Marie Curie és férje, Pierre Curie radioaktív anyagokkal kapcsolatos kutatásuk, valamint a polónium és rádium felfedezése kapcsán nyerték el hírnevüket, valamint Nobel-díjaikat is – Curie volt a párizsi egyetem első női professzora, és először kapott két Nobel-díjat is a fizika és kémia területein végzett munkájáért.

Halálát a tudományos kutatásaival hozták kapcsolatba: a nagy mértékű radioaktív sugárzás miatt aplasztikus anémiában hunyt el 1934-ben.

A tragédiát majdnem biztosan a káros hatású, ionizáló sugárzás okozta, amelyről Pierre-nek és neki sem volt fogalma. Mindketten a párizsi Panthéonban vannak eltemetve – Marie az első nő, aki a saját érdemei miatt került oda.

Bár a Curie házaspár személyes tárgyai, főként tudományos jegyzetei hatalmas jelentőségűek, de ezeket kutatni, sőt, egyáltalán megtekinteni igen veszélyes: a párizsi nemzeti könyvtár nem tiltja a betekintést, de minden érdeklődőnek alá kell írnia, hogy tudomásul veszi, hogy az intézmény semmiféle felelősséget sem vállal a látogatás esetleges következményei miatt. A házaspár jegyzeteinek megtekintéséhez védőruházat viselése is kötelező.

A jegyzetek a rádium 226-os izotópjával fertőzöttek, és még legalább 1500 évre van szükség ahhoz, hogy a sugárzás intenzitása feleződjön – az izotóp feleződési ideje ugyanis 1601 év.

(Origó)