"Kérem szépen, nemrég voltam Pásztón. Tudják, hogy mi van Pásztó főterén, milyen emlékmű van? Szovjet emlékmű van Pásztó főterén a mai napig. A pásztói emberek lesütött szemmel, szégyenszemre kell hogy tudomásul vegyék azt, hogy olyan vezetés van a városban és olyan vezetés van az országban, ami az elmúlt huszonegy év alatt nem volt képes ezt az emlékművet eltávolítani. Két vértanúja van Pásztónak, akik megpróbáltak ellenállni az '56-os elnyomásnak, őket kivégezték. És nem az ő emlékművük áll ott, hanem a Vörös Hadsereg emlékműve" - fogalmazott a képviselő, és szavai akkori is fájó igazságként hatottak, ha az említett emlékmű nem a város főterén, de kétségtelenül egy frekventált, forgalmas pontján helyezkedik el, és hirdeti mai napig a megszállás fájdalmas emlékét.

Kevesebb mint egy esztendővel később, 2012. október 10-én, az Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő törvényjavaslat módosításának a vitájában Novák Előd, a Jobbik alelnöke a pásztói szovjet emlékmű - mint az egyik leghíresebb - eltávolítása mellett érvelt. Novák kritikus hangvételben jegyezte meg, hogy "hiába van Pásztónak itt két országgyűlési képviselője is álláshalmozásuk vagy más miatt, annak ellenére sem szólaltak fel még soha a pásztói kommunista emlékmű ügyében, hogy ez a programjukban mindig szerepel, hiszen a helyi közhangulat ezt elvárja, hogy ezeket az emlékműveket eltávolítsák. De se Bíró Márk, aki egyébként ebben a ciklusban egyetlenegyszer sem szólalt fel még itt az Országgyűlésben, sem Becsó Zsolt, akinek megyei közgyűlési elnökként szintén fontosabb feladatai vannak, mintsem hogy az Országgyűlés vitáját megtisztelné, és akár most vagy akár máskor szót emeljenek településük, Pásztó kommunista emlékműve ügyében. Csak a választások környékén láthatunk erre vonatkozó ködös ígéreteket."

E kijelentések elhangozhattak volna a ciklus 2014. február 13-i utolsó ülésnapján is. Ahogy Becsó egy alkalommal sem emelte fel a szavát pl. a pásztói szovjet emlékmű eltávolítása kapcsán, úgy Bíró Márktól sem futotta egy mondatra sem (igaz, tőle más témában sem, a négy év alatt egyszer sem szólalt fel a választókörzetéért, melyet a Fidesz-KDNP vezetés a mellőzése helyett listás bejutó hellyel honorált) függetlenül attól, hogy ez városukban igényként megfogalmazódott, és melyet ők politikusként minden választási kampány alkalmával megígérnek.

A Jobbik képviselői több alkalommal írásban kérdezték az illetékes minisztereket, tavaly áprilisban például 13 jobbikos országgyűlési képviselő intézett írásbeli kérdést a külügyminiszterhez Alapi László és Geczkó István pásztói ötvenhatos mártírok kivégzésének 56. évfordulója alkalmából (ide kattintva megtekinthető).

Az impotens kormány évek tétlenül várakozik, annak ellenére, hogy a pásztóiak következetesen az emlékmű eltávolítását szeretnék, melyet már az oroszok sem elleneznek. A pásztói polgárok részéről elvárásként jelentkezett a Sallai Imre, belügyi népbiztosról és Mező Imre (Mehrel Izsák), kommunista funkcionáriusról elnevezett utcák átkeresztelése (adja magát a város két vértanújának neve, de mások is szóba jöhetnének), de ezt egyelőre Pásztó Város Önkormányzata nem tartja fontosnak napirendre venni.

Mindezek fényében rendkívül örömteli, hogy Alapi László és Geczkó István pásztói hősi halottakról készült dokumentumfilmet mutatnak be a nógrádi kisváros Gaál István Kistérségi Központjában. Talán a filmbemutató, és a kommunizmus áldozatainak az emléknapja alkalmából bejelentik végre a megszállók emlékműve bontási munkálatainak megkezdését? Vagy pusztán arról van szó, hogy a történelem ismétli önmagát, és újrahangszerelték az 1998-ban, 2002-ben, de különösen 2006-ban és 2010-ben unalomig ismételt, de aztán be nem váltott ígéreteket, többek között a "polgári" kormány hatalomra kerülése esetén a térről "repülő" szovjet emlékműről? Nem tudni. Mindenesetre a filmbemutató kapcsán egy valamit biztosan kijelenthetünk: a kampány Pásztón, Nógrád megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületében is elkezdődött...