New York belvárosát egy-két emelet magasan húzódó, rejtélyes drót keríti körbe, nagyjából úgy néz ki, mint a horgászzsinór, és láthatóan semmilyen praktikus funkciója nincs, nem megy benne áram - ha valaki nem tudja, mit és hol keressen, sosem veszi észre. Hasonló drót fut körbe a világon még legalább 2-300 nagyvárosban, jellemzően az óváros vagy a városközpont körül. És ha azt is hozzátesszük, hogy Izraelben szinte minden városnak van ilyenje, máris egyértelmű, hogy itt is bizony a zsidók keze van a dologban.
 |
A titokzatos drót neve eruv, és valóban az ortodox zsidók találták ki és használják. A Wikipédia listája szerint több száz ilyen van a világon, a hozzánk legközelebbi a bécsi. Néha nem is városokat kerít körbe, hanem egy egyetemet, mint a híres Princetoné.
Három zsidó összeveszik, hogy melyikük rabbija kiválóbb ember. Az első büszkén mondja:
- A múltkorjában tűz ütött ki a faluban, a gyerekek bentrekedtek az égő házban és sehogy se tudtuk kimenteni őket. A rabbink elmondott egy imát, jött egy nagy zivatar, eloltotta a tüzet, memenekültek a gyerekek!
- Az semmi! Két hete hajón utaztunk, hatalmas vihar tört ki, már-már süllyedni kezdett a hajó, amikor is a rabbink elmondott egy imát, és 200 méteres körben elűlt a vihar!
- Az semmi! A múltkor sétáltunk a belvárosban, találtunk egy 100 dollárost az egyik pad alatt. De szombat volt, nem nyúlhattunk a pénzhez! A rabbink elmondott egy imát és 5 méteres körben hétfő lett...Az eruv célja, hogy az ortodox zsidók a modern életvitel mellett is tartani tudják a sábesz nyakatekert előírásait. Ezek a szabályok elég szigorúan szabályozzák, hogy mit nem szabad tenni szombaton, például tilos nyilvános területen cipekedni. És cipelésnek számít e rendkívül értelmes emberek vallása szerint például az ember zsebében a kulcs vagy az olvasószemüveg, egy könyv (akár imakönyv!), vagy a babakocsi tolása. Az eruv a dróttal szimbolikusan összekapcsolja a körbetekert területet egyetlen nagy otthonná, ahol nem érvényesek ezek a szabályok, vagyis szombaton is ki tudnak menni az ortodox zsidók az utcára, ami egyébként nagyon körülményes lenne. Vannak persze dolgok, amik a drótos trükkel sem kerülnek le a tiltólistáról, ilyen a toll, vagy bármilyen írószerszám, vagy az esernyő.
- A múltkorjában tűz ütött ki a faluban, a gyerekek bentrekedtek az égő házban és sehogy se tudtuk kimenteni őket. A rabbink elmondott egy imát, jött egy nagy zivatar, eloltotta a tüzet, memenekültek a gyerekek!
- Az semmi! Két hete hajón utaztunk, hatalmas vihar tört ki, már-már süllyedni kezdett a hajó, amikor is a rabbink elmondott egy imát, és 200 méteres körben elűlt a vihar!
- Az semmi! A múltkor sétáltunk a belvárosban, találtunk egy 100 dollárost az egyik pad alatt. De szombat volt, nem nyúlhattunk a pénzhez! A rabbink elmondott egy imát és 5 méteres körben hétfő lett...Az eruv célja, hogy az ortodox zsidók a modern életvitel mellett is tartani tudják a sábesz nyakatekert előírásait. Ezek a szabályok elég szigorúan szabályozzák, hogy mit nem szabad tenni szombaton, például tilos nyilvános területen cipekedni. És cipelésnek számít e rendkívül értelmes emberek vallása szerint például az ember zsebében a kulcs vagy az olvasószemüveg, egy könyv (akár imakönyv!), vagy a babakocsi tolása. Az eruv a dróttal szimbolikusan összekapcsolja a körbetekert területet egyetlen nagy otthonná, ahol nem érvényesek ezek a szabályok, vagyis szombaton is ki tudnak menni az ortodox zsidók az utcára, ami egyébként nagyon körülményes lenne. Vannak persze dolgok, amik a drótos trükkel sem kerülnek le a tiltólistáról, ilyen a toll, vagy bármilyen írószerszám, vagy az esernyő.
 |
A leghíresebb, fél Manhattant körbekerítő New York-i eruv - még saját Twitter-csatornája is van! - egyébként 1962-ben készült, és évi 100 ezer dollárba (28 millió forint) kerül a fenntartása. Az 5-6 méter magasban kihúzott, 29 kilométer hosszú drótot ugyanis folyton javítgatni kell, mert rendszeresen megrongálja az erős szél, a havazások, és főleg a hálaadás napi parádé léggömbjei.
(Index nyomán)
