A világháború egyik legendás alakulata, az Afrika-hadtest túlerő ellen is sikeres küzdelmet folytatott. A német haderő egyik erőssége a kiváló híradástechnika volt, ami biztosította a gyors hadvezetés képességét. Ezen a területen az Afrika-hadtest is jól fel volt szerelve, amit szakértők napjainkban is elismernek.
Rommel mikrohullámú kapcsolata
Rommel képes volt a német főparancsnoksággal biztonságosan kommunikálni, mégpedig egy mikrohullámú hálózaton keresztül, ami a Dezimetergeräten alapult. Ennek a hálózatnak irányított volt az adása, és mikrohullámot használt. Lehetett távbeszélő és telex üzemmódban is használni.
Zoom
A mikrohullámú hálózat, ami nagyjából 42-re épült ki
A GK-III b beszédtitkosító
A német haderő 1942-re Európa nagy területeit meghódította. Mivel híradásra elsősorban a helyi vezetékes hálózatot használták, ezért komoly problémát jelentett a lehallgatás veszélye, mivel a hálózatokat a helyi telefontársaságok működtették. Ezért fejlesztették ki a GK-III b beszédtitkosítót, ami speciális felszerelés nélkül lehallgathatatlanná tette a beszélgetéseket.
Egyes források szerint Rommel is használt beszédtitkosítót, bár azt nem írják le, hogy milyen típusút és milyen eredménnyel. Ezt a technológiát a német haderő mellett politikusok és állami hivatalnokok is használták, hogy a bizalmas beszélgetések titokban maradjanak.
Zoom
Beszédtitkosító
Feldfu. rádiók
A német haderőben 1941-ben jelentek meg az első egy ember által hordozható rádiók. Ezeket Feldfu. névvel látták el és a háború folyamán egyre jobban elterjedtek. A Feldfu. b rádiók 1941-ben jelentek meg, ezeket a századok és a zászlóaljak közötti híradásra használták. Más hullámsávú modellek is készültek.
Zoom
Feldfu. b2 rádió
A német ütegek rádiói
Egy jól felszerelt német tüzérségi ütegnek öt rádiója is volt. Ezeket leginkább akkor használták, amikor az üteg mozgásban volt. Amikor megmerevedett a front, akkor kiépítették a vezetékes összeköttetést, és arra hagyatkoztak, mivel azt nehezebb volt lehallgatni, és megbízhatóbb volt.
Az üteg két legerősebb rádiója a lövegek és az ütegparancsnok között biztosította a híradást. További 2-3 rádiót az előretolt figyelőknek adtak. A német rádióhasználatra jellemző volt, hogy igyekeztek kerülni a lehallgatást. Például 4 óráként cserélték a fedőneveket és változtatták a frekvenciát. 1941-ben a német rádiófegyelem egyértelműen jobb volt, mint a brit.
DKW segédmotor a német Panzer 4 harckocsikon
A német Panzer 4 harckocsinak volt egy innovációja, ami segítette a híradást, és más funkciókra is előrelépést jelentett: volt segédmotorja.
A Panzer 4 harckocsik segédmotorja lehetővé tette, hogy működtetni lehessen a rádiókat, miközben a páncélos fő motorja állt. Ennek leginkább azért volt jelentősége, mivel ha a motornak járnia kellett, akkor egy harckocsi rengeteg üzemanyagot használt egy helyben a készenlétben tartásra. A Pz 4 DKW segédmotorja így üzemanyagot spórolt, ami az Afrika-hadtest számára fontos volt.
Vezetékes lehallgatás
A jelhírszerzés egyik formája az ellenséges rádiók lehallgatása volt. Viszont megfelelő körülmények esetén nemcsak a rádiókat lehetett lehallgatni, hanem a vezetékes híradást is. A németek ebben jelentős erőfeszítéseket tettek, az afrikai hadszíntéren is.
A világháború idején azért lehetett a vezetékes híradást lehallgatni, mivel a spórolás érdekében a tábori telefonokat egyeres vezetékkel kötötték össze, a visszavezetést pedig földeléssel oldották meg. Ezért a földeléssel megoldott kapcsolatot több kilométerről is lehetett venni, vagyis a front túloldaláról. Ezt a németek már az első világháború óta kihasználták, jelentős eredményekkel.
A vezetékes híradás lehallgatása azért volt fontos, mivel ezáltal titkosítás nélküli üzeneteket lehetett elfogni. Ezért az így megszerzett információt viszonylag gyorsan lehetett használni.
Amúgy a németek is földeléssel oldották meg a visszavezetést, de pont a fentiek miatt a front 3 kilométeres körzetében nem használtak földelést.
A földelés lehallgatása mellett kedvező esetben az ellenséges állások közé behatolva akár a vezetékekre is rá lehetett csatlakozni.
(Olvasónktól)
Előzmények:
Források: