Bezár!
2020. augusztus 7., péntek, Ajándok, Ibolya napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
17:30 Százmilliárd dollár fölé kúszott a Facebook-zsidó vagyona17:01 Sámán, Petrovics és a nem létező Larisza - volt miről beszélnie Putyinnak és Lukasenkának16:38 Vasvillás-baltás szóváltás miatt tartóztattak le egy férfit16:12 Bemutatkozott a járványügyi bevetési egység15:51 Európában és Magyarországon is beköszönt a tartós hőség15:32 Libanoni elnök: nem kizárt, hogy a robbanást rakéta becsapódása okozta Bejrútban15:08 Megegyeztek a felvidéki magyar pártok14:39 Csak egy hírmondó maradt a Mauritánia partjainak közelében felborult migránscsónak után14:05 Nem ezt ígérték, de maguk helyett inkább munkájukat szakítják meg az olasz törvényhozók13:46 A Facebook nemzetbiztonsági kockázat: véleménydiktatúra-ellenes törvényjavaslatot nyújt be a Mi Hazánk12:39 Fosanban halálra ítéltek egy Ye Jianhui nevű kanadait12:36 Vakcinaverseny: a jövő héten bejegyzik az első orosz oltóanyagot12:25 Csak egy fegyverest sikerült elfognia az FSZB-nek Ingusföldön - igaz, a többi sem fog már robbantani12:12 Kaliforniai álom: közel húszezer rabot szabadít fel a nyitott börtönkapuk politikája11:40 A 151-es busszal ütközött össze egy személygépkocsi Kispesten
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Külföld :: :: Hozzászólások

Amerika: a járványtól pánikba esett liberális fegyverellenesek hirtelen fegyverpártiakká váltak

Reklám

A fordító megjegyzése:
1. A Yelp egy vásárlói visszajelzést mutató oldal és alkalmazás.
2. Az Egyesült Államok alkotmányának második kiegészítése elismeri az egyéni fegyvertartás és -viselés jogát.
3. A cikk szerzője felteszi a kérdést, hogy vajon a Kaliforniában élő liberálisok tanulni fognak-e a mostani esetből, majd hozzáteszi, hogy erre csak az idő adhat választ.
Nos, a tapasztalatok alapján előre meg tudom mondani, hogy nem fognak tanulni belőle, és amint elmúlik a közvetlen veszély, nyomban vissza fognak térni a régi beidegződésükhöz.
Az 1992-es Los Angeles-i zavargások idején a liberálisok pontosan ugyanezzel a problémával találták szembe magukat. Miközben a négerek feldúlták a várost, ők maguk rádöbbentek, hogy mennyire védtelenek, ezért fegyverellenes álláspontjukat félrehajítva elrohantak a fegyverboltokba. Ott aztán felháborodva szembesültek azzal, hogy a törvény körülbelül kéthetes várakozási időt írt elő fegyvervásárlás előtt – az a törvény, amit ők annak idején nagy lelkesedéssel megszavaztak.
Vajon tanultak mindebből a zavargások után? Természetesen nem, mert az elmúlt közel három évtized alatt újra és újra olyan politikusokra szavaztak, akik a fegyvertartást egyre inkább korlátozó törvényeket alkottak.
A szövetségi és az állami jogszabályok elektronikus formában is elérhetők az interneten, tehát a liberálisoknak még a feneküket sem kell felemelniük a fotelből, mert a részletek szó szerint egy gombnyomásra vannak tőlük. Ha ennek ellenére túl lusták és ostobák voltak azok elolvasására, és inkább a hollywoodi filmekből és a fősodratú televíziós műsorokból „tájékozódtak” a fegyvertartás szabályairól, az az ő bajuk.
A liberálisoknál ugyanezt a mintát nem csupán a fegyvertartás kérdésében, hanem mindenféle társadalmi kérdésben is láthatjuk. Polkorrekt politikai programok (segélyrendszer, multikulturalizmus, homoszexualitás, faji és nemi kvóták stb.) megszavazásával tönkretették Kaliforniát és New Yorkot, majd az ezek következtében őket elöntő szenny elől elmenekültek Virginiába, Colorádóba és Texasba, ahol most ugyanazokra a polkorrekt politikai programokra szavaznak, amelyekkel eredeti lakhelyüket annak idején pöcegödörré változtatták.
Éppen ezért egyetlen könnycseppet se ejtsünk értük – pontosan azt kapták, amit megérdemeltek.
Most pedig jöjjön a cikk fordítása!
A vírustól pánikba esett liberális fegyvervásárlók feldühödnek, amikor felfedezik saját fegyverkorlátozási törvényeiket
Kira Davis cikke
Nemrég egy barátnőmmel csevegtem, és a fegyvereladások témája merült fel. A barátnőm apja egy lőteret tulajdonol a közelemben, és a nő azt mondta, a férfi azt látja, hogy az utóbbi hetekben liberálisok hatalmas számban térnek be fegyvert vásárolni.
