Pistivel a Szadesz-konferencián

Tanulságos, amikor a Gyurcsány-kabinet szellemi hátországát biztosítani hivatott, közpénzekkel teletömött Demos Alapítvány az őszödi beszéd kirobbanásának évfordulóján a szélsőjobboldal és a média viszonyáról tart konferenciát, természtesen kizárólag balliberális meghívottakkal. A múlt heti rendezvényen Vágó István jóvoltából végre az is kiderült, hogy 2006 októberében a rendőrök nem támadtak békés tüntetőkre (hogy gyulladna ki a szakálla a nagy hazudozásban).

Hogy óriási a szélsőjobboldali veszély, arra a múlt héten az is utalt, hogy a konferencia rendőrök által őrzött helyszínére csak mázsás kidobóemberek között, mágneskapun át lehetett bejutni. A tanácskozás részvételi feltételei között nem csak a fegyverviselés tilalma szerepelt; kikötés volt az is, hogy a fórumbeszélgetéseken az szólalhat meg, aki erre engedélyt kap, a rendezők pedig bármikor megvonhatják a szót. Aki ellenszegül és ragaszkodna véleménye további hangoztatásához, azt kivezetik - egészült még ki a toleránsok házirendje.

Úgy tűnik, a konferencián kérdezőként megszólaló Gadó János, a Szombat című zsidórasszista, kulturálisnak álcázott folyóirat szerkesztőjének mondandója nem érte el a rendezők ingerküszöbét. Gadó arról beszélt: a Franciaországban tapasztalható muzulmánellenesség nem feltétlenül tekinthető szélsőjobboldali megnyilvánulásnak. Szerinte ugyanis szélsőség az, ami a demokratikus normákkal szemben áll; márpedig az iszlamizmus ilyen, így az ellene való fellépés nem elítélendő. Mindez Michel Samson, a Le Monde című francia lap tudósítójának előadása után hangzott el. Samson tanult magyar kollégáinak egy részével ellentétben azt vallja - baloldali meggyőződése mellett is -, hogy a fennálló társadalmi rend igenis kritizálható, sőt, arról is beszélt, hogy a szélsőjobb egyáltalán nem ugyanazt jelenti, mint a fasizmus és a nácizmus.(Bruhaha! Miért nem vezettettétek ki Samsont? De megnéztük volna ezután a francia balhorog után a leesett állú, ledöbbent ballibeink arcát, akinek van róla fotója küldje be, hadd röhögjünk rajta.) Dessewffy Tibor, a Demos Alapítvány elnöke mindenesetre megpróbált magas labdát adni Samsonnak. Azt tudakolta az újságírótól: Franciaországban is tapasztalható-e az, ami itthon, hogy ameddig a baloldal következetesen elhatárolódik a szélsőjobbtól, addig a parlamenti jobb ezt arra való hivatkozással nem teszi meg, hogy nem határolódhat el mindentől. Samson válasza kicsit másként hangzott, mint amire talán a közönség soraiban ülő Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója, Vágó István televíziós, Verebes István rendező-műsorvezető vagy éppen maga Dessewffy is számíthatott. Az újságíró egyszemélyes élményét hozta fel: egyszer egy baloldali politikus mondta neki, hogy a baloldal addig tudott könnyebben előrehaladni, ameddig erősebb volt a szélsőjobb. (Szép volt, Michel! Ez kb. olyan lehetett, mikor a vasárnapi ebédnél a gondosan előkészített, gyönyörűen megterített asztalra egyszercsak felmászik a nagy szeretettel fogadott vendég és letolva nadrágját belerondít a levesbe.)

Nem ez volt az egyetlen "pofon", amibe Dessewffy belegyalogolt: úgy konferálta fel a konferencia újságírók szereplésével zajló pódiumbeszélgetését, hogy "nagy örömére" egy jobboldali médium is elfogadta a meghívást. Dessewffy vélhetően tájékozatlan a honi médiaviszonyokban, mert az index című, a híreket rendszeresen hamisító internetes portált illette ezzel a jelzővel. Bodoky Tamás, a médium munkatársa ezt ki is kérte magának, és a lap függetlenségét hangoztatta (Na persze, annyira független, hogy fennállásuk során szinte még soha nem bírálták keményebben a közélet olyan vérliberális szereplőit, mint pl. Kóka vagy Demszky.)

Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs szélsőségesen magyarellenes, cionista főszerkesztője a Le Monde újságírójának füle hallatára beszélt arról, hogy lapja nem tart kapcsolatot a szélsőjobb szereplőivel, nem folytat velük párbeszédet, nem térképezi fel eszmerendszereiket, magyarán nem tájékozódik; ennek ellenére ír róluk. Megteheti, és kényelmesen meg is élhet belőle, hiszen amíg ez a parlamenti csürhe regnál, addig számíthat a dögunalmas, piacképtelen lapjának lopott közpénzekből való mesterséges fenntartására. Czene Gábor, a Népszabadság munkatársa arról beszélt, hogy "több" kollégájának is "halálfélelme" volt, amikor szélsőjobboldali rendezvényekről tudósított (ó, szegény párák, kérjük lakcímeiket, és garantáljuk, hogy nem sokáig maradnak majd kárpótlás nélkül). Bodoky viszont arra emlékeztetett: maradandó sérüléseket eddig csak rendőrök okoztak újságíróknak. (Jár egy köcsög Bodokynak.) A közönség soraiban ülő Vágó István kvízmester pedig megállapította, hogy 2006. október 23-án a Fidesz-nagygyűlés résztvevőit nem verte szét a rendőrség. (Nagyon úgy néz ki, hogy V.I. szeret játszani a tűzzel, és annak ellenére, hogy előszeretettel veszi szájára lapunkat, mégse tanulmányozza elég behatóan, mert akkor talán jobban meggondolná, hogy mennyire húzza fel a 2-3 fős sejtekben gondolkodó honfitársaink agyát. Mert annyi esze azért még neki is van - még akkor is, ha elméjét zavarhatja a tisztánlátásban a reá szálló, kiválasztottság adta felsőbbrendűségi érzésből táplálkozó talmudista köd -, hogy belássa, azoknak a tönkrement magyaroknak, akik Lehel vezérhez hasonlóan szeretnének egy szolgát vinni magukkal a túlvilágra, ő egy könnyen becserkészhető és elejthető ideális célpontja lehet. Az azért mindenképpen mellette szól, hogy annyi becsület még van benne, hogy a Havas Henrik, Azurák, Bolgár György, Kálmán Olga féle médiaprostikkal ellentétben nem hazudja magát középen állónak, pártfüggetlennek. Lásd képünket.)

(Vágó néhányszor való felhívása semmilyen törvénybe nem ütközik, ugyanis bármely telefonszámot felhívhatunk egy kis beszélgetésre, pláne ha az érintett közszereplő, amennyiben nem fenyegetünk és nem utalunk semmilyen erőszakra. A félősebbek persze telefonálhatnak azonosíthatatlanul az internetről is (pl. Skype-ról, ha az egyenlegüket feltöltik, vagy hasonlók a voipszolgaltato.lap.hu-n.).

Vágó válaszai Fábrynak:

"De amikor ilyeneket mondasz két és fél millió nézőnek, abból lesz az utcán "mengelicázás". Arra apellálsz, hogy a magyarok hajlamosak teljes erőből gyűlölni. Úgy gondolom, fantasztikus, amit Horváth Ágnes véghezvitt, amiért küzdött, ahogy állta a sarat. Ezt köszöntem meg neki."

"Azt hiszed tán, nem kellett bezárni kórházakat? Hogy nem volt szükség a reformokra?"

"Hat éve az történik, amit a Fidesz akar. Helyesebben tíz éve, hiszen korábban négy évig kormányoztak. Ilyen ellenzéket nem látott még a vén Európa!"

Ha még többre kíváncsi, olvassa el kapcsolódó cikkeinket.

Fábry-Vágó gumicsont II. rész + Makovecz véleménye + plakát