Egyre több fiatal párnak nem lehet saját gyermeke, és dönt az örökbefogadás mellett, és mind több szervezet segít gyermek és szülők egymásra találásában. Habár sokan újszülöttet szeretnének örökbe fogadni, ez nem mindenki számára lehetséges, hiszen a jogszabály maximálta a korkülönbséget az örökbefogadható gyermek és az örökefogadó között A Gólyahír Egyesületnél jelenleg közel 500 várakozó család van, az átlag várakozási idő pedig 4,5 év.
Az örökbefogadók akár évekig is élhetnek úgy, hogy várják az értesítést az örökbefogadásról. A jogszabály civil szervezet közreműködésével csak a nyílt örökbeadást és örökbefogadást engedélyezi – mondta el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány elnöke.
A nyílt örökbefogadás esetében a lemondó szülő és az örökbefogadni szándékozó szülők találkoznak egymással.
A baba "passzoljon" a családhoz
„Nagyon nem mindegy, hogy kit kivel találkoztat az ember” – fogalmazott Budavári Zita, aki szerint a szabályok betartása, a megfelelő kritériumoknak való megfelelés mellett a megérzés, és a szerencse is fontos tényező abban, hogy a kisbaba „passzoljon” egy családhoz.
A nyílt örökbefogadás esetében külön figyelmet fordítanak arra, hogy az örökbeadók és az örökbefogadók minél távolabb legyenek egymástól.
„Szerencsétlen és lelkileg is megterhelő helyzet volna mindkét fél számára, ha földrajzilag közel lennének egymáshoz, így arra ügyelünk, hogy lehetőleg kilométerekben legyen köztük távolság” - fogalmazott.
Budavári Zita szerint Magyarországon az örökbefogadni szándékozók 99,9 százaléka kizárólag meddőség miatt szeretnének örökbefogadni - karitatív indíttatásból történő örökbefogadással alig találkoztak még.
„Ennek nagyon hosszú az útja, hiszen az örökbefogadásra is meg kell érni. Segít, ha az érintett házaspár sok sikertelenségen van túl: szerencsésebb ugyanis, ha valaki 2, 3 vagy akár 4 komolyabb orvosi beavatkozás után dönt az örökbefogadás mellett, de nagyon sokan tíznél több lombik után tudják csak meghozni ezt a döntést” – mondta Budavári Zita.
Nem mindenki fogadhat örökbe újszülöttet
Budavári Zita szerint mindenki újszülöttet akar örökbe fogadni, azonban ez nem mindenki számára lehetséges, hiszen a jogszabály maximálta a korkülönbséget az örökbefogadható gyermek és az örökefogadó között: legalább 16 és legfeljebb 45 évvel kell az örökbefogadónak idősebbnek lennie a gyermeknél.
A Bölcső Alapítvány elnöke azt is aláhúzta, hogy napjainkban meredeken emelkedik a fiatal meddő házaspárok száma.
A gyermeknek keresnek családot
Mórucz Lajosné, a Gólyahír Egyesület vezetője a műsorban elmondta, náluk sokan várnak újszülött kisbabára, az egyesületnél azonban különösen figyelnek arra, hogy a gyermeknek keresnek családot, és nem fordítva.
„Az egyesületnél az életet adó anya meghatározhatja, hogy legyen-e testvére a babának, vagy azt, hogy hol lakjon, mi legyen az örökbefogadók iskolai végzettsége vagy hogy milyen távol lakjanak egymástól. Mi is szeretjük, ha van távolság az életet adó és az örökbefogadó között, hiszen nem lenne jó, ha akaratuk ellenére összefutnának” – fogalmazott.
Mint mondta, eddig összesen 808 nyílt örökbefogadás történt az egyesületnél, és több mint 35 olyan anyával tartják a kapcsolatot, aki örökbe akarták adni kisbabájukat, de segítségükkel mégis vállalták.
Közel 500 várakozó van jelenleg a szervezetnél, ahol 4,5 év az átlag várakozási idő.
Mórucz Lajosné szerint nagyon nagy problémát jelent, hogy a nőgyógyászok sokszor azzal áltatják az anyákat, hogy a következő beavatkozásnál várandósak lehetnek majd, ám ha ez nem következik be, akkor arról is lecsúsznak, hogy újszülöttet örökbe tudjanak fogadni.
A várakozási idő több is lehet, mint a fent említett esetek: Egyedi Viktória, akinek örökbefogadott gyermeke egy most 11 hónapos kisfiú, a műsorban azt mondta, nyolc évet várt rá, ezt követően pedig féléves alkalmassági procedúrán vettek részt. Az anyuka ugyanakkor azt is elmondta: legnagyobb vágyuk vált valóra a kisbaba örökbefogadásával.
(Kossuth Rádió nyomán)