Amikor rövid idő állt rendelkezésre védelem kialakítására (például egy ellentámadás esetén), akkor a katonák lövészgödröket ástak. Ebben a Wehrmacht és a Vörös Hadsereg jelentős mértékben különbözött, mivel a németek kétfős, míg a szovjetek egyfős (Russenloch) lövészgödröket preferáltak. Alább leírjuk, hogy a kétfős lövészgödör miért hatékonyabb, mint az egyfős.

A kétfős lövészgödör esetén a pár egyik tagja ásott, miközben a másik biztosíthatott és pihenhetett. Az állás elkészülte után az egyik ember aludhatott, miközben a másik őrködött. Ha az egyik ember megsérült, akkor a másik még mindig fedezhette a frontot. A sebesültet a másik elsősegélyben tudta részesíteni (Gordon L Rottman, 2007).

Az oroszoknak is volt érvük, szerintük az egyfős lövészgödrökkel szélesebb frontot lehetett védeni. Viszont az idézett szakértő szerint ez nem volt biztos és az előbbi felsoroláshoz képest minden hátránnyal járt.

1941 nyarán a szovjet és a német haderő hasonló ismétlőpuskákkal volt felszerelve. Ez a német esetben a Mauser Kar98k, míg a szovjet esetben az M 1891/30 Mosin-Nagant volt. A tűzgyorsaságuk hasonlóan alakult. Viszont a német ismétlőpuska rövidebb: míg a szovjet fegyver esetében 123 centiméter, a német esetben 110 centiméter volt a hossz. Ezért a német ismétlőpuskákat egyszerűbb volt kezelni és hordani. A rövidebb hossz leginkább lövészárkokban volt jelentős előny.

A katona túlélések egyik legfontosabb eszköze az ásó volt. A beásott katonák túlélésnek az esélye a nyílt terepen lévők többszöröse volt.

A németek egy jelentős innovációt az összecsukható ásólapátot (Klappspaten) alkalmazták. Ez kiegyenesítve hosszabb volt, mint a korábbi ásólapátok, ami miatt hatékonyabban lehetett vele dolgozni.

A szovjetek a 19-században kifejlesztett MPL-50 ásólapátokat alkalmazták, ami rövidebb volt a németnél.

A szovjetek még a második világháború idején is hagyományosnak mondható, köpűs szuronyokat használtak. Ezekről már az első világháború idején is bebizonyosodott, hogy elavultak. A túl hosszú szuronyok beragadtak az áldozatba, vagy pedig akár el is hajlottak. Emellett lövészárkokban a limitált hely miatt nehéz volt használni.

A német haderő a második világháború idején már rohamkéseket használt. Az első rohamkéseket már a 19. században kifejlesztették, de annak ellenére az első világháborúig a szuronyok voltak az elterjedtebbek. Viszont a háború során kiderült, hogy a rohamkés sokkal célszerűbb. Egyszerűbb, praktikusabb volt a kezelése, és ezért a rohamcsapatok fő fegyvere lett.

A szovjetek az előbbiek ellenére erőltették a közelharcot, mivel a tábornokaik úgy gondolták, hogy abban jobban érvényesülnek a katonáik.

(Olvasónktól)

https://www.quartermastersection.com/russian/infantry-weapons/835/M.189130Rifle
https://www.quartermastersection.com/german/infantry-weapons/380/Karabiner98K
http://www.mp44.nl/equipment/folding_entrenching_tool.htm
https://en.wikipedia.org/wiki/MPL-50
http://www.gotavapen.se/gota/artiklar/98bayonets/98bayonets3.htm
https://www.lonesentry.com/panzer/may/bayonet.html
http://worldbayonets.com/Bayonet_Identification_Guide/Russia/Russia_2.html
http://worldbayonets.com/Bayonet_Identification_Guide/Germany__Post_WW_I_/Germany_1933_1945.html
http://worldbayonets.com/Historical%20Timeline/Bayonet_Timeline_1884.html
https://www.globalsecurity.org/military/world/europe/history/bayonets.htm

- Keleti front, 1941-43: szervezési és technikai különbségek

- A Fallschirmjägerek és technikai innovációik: az egyik leghatékonyabb haderő

- A Wehrmacht legjobb és legjelentősebb felderítő és vízi repülőgépei - 2.rész

- A német Bismarck osztályú és a brit King George V osztályú csatahajók összehasonlítása

- A német tábori csendőrség, avagy a Feldgendarmerie és más katonai rendészeti szervezetek

- A Wehrmacht és Vörös Hadsereg összehasonlítása a hadtáp területén a Barbarossa-hadművelet idején

- Barbarossa hadművelet: a Wehrmacht és Vörös Hadsereg összehasonlítása a szervezés területén

- Amikor a híd túl messze van: a Wehrmacht és Vörös Hadsereg összehasonlítása a folyóátkelés területén