A második világháborús Luftwaffe elsősorban a vadászgépeiről és pilótáiról lett nevezetes. Ezek közül a Focke-Wulf 190-es több technikai fejlesztést is tartalmazott, ami miatt számos szakértő a legjobb világháborús vadászrepülőgépnek tartja. Alább ezzel a témával kapcsolatban olvasható egy cikk, ami a legjelentősebb technikai fejlesztéseket tartalmazza a típussal kapcsolatban.
Zoom
FW 190 A5 vadászgép (kép forrása: Warbirds Resource Group)
A motorral kapcsolatos újítások
A Focke-Wulf 190-es fő újítása a csillagmotor korszerű alkalmazása volt. Ezt úgy érték el, hogy a légcsavar és a hengerek közé egy nagy fordulatszámmal járó ventilátort helyeztek, ami hűtötte a motort és lehetővé tette egy áramvonalas motorburkolat alkalmazását. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a 190-es a leggyorsabb vadászgépek között volt.
Egy másik újítás a Kommendogerät volt. Ez egy mechanikus számítógép volt, ami több motorbeállítást is vezérelt. Ez gyorsabbá tette a gép reakcióját és felszabadította a pilóta figyelmét más feladatokra.
Egy további fejlesztés, amit más korabeli német repülőgépeken is alkalmaztak, a gyűrűs olajhűtő volt. A BMW 801 olajhűtőjét a motorburkolat mögé építették be, ami a BMW cég szabadalma szerint csökkentette a repülőgép légellenállását, mivel általa elhagyható lett a hagyományos olajhűtő. Emellett ez az elrendezés a ventilátorral kombinálva lehetővé tette, hogy a földön, álló helyzetben is hűtve legyen a motor.
Zoom
A BMW vállalat angol nyelvű szabadalma a gyűrűs olajhűtőre
A kormányzással kapcsolatos fejlesztések
A 190-es kormányfelületeit nem csak kábelekkel mozgatták, hanem merev rudakkal is. Ez azért volt lényeges tényező, mivel a korabeli repülőgépekben alkalmazott kábelek hamar megnyúltak és elvesztették a kormányfelületekre kifejtett erejüket, ami csökkentette a gépek manőverező képességét. Ez gyakori karbantartást tett szükségessé. A merev rudak ezzel szemben változatlan erejűek maradtak, ami miatt nem kellett azokat karbantartani, és növelték a kormányfelületekre kifejthető erőket.
Szintén a 190-es kormányzásával kapcsolatos technológia fejlesztés volt az elektromosan mozgatott kormányfelületek használata. A világháború idején a tipikus repülőgépek kormányfelületeit hidraulikus rendszerrel mozgatták. A 190-es esetében ezt viszont elektromos motorokkal hajtották meg. Ez jóval sérülésállóbb volt, mint a hidraulika, ugyanis a hidraulikai kábelek sérülékenyek. Emellett a hidraulika a motortól vett el teljesítményt, míg a Focke-Wulf gépen az elektromotorokat egy akkumulátor hajtotta.
Egyéb tényezők
Azok a pilóták, aki repülték a 109-est és a 190-est is, összehasonlításként észrevették, hogy a Focke-Wulf gép pilótafülkéje tágasabb és jobban elrendezett volt.
További jelentős tényező volt a széles, erős futómű. Ez jelentősen csökkentette a balesetekkel elveszített gépek számát, ami a korabeli légierőknél viszonylag nagy arányban volt jellemző.
Zoom
Az elektromosan mozgatott futómű vázlata
Az FW 190 minden időben bevethető változatainak technológiája
1943-ban a 190-es volt az egyik legfejlettebb vadászrepülőgép, az előbbieken túl azért is, mivel akkor jelentek meg a minden időjárási körülmény esetén bevethető verziói. Ezek az éjszakai vadászegységekhez kerültek, és a legelső radarral felszerelt együléses repülőgépek közé tartoztak.
A FW 190-esen az A6 verziótól kezdve használták a Nachtjäger feladatú repülőgépeken a Neptun radarokat. Ezen gépek emellett kaptak FUG 125 navigációs rendszert is.
Zoom
Radarral felszerelt FW 190-es
Egy másik innováció a minden időjárás mellett bevethető gépeken a PKS 12 robotpilóta volt. Robotpilótát nagyobb repülőgépeken már használtak korábban is, de mivel a második világháború idején az elektronikának elég nagy súlya volt, ezért kisebb méretű repülőgépeken nehéz volt alkalmazni. Ezt vezette be a Luftwaffe repülőgépein alkalmazott PKS 12 robotpilóta, amely segítette a pilótáknak az irány tartását.
Zoom
Éjszakai vadász feladatkörű 190-es
(Olvasónktól)
Források:
Előzmények: