A Földön 470 millió éve jégkorszak köszöntött be, miután egy aszteroida, vagyis kisbolygó felrobbanása óriási porfelhőt teremtett, ami a napsütés útjába állt. A tudósok most azt vizsgálják, hogyan állíthatna elő az ember valami hasonlót, hogy lehűtse a bolygó éghajlatát.

A svéd Lundi Egyetem és a chicagói Field Múzeum kutatói szerint a váratlan felfedezés segíthet a globális felmelegedés megfékezésében, ha az emberiség nem lenne képes csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

„Elsőként sikerült kimutatnunk, hogy egy hatalmas porfelhő időnként drámaian lehűtötte a Földet” – mondta Birger Schmitz, a Lundi Egyetem geológusa, a kutatás vezetője.

Több mint egy évtizede keresik a tudósok a Föld hűtésének mesterséges módszereit a klímakatasztrófa elkerülésére. Most annak a lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetne a műholdakhoz hasonlóan aszteroidákat Föld körüli pályára állítani, hogy por kibocsátásával folyamatosan szűrjék a napfényt.

„Mintha a szoba közepén állna az ember és egy porzsák tartalmát rázná ki, csak sokkal nagyobb léptékben” – idézte Schmitz szavait a Lundi Egyetem közleménye.

A kutatás megállapította, hogy 470 millió évvel ezelőtt a Jupiter és a Mars között felrobbant egy 150 kilométeres aszteroida, melynek pora szétszóródott a Naprendszerben, és részben útját állta a Földre sugárzó napfénynek is.

Az esemény éghajlatváltozást okozott, az addig többé-kevésbé egyféle klímájú Földön létrejöttek az éghajlati zónák, majd virágzásnak indult a biodiverzitás, vagyis fajok sokasága alakult ki.

(MTI)