Újrafelhasználható rakétákat gyárt a SpaceX amerikai magáncég. A NASA ahelyett, hogy maga fejlesztene, inkább szerződést köt az űrvállalkozásokkal.
Már három sikeres landoláson van túl a SpaceX Falcon-projektje. A legutóbbi leszállásról a floridai Cape Canaveral Légitámaszponton az újságírókat is tájékoztatták.
„Abból, amit a videón, a kamerákon láttunk, majdnem ugyanolyan jó állapotban van, mint amikor fellőtték” – idézték fel Hans Koenigsmannm misszióvezető szavait az M1 Minden Tudás című műsorában.
A SpaceX-nek nemcsak innovációs, hanem gazdasági szempontból is érdeke az újrahasznosítható első fokozatok kifejlesztése. A Falcon rakéta jelenleg is használt változata 2013. szeptember 29-én debütált.
„Ilyen még nem volt, hogy függőleges helyzetben visszajön és egy fékező fokozattal leereszkedik egy rakéta” – mondta el a műsorban Both Előd csillagász.
A bravúr nem sikerült elsőre, volt, hogy a visszatérő rakéta eldőlt, sőt, fel is robbant.
A tengeren történő landolás előnye, hogy a rakéta az üzemanyagát nem pazarolja feleslegesen, inkább a leszállópályát úsztatják a rakéta alá.
Annak idején amikor az amerikaiak az űrrepülőgéppel mentek az űrbe, a két gyorsító rakéta volt az, ami ejtőernyővel visszaesett az óceánba, onnan kihalászták, és aztán újra fel lehetett használni – idézte fel Both Előd.
A SpaceX Falcon 9 hordozórakétáján már nincs ejtőernyő. Helyette aktív fékezéssel, a rakétafokozat ismételt begyújtásával manőverez és lassítja az eszközt.
A Falcon egyébként a NASA-val kötött szerződés alapján a Dragon teherűrhajót juttatja el a nemzetközi űrállomásra, de műholdak pályára állításánál is rendszeresen használják.
Az üzlet nagyságrendje az több milliárdos, a NASA egyelőre két céggel kötött ilyen teherszállítási szerződést még a múlt évtized végén.
Az egyik a SpaceX Dragon teherűrhajója, a másik pedig az Orbitál ATK Cygnus nevű űrhajója.
A nemzetközi űrállomáson állandó az emberi jelenlét, a SpaceX Dragonja az állomáson dolgozóknak szállít élelmiszert, vizet és levegőt.
Zoom
Dragon-V2 (Fotó: NASA/Dmitri Gerondidakis)
Kísérleti eszközöket és üzemanyagot is visz, amivel a nemzetközi űrállomás időnként esedékes pályamódosítását meg tudják oldani.
A SpaceX a kilencedik indításán van túl, tehát a kilencedik Dragon ment fel az ISS-re, ugyanakkor a Falcon rakéta már 27 küldetést teljesített, főleg távközlési holdakat állított pályára.
A SpaceX egy személyszállító űrhajó elkészítését is tervezi, valamint egy automata vezérlésű Dragon űrhajó küldene a Marsra Elon Musk cége.
A NASA Both Előd szerint azért köt magáncégekkel szerződést, mert anyagilag jobban jár, mintha saját maga fejlesztene.
„Ezt az űrrepülőgép negatív tapasztalatai megmutatták” – fogalmazott.
Az űriparban a magánszektor megjelenése mellett szól az is, hogy a statisztikák szerint a magánvállalkozásokba befektetett egy dollár a nemzetgazdaságnak később 7 dollár hasznot hoz.
(M1 - Minden Tudás)
Kapcsolódó: