Kínai kutatók egy csoportja beszámolt arról, hogy módosították emberi embriók genomját, írja a Nature News.  Bár eddig is voltak pletykák, hogy Kínában több csoport is foglalkozik ilyen kísérletekkel, most azonban maga az egyik kutatócsoport publikálta az ilyen jellegű kutatásokkal kapcsolatos eredményeit a Protein and Cell folyóiratban.

Csün-csüe Huang (Junjiu Huang) a Szun Jat-szen Egyetem génfunkció-kutatója és munkatársai a helyi termékenységi klinikától kapott „életképtelen” – azaz élveszületésre alkalmatlan – embriókon kísérleteztek. A csoport egy potenciálisan halálos vérbetegség, az úgynevezett béta-thalassemia kialakulásáért felelős gént próbálták módosítani a CRISPR/Cas9 nevű génmódosító eljárással. A kutatók azt mondják, hogy eredményeik jelentős akadályokat tártak fel, amelyek gátolják a módszer orvosi alkalmazását.

„Azt hiszem, ez az első beszámoló arról, hogy CRISPR/Cas9 eljárást alkalmazták beültetés előtt álló emberi embriókon, és ebből a szempontból a tanulmány egyszerre mérföldkő és tanmese” – mondta George Daley, a bostoni Harvard Orvosi Egyetem őssejtbiológusa. „A kutatók tanulmánya komoly figyelmeztetést kell hogy jelentsen minden gyakorló orvos számára, aki azt gondolja, hogy a technika már kész arra, hogy kipróbálják a betegséget okozó gének kiirtására.”

Egyesek azt állítják, hogy az embriók génszerkesztése fényes jövő előtt áll, mert a baba megszületése előtt alkalmas a pusztító genetikai betegségek kiküszöbölésére. Mások azt mondják, hogy az ilyen kutatások átlépnek egy etikai határvonalat, mivel az embriók genetikai változtatásai, az úgynevezett csíravonal-módosítások, öröklődők. Ezeknek kiszámíthatatlan hatása lehet a jövő nemzedékeire.

A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy az emberi embriókon végzett bármilyen génmódosítási kutatás síkos lejtő lehet az eljárás nem biztonságos és nem etikus felhasználásai felé. Egyik ilyen veszély a bizonyos tulajdonságokra (például szemszínre, testalkatra) tervezett, úgynevezett dizájnerbabák megjelenése.

Huang kutatásának morális védelmet honfitárs kollégája nyújtott.  Az ügyben megnyilvánuló Csao Si-min, a sanghaji Fudan Egyetem biológusa ugyanis egyáltalán nem találja erkölcsileg kifogásolhatónak Huang kutatását, mivel "csak életképtelen embriókon kísérleteznek", valamint a "kutatás igen messze van a klinikai alkalmazástól vagy a kereskedelmi forgalomtól".

Csao szerint az emberi génmódosítás "elkerülhetetlen", a technológiát növényeken, állatokon már használják, a következő lépés az ember. Arra azonban ő is figyelmeztetett, hogy - mint minden más eljárásnak - ennek is megvannak a korlátai és kockázatai: "A génszekvenciák megváltoztatása váratlan problémákat okozhat, melyek aztán nemzedékről nemzedékre öröklődnének, és további károsodásokat, betegségeket váltanának ki, tehát szigorúan laboratóriumi keretek között kell őket tartani. Az emberi faj kihalásához vezetne, ha tömegesen, ellenőrizetlenül módosítanák a DNS-t".

Huang kutatócsoportja 86 "megsemmisítésre szánt" embrión végzett kísérleteket, és csak 28-nál, azaz mintegy 30 százalékuknál járt sikerrel a génmódosítás. Más aggasztó jelenséggel is találkoztak: a génhasítási technológia (CRISPR) gyakran elvéti a kiválasztott gént, ezen kívül a kezelés után az embriókon mutációk is jelentkeztek.

A kísérletekről és fogadtatásukról író South China Morning Post hozzáfűzte: nem ez az első eset, amikor ázsiai tudósok humán embriókon végeztek kísérleteket és ez Nyugaton felháborodást váltott ki. Tíz évvel ezelőtt dél-koreai tudósok jelentették be, hogy sikerült embriót klónozniuk. Nemzeti hősként ünnepelték őket, amíg ki nem derült, hogy nem mondtak igazat.

Az újság szerint az ázsiai kutatók általában nagyobb szabadsággal kísérletezhetnek humán embriókon, mint nyugati kollégáik, mivel a közvélemény hajlamosabb elfogadni ezt, és kevesebb a vallási ellenvetés is.

(Origo - Hír 24 nyomán)