetemről történt eltávolításáról a könyvében a következőt írta: „A leggyorsabb módon úgy rúgathatja ki magát az ember egy brit egyetemről, ha közli, hogy bizonyítékokat keres a Zyklon-B használatára vonatkozóan a második világháború idején, és szeretné megvitatni a német koncentrációs táborokban zajló fertőtlenítési eljárások ügyét”. Ennyit a tudományos kutatás és a szólás szabadságáról az úgynevezett nyugati „demokráciákban”.
Dr. Kollerstrom alaposan tanulmányozta a brit titkosszolgálatoknak azokat a jelentéseit, amelyek a német koncentrációs táborok vezetőinek és a berlini kormányzat illetékes hatóságainak 1942 januárjától egy éven keresztül zajló kommunikációját tartalmazzák. A lehallgatott beszélgetésekben természetesen semmiféle utalás nincsen a zsidók tömeges elgázosítására vonatkozóan. Éppen ellenkezőleg. Mint arra könyvében dr. Kollerstrom rámutat, a német titkos kód feltörésének révén a britek tudomására jutott információkból az derül ki, hogy a koncentrációs lágereket felügyelő német hatóságok éppenséggel a magas halálozási számok csökkentésére törekedtek. Ezért igyekeztek javítani a táborokban uralkodó egészségügyi állapotokon, és megfékezni a lágerekben dúló tífuszjárványt.
A szerző könyvében felhívja a figyelmet: 1988-ban és 1991-ben is végeztek alapos tudományos vizsgálatokat az állítólagos auschwitzi gázkamrákban. A cél mindkét esetben az volt, hogy egyértelműen igazolni vagy cáfolni lehessen a feltételezett gyilkos eszköz, a Zyklon-B használatáról szóló állításokat. Azonban mind a Fred Leuchter, mind a Germar Rudolf vezetésével elvégzett kémiai vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy a Zyklon-B-t Auschwitzban nem az emberek megölésére, hanem kizárólag fertőtlenítésre használták. A hivatalos történészek - szűk körökben - igyekeztek cáfolni Fred Leuchter és Germar Rudolf állításait. Sokatmondó és árulkodó tény azonban, hogy a holokauszt-ipar képviselői sohasem voltak hajlandók tisztességes vita keretében megvitatni a Leuchter- és a Rudolf-jelentésekben foglaltakat, hanem a két revizionista szakember teljes ellehetetlenítésére törekedtek, nyilvánosságra hozott vizsgálati anyagaikat megkísérelték elhallgatni, illetve hatósági eszközökkel betiltani. Mind Fred Leuchter, mind pedig Germar Rudolf elveszítette állását, a hatóságok zaklatták őket, Germar Rudolf pedig négy évet töltött a „demokratikus német állam” börtönében.
Az eredetileg tudománytörténészként tevékenykedő dr. Kollerstrom azonban saját kutatómunkája során kiindulópontként tekintett Fred Leuchter és Germar Rudolf felfedezéseire. Amelyekről megállapítja, hogy tudományos alapokon nyugszanak - ellentétben számos holokauszt-túlélőnek a gázkamrákkal kapcsolatos vallomásával - mutat rá könyvében a szerző.
Dr. Kollerstrom álláspontja szerint minden tudományos adat arra utal, hogy a Zyklon-B-t a német fogolytáborokban uralkodó egészségügyi állapotok javítása, a halálozási arányok csökkentése céljából használták. A szerző hangsúlyozza továbbá, hogy az auschwitzi láger vezetősége alapos nyilvántartást vezetett az elhunyt foglyokról, és a haláluk okát is rögzítették. A hozzáférhető nyilvántartások vizsgálata szintén nem igazolja a hivatalos „holokauszt-narratíva” tételeit – véli dr. Kollestrom. Aki meg van győződve arról is, hogy hasonló „eretnek” következtetésre jutunk akkor is, ha a német koncentrációs táborok vezetői és a berlini német hatóságok lehallgatott kommunikációját vesszük górcső alá.
A szerző könyvében beszámol még egy súlyosan „gyűlöletkeltő” és „fasiszta” cselekedetéről: nevezetesen arról, hogy összegyűjtötte az 1900 és 1945 között a nemzetközi sajtóban megjelent, a „hatmillió fenyegetett” vagy „meggyilkolt” zsidóra vonatkozó utalást. A legtöbb ilyen jellegű újságcikk illetve nyilatkozat - kutatásai szerint - az első világháború alatt látott napvilágot. De vajon miért aggodalmaskodtak a zsidó szervezetek a „hatmillió” sorsa fölött még jóval azelőtt, hogy a nürnbergi per során vitathatatlan tényként jelentették be a „hatmillió zsidó” megölését?
A könyvben sok érdekesség mellett olvashatunk annak a brit archeológusokból álló kutatócsoportnak a kudarcáról, amelyik az egykori treblinkai láger területén kereste az állítólag ott meggyilkolt 800 ezer zsidó nyomait.
Dr. Kollerstrom végül leszögezi: az úgynevezett náci holokauszt történetét a győztesek írták meg, egyértelműen meghatározható hatalmi-politikai céloktól vezérelve. Ily módon azután a történelmet teljesen eltorzították, és meghamisították – állítja Nicholas Kollerstrom a napokban megjelent, a holokausztról szóló könyvében.
Perge Ottó - Kuruc.info