Zoom
Fotó: AP Photo/Lisa Marie Pane
Honnan tudja a férfi, hogy azok liberálisok?
Sokkolta őket annak felfedezése, hogy nem sétálhatnak csak úgy ki a boltból egy fegyverrel.
Mindannyian hallottunk arról, hogy az utóbbi időben a fegyvereladások az egekbe szöktek, de nem gondoltam bele a jelenség kézzelfogható hatásainak némelyikébe addig, amíg a barátnőmmel nem beszéltem. Nem csak hogy sok liberális hirtelen megtanulja szeretni a második alkotmánykiegészítésben lévő jogait, hanem közülük sokan arra jönnek rá, hogy ebben az országban [az USA-ban] a fegyverkorlátozással kapcsolatos témavezetés – ahogyan azt Hollywood és a fősodratú média hangosan és gyakran ismételgeti – teljességgel hazugság.
Így tehát kapcsolatba léptem a barátnőm apjával, hogy megkérdezzem arról, hogy ezekben a napokban mit is lát személyesen a saját lőterén. Gregg Bouslog vezeti a kaliforniai Laguna Niguelben lévő On-Target Indoor Shooting Range-t. Ez az, ahol a fiamat lőni tanítottam, és ahol a lányomat tanítani fogom, mihelyst a káosz elül. Azt mondja, hogy míg mások otthon ragadtak, miközben a gazdaság csikorogva leáll, ő megállás nélkül dolgozik a lőtéren, ahogyan a háttérellenőrzések és engedélyek iránti kérelmek naponta felhalmozódnak. Bouslog azt állítja, hogy így még nem ment neki az üzlet Obama napjai óta.
„Egy beltéri lőtér és fegyverbolt tulajdonosaként az elmúlt 14 évben itt, Kaliforniában, sohasem tapasztaltunk ilyen hatalmas keresletet tűzfegyverek és lőszer iránt – ez még nagyobb, mint a híres 2012/13-as Obama-roham alatt”.
Miközben szép dolog azt látni, hogy némely üzlet virágzik ezekben a rémisztő időkben, Bouslog azt mondja, hogy a lőtéren a biztonság hatalmas probléma, mivel úgy tűnik, hogy sok első alkalombeli vásárló a fegyverekkel és a biztonságos fegyverkezeléssel kapcsolatos összes elképzelését a televízióból vette.
Megpróbáltuk megnézni, hogy mégis kik voltak az újdonsült tűzifegyver-vásárlók, és úgy hisszük, hogy ezen egyének több mint 60%-a első alkalombeli vásárló volt. Nem tudom leírni az alkalmazottaimban lévő félelmet, amikor arra kértük a vásárlókat, hogy a törvény által megkövetelt módon, a vásárlási folyamat részeként mutassák be a biztonságos fegyverkezelést. Soha nem látott az ember olyan sok, az eladók és a többi ügyfél felé fordított fegyvercsövet. Igazán ijesztő volt. Folyton le kellett állítanunk a folyamatot, hogy gyors biztonsági leckéket adjunk. A következő hetekben sokkal több alapismereti osztályt indítunk, és ezeket a vásárlókat arra bátorítottuk, hogy legyenek szívesek részt venni azokon. Reméljük, hogy megteszik.
Mindezt nem nehéz elhinni. Olyan fegyvertulajdonosként, aki korábban irtózott a második alkotmánykiegészítéstől, személyesen tudok tanúságot tenni az a tény mellett, hogy a legtöbb ember, aki azt hiszi, hogy fegyverellenes, valójában csak ostobaellenes. Csak azt nem veszik észre, hogy saját ostobaságukat kivetítik a törvénytisztelő fegyvertulajdonosokra. Azt képzelik, hogy mi, fegyvertulajdonosok csak egy rakás tahó vagyunk odakint, akik Bundesliga-frizuránkat fésüljük, fegyvereinket lóbáljuk azért, hogy szexinek nézzünk ki, miközben minden alkalommal azt kutatjuk, hogy valamire vagy valakire lőhessünk. Nincsenek tisztelettel a fegyver ereje iránt, és így is bánnak azokkal, és ez az, aminek Bouslog szemtanúja első kézből a lőterén. Természetesen mi, fegyvertulajdonosok a biztonságot, a gondosságot és az elővigyázatosságot igencsak komolyan vesszük. Ezek a fegyvertulajdonlás kultúrájába beleivódtak.
Miközben a lőtéren az alkalmazottak biztonsága egy nagyon komoly ügy, az eladók számára a legszórakoztatóbb és legbosszantóbb rész annak végignézése, ahogyan ezen első alkalombeli vásárlók felfedezik, hogy Kaliforniában a fegyvertörvények valójában mégis mennyire szigorúak, beleértve legújabb törvényeink egyikét, ami lőszervásárlás előtti háttérellenőrzést követel meg. Bouslog azt mondja, hogy ez egy áthidalhatatlan szellemi szakadék azon emberek számára, akiknek egész életükben azt mondták, hogy könnyebb fegyverhez jutni, mint abortuszhoz.
