Egy normális tanórán a diákok tehetnek föl kérdéseket a tanároknak. Mivel a Pázmány Péter „Katolikus” Egyetemen rövidesen előadások keretében, kötelező jelleggel oktatják majd a holokausztot, a témával kapcsolatban a diákok tanáraiknak szegezhetik kérdéseiket. Egyelőre ugyanis még nem született az egyetemen olyan rendelkezés, amely megtiltaná a diákoknak a kérdések megfogalmazását. (Miként egyelőre talán még az is elképzelhetetlen, hogy bárkit is bíróság elé állítsanak azért, mert bármiről, bárkit kérdezni merészel.)
A magam részéről az alábbi kérdéscsokorral szeretnék hozzájárulni a Pázmány Péter „Katolikus” Egyetem – vagy bármely más oktatási intézmény – holokauszt-tanóráinak sikerességéhez. További kérdések is lennének, de ne legyünk telhetetlenek. Egyelőre elégedjünk meg ennyivel.
2. Miért állította több szemtanú is, hogy látott emberek megölésére szolgáló gázkamrákat Buchenwaldban, Bergen-Belsenben és Dachauban, sőt, más németországi táborokban is, amikor az 1960 óta érvényes „hivatalos” holodogma szerint csakis hat, a Lengyel Főkormányzóság területén felállított „haláltáborban” működtek gázkamrák? (Ha esetleg a holokauszttanárok nem említenék meg, elmondom: 1960. augusztus 19-én Martin Broszat, a Müncheni Jelenkorkutató Intézet munkatársa, egy a Die Zeit című lapnak írt levelében a következőket írta: "Sem Dachauban, sem Bergen-Belsenben, sem Buchenwaldban nem gázosítottak el sem zsidókat, sem más foglyokat... A zsidók gázzal történő tömeges megsemmisítése 1941-42-ben kezdődött, és kizárólag néhány, gondosan kiválasztott, a megfelelő technikai berendezésekkel felszerelt helyen történt elsősorban a megszállt Lengyelország területén (de sehol a Német Birodalomban), mégpedig Auschwitzban, a Bug melletti Sobiborban, Treblinkában, Chelmnóban és Belzecben." Broszat nem említi Majdaneket, ahol pedig az 1960-as évek elején érvényben lévő „holokausztemlékezet” szerint néhány százezer zsidót gázosítottak el. Hogy miért nem említi, arra vonatkozóan érdemes lesz megkérdezni a holotanárokat.)
3. Mennyivel szavahihetőbbek az auschwitzi gázkamrákról beszámoló szemtanúk, mint azok, akik a dachaui vagy a bergen-belseni gázkamrákról (és légkalapácsos, elektromos áramos, vízbe fojtós kivégzésekről) mondtak - ma már hivatalos holotörténészek részéről is elismerten - valótlanságokat?
4. Miképpen lehetséges, hogy noha 1990-ben „hivatalosan” 4 millióról 1,1 millióra csökkentették az Auschwitzban életüket veszített zsidók számát, ennek ellenére a 6 milliós áldozati szám mégsem változott?
5. Az előző kérdés egy másik láger vonatkozásában is felvethető: mivel magyarázható, hogy míg 1945-ben még 1,5 millió főben jelölték meg a Majdanekben megölt foglyok számát, ma pedig már csak 79 ezer a hivatalos majdaneki áldozati szám, miközben rendületlenül 6 millió zsidó áldozatról beszélnek?)
6. Ha igaz, hogy a „nácik” Auschwitz kiürítésekor megsemmisítették az összes, a zsidók legyilkolására vonatkozó dokumentumot (ami egyébként igencsak hosszadalmas és bonyodalmas művelet lett volna), akkor miért hagytak hátra a lágerben sok ezer zsidót élve, miért nem semmisítették meg áldozataik szemüvegeit, cipőit és más használati tárgyait, valamint az üres Zyklon-B-s dobozokat?
7. Az egykori „haláltáborok” múzeumaiban kiállított szemüvegek, cipők, ruhadarabok szolgálnak-e bármiféle bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy egykori viselőjük milyen körülmények között halt meg? Hasonlóképpen a fertőtlenítő, féreg-és rovarölő Zyklon-B készítmény üres dobozaiból miféle logika alapján lehet arra következtetni, hogy tartalmukat emberek tömeges meggyilkolására használták?
8. Hogyan lehetséges, hogy sem a nemzetiszocialista hierarchia felsőbb, sem pedig az alsóbb szintjein nem keletkeztek utasítások, parancsok, nem születtek tervek, költségvetések stb. több millió ember megsemmisítésének hatalmas műveletével kapcsolatban?
9. A magyarországi zsidók deportálásának kellős közepén, 1944. május 31-én a szövetséges légierő felvételeket készített az Auschwitz-Birkenaut „haláltáborról”. A fotókon miért nem látszik nyoma sem a nyílt színen zajló halottégetéseknek, illetve a gázkamrák előtt kígyózó soroknak, melyekről a „szemtanúk” beszámoltak?
10. A háború után eltelt hét évtized során hány olyan tömegsírt tártak föl, amely a „haláltáborokban” meggyilkolt zsidók földi maradványait tartalmazta? Ha nem történtek ilyen feltárások, annak mi az oka?
11. Bizonyítható-e dokumentumokkal, hogy a sok millió áldozat elhamvasztásához szükséges fa és koksz rendelkezésre állt a „haláltáborokban”?
12. Hivatalos auschwitzi iratok szerint az auschwitz-birkenau-i láger kórházában 1942. szeptember 10. és 1944. február 23. között 11 246 foglyot operáltak meg. De miért műtötték meg a betegeket a „megsemmisítő táborban”? Van-e bizonyíték arra nézve, hogy a szóban forgó, megműtött betegek Mengele állítólagos orvosi kísérleteinek alanyai voltak?
13. Ha igaz a hivatalos állítás, mely szerint valamikor 1941 nyarán, vagy őszén született meg a döntés a legfelsőbb szintű náci vezetők körében a „zsidóság teljes megsemmisítéséről”, akkor miért csak 1943 tavaszán építették fel, és vették használatba a „legmodernebb” birkenaui krematóriumokat?
Az Óperenciás tengeren is túl |
15. Mivel a négy birkenaui krematórium nem valami félreeső, eldugott területen fekszik, ezért a láger sok tízezernyi lakója pontosan láthatta az épületeket, amelyekben állítólag egymilliónál is több embert végeztek ki a „legnagyobb titokban” zajló népirtási program keretében. Vajon miért nem álcázták jobban a tömeggyilkosságok helyszínét a „nácik”?
16. Miért nem építettek a németek „az ipari méretű népirtás” helyszínein több, hatalmas méretű, valóban sok ezer ember befogadására alkalmas (de a világ szeme elől a birkenaui krematóriumoknál sokkal inkább elrejtett) igazi „halálgyárat”?
17. Miért gondolták a németek, hogy titokban tudják tartani a „tömeges megsemmisítést” az aushwitz-birkenaui munkatáborban, ahol legalább 30 német cégnek volt telephelye, és a foglyokon kívül civilek ezrei is dolgoztak?
18. Hogyan lehetséges, hogy a II-es és III-as birkenaui krematóriumok - a „legnagyobb titokban zajló népirtás” helyszínéül kijelölt épületek - tervrajzai a tervezést és az építést végző civil Huta cég irattárában egészen 1944. december 19-ig megtalálhatók voltak, és semmiféle titkosításról nincsen tudomásunk?
19. Miért terveztek vajon a nácik a II-es és III-as krematórium „gázkamráinak” közelébe egy igencsak kis méretű liftet (1.35 x 2.15 m), amellyel a halottakat a felsőbb szinten lévő hamvasztó kemencékhez kellett volna szállítani? Vajon mennyi ideig, hány napig tarthatott 2-3000 holttestnek a felsőbb szinten elhelyezkedő hamvasztó kemencékbe szállítása az egyetlen, igencsak kis alapterületű felvonó segítségével? (A „szemtanúk” állításai szerint ugyanis egyszerre 2-3000 embert is elgázosítottak, ráadásul 2-4 óránként érkeztek a gázkamrákhoz az újabb „transzportok”.)
20. Hogyan voltak képesek a feltételezések szerint a gázkamrákban fekvő halottak elszállításával megbízott úgynevezett Sonderkommando tagjai „néhány perccel” vagy akár „húsz perccel” az elgázosítások befejezése után a kamrákba bemenni (egyes szemtanúk szerint gázálarc nélkül), amikor a ciklon-B-szemcsék még javában árasztották magukból a hidrogén-cianidot?
21. Mennyi ideig tarthatott a Sonderkommando tagjai számára, amíg a II-es és III-as krematóriumok 210 négyzetméteres gázkamrájában megölt 2-3000 ember aranyfogait kihúzták, majd a halottakat eltávolították?
A legenda egyik legfőbb auschwitzi helyszíne |
23. A II-es és III-as krematóriumok úgynevezett vetkőző helyiségeinek 900 m3-es légterét egy 7,5 HP (5,59 kW) teljesítményű, beépített ventilátor szellőztette. Ezzel szemben a feltételezett gázkamrák 504 m3-es légterének szellőztetését egy 3.5 HP (2.61 kW) teljesítményű berendezéssel oldották meg. Vajon a németek miért szellőztették a vetkőztető helyiségeket 20%-kal nagyobb hatékonysággal, mint a „gázkamrákat”, melyekből minden elgázosítás után a gyilkos hidrogén-cianidot sürgősen el kellett távolítani, annál is inkább, mivel 2-4 óránként érkeztek a krematóriumokhoz az újabb és újabb „transzportok”?
24. A IV-es és V-ös krematóriumokban hogyan voltak képesek az SS-őrök 2-3000 embert az 1 méter széles ajtókon át a gázkamrákba betuszkolni? Miért nem hatalmas ajtókkal ellátott, óriási csarnokokat terveztek a németek a „halálgyárba”, hogy a halottaknak a hamvasztó kemencékbe szállítása könnyűszerrel megoldható legyen?
25. Amennyiben igaz a hivatalos holokauszttörténészek állítása, mely szerint a négy birkenaui krematórium (és korábban az Auschwitz I. táborban található krematórium) hullakamráit gázkamraként használták, hol tárolták a járványok, illetve más okokból elhunyt foglyok holttesteit? (Márpedig azt a hivatalos történészek is elismerik – ha érthető okokból nem is nagyon reklámozzák -, hogy Auschwitz-Birkenauban és más lágerekben több alkalommal is tífuszjárvány tombolt, melynek nagy számú fogoly esett áldozatul.)
26. Mi a hivatalos magyarázat azzal a dokumentummal kapcsolatban, amely szerint 1943. augusztus 4-én Karl Bischoff, a Központi Építésvezetőség vezetője azt írta dr. Wirthnek, a láger vezető orvosának, hogy nincs szükség újabb halottas kamrák építésére, mivel az elhunyt foglyok holttesteit naponta kétszer viszik el a krematóriumokba. 1944. május 22-én pedig az Auschwitzi Központi Építésvezetőség új irányítója, egy bizonyos Jothann levelében arról ír, hogy a lágerben elhunytak holttesteit minden reggel el kell távolítani a halottas kamrákból, és így nem lesz szükség újabb, az elhunytak tárolására szolgáló helyiségek építésére. Az idézett dokumentumok nem utalhatnak-e arra, hogy a krematóriumok halottas kamráit nem gázkamraként használták, hanem ténylegesen halottakat tároltak bennük?
27. Miféle írásos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a III-as krematórium állítólagos gázkamrájának mennyezetén (amelyet a tervrajzokon a németek „Leichenkellernek”, vagyis „hullakamrának” jelölnek) lévő 14 zuhanyrózsa nem volt valóságos, hanem a foglyok megtévesztése céljából szerelték fel azokat?
28. Vajon meg lehetett téveszteni 14 hamis „zuhanyozóval” 2-3000 embert, akiket a „gázkamrákba” egy-egy kivégzés alkalmával állítólag betuszkoltak? Hogyan reagált a még kint várakozó 1000-2000 fogoly a bent lévők kétségbeesett segélykiáltásaira és esetleges ellenállási kísérleteire?
29. Miképpen lehetséges, hogy a fennmaradt dokumentumok szerint a IV-es és V-ös krematóriumok állítólagos gázkamráit nem szerelték fel a hidrogén-cianid gyors eltávolítását szolgáló szellőztető berendezéssel? (Ami annál is inkább érdekes kérdés, mivel a főtábor 3-as blokkjában, valamint a BW 5a és 5b, valamint a Kanada I. elnevezésű táborkörletekben található fertőtlenítő kamrákba is beépítettek szellőztető berendezést, hiszen a foglyok ruháinak, matracainak stb. fertőtlenítése Zyklon-B-vel zajlott, és egy-egy ilyen valódi elgázosító művelet után hosszú ideig kellett szellőztetni.)
30. Hogyan tehették meg a németek, hogy 1944 júliusa és decembere között 335 lengyel munkást engedjenek szabadon a „legszigorúbb titokban” zajló „ipari méretű népirtás” színhelyéről, Auschwitz-Birkenauból?
31. Miféle írásos vagy más természetű bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az II-es és III-as krematórium úgynevezett tetőzetén léteztek a Zyklon-B bejuttatására szolgáló nyílások?
Perge Ottó - Kuruc.info
Frissítés: Íme a pázmányi holoszédítés rövid tematikája
A tudásvágytól lázban égő olvasóinkat bizonyára érdekli, hogy miféle tematika szerint fognak holokamuzni a Pázmányon. Itt a lehetőség, az egyetem honlapján már elérhető a rövid tantárgyleírás.
Sokkal okosabbak persze nem lettünk tőle, de ez minden bizonnyal elmondható lenne az átnevelőkurzus félévi végighallgatása után is.
(Kuruc.info)