„Ezen vásárlók (férfiak és nők) több mint egy tucatja tényleg azt gondolta, hogy mivel mindent kitöltöttek és aláírtak, csak úgy kisétálhatnak és hazamehetnek a tűzfegyverrel. Sokan tényleg azt mondták, hogy azt látták a tévében, hogy milyen könnyű fegyvert venni, meg hogy miért kell ezt az összes űrlapot kitölteniük”.
„Ezen első alkalombeliek többsége eszét vesztette, amikor a lőszertörvény követelményein mentünk végig. A legtöbbjük olyan nyelvezetet használt, amit normális esetben nem lehet hallani, még egy lőtéren sem. Rámutattunk, hogy mivel az itt dolgozók közül senki sem szavazott ezekre a törvényekre, akkor talán ők ismerhetnek valakit, aki igen. És talán vissza kellene menniük azokhoz az emberekhez és beszélniük kellene velük és el kellene mondaniuk nekik, hogy gondolják át a tűzfegyverekkel kapcsolatos álláspontjukat… megpróbáltunk kedvesek lenni”.
„A legtöbbjüknek nagyon zengett a hangja azzal kapcsolatban, hogy miért telik legalább 10 napba (néha még hosszabb időbe, ha az igazságügy-minisztériumban felgyülemlenek az akták), hogy a tulajdonukat magukkal hazavigyék. Azt kérdezik, hogy miért kell 10 napot várnom, ha a védelemre ma vagy holnap van szükségem? Ismét rámutattunk, hogy az itt dolgozók közül senki sem szavazott azon törvény támogatására”.
„Tényleg megőrültek, amikor elmondtuk nekik, hogy minden egyes tűzfegyverrel kapcsolatban ugyanazt a mennyiségű papírmunkát kell elvégezniük, és hogy 30 naponta csak egy maroklőfegyvert vásárolhatnak. Ismételten: arra a törvényre nem mi szavaztunk”.
„Jártak nálunk olyan emberek, akik szitkokat szórtak ránk és kitrappoltak, amikor elmagyaráztuk, hogy egy személyazonosságot igazoló második iratnak is a papírmunka részét kell képeznie, mivel sértve érezték magukat, hogy az, ami náluk volt, nem volt elég jó. Számos olyan yelp-es visszajelzésünk van, melyekben kígyót-békát és egyebeket kiabálnak ránk, hogy mi milyen rosszak vagyunk emiatt az egész új vásárlói roham miatt”.
Ismételten: az oly sok tájékozatlan és közömbös első alkalombeli vásárló dacára igazán reménykedem azoknak a lőtéri alkalmazottaknak a biztonságában. Mindezt elmondva, ezt az egész helyzetet lenyűgözőnek találom. Ezekben a napokban gazdaságunkban és életmódunkban oly sok dolog tolódik el monumentális mértékben. Lehet, hogy a fegyverkorlátozás feletti csata az egyik ilyen?
Fegyverellenes hiedelmeim idiótaságát akkor fedeztem fel, mihelyst elhatároztam, hogy azokról első kézből tanuljak. A hollywoodi misztikum azonnal szertefoszlott, és eltöltött a fegyverzet, valamint azon emberek iránti új tisztelet, akik az életüket a fegyverkezeléssel kapcsolatos biztonságnak, valamint a második alkotmánykiegészítés szolgálatának és megóvásának szentelik. Az ember nem tudhatja, hogy fegyverkorlátozási törvényeink mennyire dilinyósak, amíg neki nem indul annak kipróbálására, hogy saját maga vegyen egyet [egy fegyvert].
Per pillanat sok olyan ember van odakint, mint én – első alkalombeliek és a második alkotmánykiegészítést gyűlölők, akik képmutatónak érzik magukat, mert védekezésre fegyvert akarnak. Ahogyan én tettem, most ők maguk navigálnak nyakatekert fegyvertörvényeink közepette, és azt fedezik fel, hogy nem lehetséges csak úgy besétálni egy boltba, fegyvert venni és azzal az ember zsebében távozni.
Amint Kalifornia államban ezen felismerések elkezdenek liberális fivéreink között terjedni, fogunk-e eltolódást látni a fegyvertörvényekben, valamint a második alkotmánykiegészítést ellenző törvényhozók támogatottságában? Erre csak az idő adhat választ, de az elkövetkező hónapokban és években ez bizonyosan olyan érdekes kérdés lesz, melyen el lehet merengeni.
* Külön köszönet jár a kaliforniai Laguna Niguelben lévő On-Target Indoor Shooting Range tulajdonosának, Gregg Bouslognak, mert tapasztalatait megosztotta velünk.
(Hidra - Kuruc.info)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready