2019. február 23., szombat, Alfréd, Szemere napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:25 Hanoi felé zakatol az észak-koreai uralkodó22:10 Tatárszentgyörgyön szipogott az Emmi: a rasszista romagyilkosság sulykolása mellett gárdázás is kellett21:34 "Szállj sötét zászlókon hollómadár" - 576 éve született a nagy király21:15 Nem egyszerű a segélyszállítmányok útja Venezuelába20:46 Az ülőmunka terjedésével párhuzamosan egyre többen sportolnak20:17 Legalább három emberéletet követelt az Olaszországban és Horvátországban tomboló szél19:43 Zsinagógafelújítás: csalók számlájára utalt a Mazsihisz - még vicces is lenne, ha nem az ön pénzéről lenne szó19:01 Magyar portréfilmből derül ki, miért hívták Bud Spencert földönkívülinek18:27 "Elegen vannak nálunk" - Közel-Keleten működő különbíróságokat javasol az osztrák belügyér az "európai" dzsihadistáknak18:10 Guaidó megnézte a segéllyel teli teherautókat17:46 Mindenki megnyugodhat: nem szűnik meg, sőt jó irányba halad a Jobbik - és ezután listázhatják kettős párttagságú ellenállóikat17:24 Brit kormánytagok halasztanák el a Brexitet - Nagy-Britannia széthullásától tartanak16:55 Nem sokáig örülhettek bérüknek az indiai teaültetvényen dolgozó szomjasabb munkások16:19 Iszlamista konkurenciájára csapott le Franciaország Maliban15:47 Szintén családtámogatási programmal kampányol a lengyel kormánypárt - a fiataloknak és a nyugdíjasoknak ís ígérnek
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Holokamu ::

Zsidó fajvédő pere a fővárosban


A judeonáci
Az izraeli Naftali Kraus könyvében több tucat magyarországi közszereplõ vallási hovatartozását is közzéteszi, méghozzá igen ellenséges, gyûlölködõ szövegkörnyezetben. Hering József újságíró – akit Kraus hol kereszténynek, hol zsidónak nevez – vette magának a bátorságot és feljelentette a zsidók által is fajvédõnek tekintett izraeli szerzõt.

Az elmúlt esztendõkben különbözõ zsidó szervezetek és magánszemélyek több bírósági feljelentést is tettek magyar állampolgárok, médiumok és szervezetek ellen antiszemitizmus vádjával. A hazai pártpolitikai élet egyik közismert szereplõjét például a Legfelsõbb Bíróság csupán azért ítélte több százezer forintos pénzbírságra, mert egy Magyarországon született, de Amerikában élõ személyrõl megírta, hogy zsidó.

Naftali Kraus, izraeli rabbi, újságíró és hittérítõ 2002-ben jelentette meg Az áldozat visszatér... címû, közel 750 oldalas, magyar nyelven írt könyvét, amelyben a szerzõ egyes magyarországi közéleti személyekrõl durva, a magánélet legintimebb szféráit sem kímélõ rágalmakat, állításokat és sértegetéseket tesz „közkinccsé”.

Naftali Kraus, a Kossuth rádió Nemzetközi vallási élet címû mûsorának tel-avivi tudósítója, a hazai médiumok, a kulturális és a politikai élet preferált személye (néhány nappal ezelõtt például még dr. Faller Jenõ, hazánk szófiai nagykövete is megbeszélést folytatott vele a bolgár fõvárosban...).


A botrányos könyv
Naftali Kraus Az áldozat visszatér... címû kötetét a pornográf irodalommal (Iréne puncija) és a zsidósággal kapcsolatos könyvek kiadásában jeleskedõ budapesti PolgArt Könykiadó Kft. jelentette meg 2002-ben, s a keresztény és zsidó oldalról egyaránt kifogásolt tartalma, illetve a Hering József által indított bírósági per ellenére máig hirdeti a világhálón.

Naftali Kraus mindjárt könyve prológusában leírja: „A nem zsidó olvasó néhol kellemetlenül fogja érezni magát, mint amikor valaki a tükörbe néz, és nem tetszik önmagának” (7. oldal). S hogy Kraus fajvédõ, fasiszta stílusa nem csak a nem zsidókat irritálja, arra igen jó példa a Szombat címû zsidó politikai és kulturális folyóiratban olvasható kemény bírálat: „Ajánlom Naftali Krausnak, hogy az orosz szót cserélje ki a zsidóra, a pravoszlávot izraelitára és a karácsonyt Peszachra, Ros Hasanára, vagy más zsidó ünnepre. Klasszikus antiszemita szöveget olvashat majd Kolosváry-Borcsa Mihály stílusában. Ezzel nem bántani akarom a tisztelt szerzõt, csak felhívni a figyelmét álláspontja tarthatatlanságára”, írja Novák Attila a Szombatban, majd így folytatja: >>A Karinthyvel szólva „faji tárgyilagos”-t szerkesztõ szerzõ már hírhedtté vált zsidó körökben: szóbeszéd tárgyát képezik „körösztkérdései”, faji-vallási káderezései, amikor is valaki zsidóságát vagy gojságát vizsgálja (vagy éppen vizslatja) az illetõ háta mögött. Ismeretesek ezirányú, a pletykát a valósággal keverõ írásai a Jom Hásisi címû izraeli vallásos pletykalapban, ahol is – meglehetõsen visszataszító módon – szintén kiszerkesztett már nem egy köztiszteletben álló zsidó és nem zsidó családot<<, olvashatjuk az antiszemitának még Kraus által sem nevezhetõ Szombat címû zsidó lapban.

A gazdanép hínárja és mocsara

A Szombat szerkesztõjének állítását mi is alátámasztjuk a Naftali Kraus könyvébõl vett néhány idézettel:

„Mi lehet még a soánál (soá = holokauszt héberül – a szerk. megj.) is rosszabb, veszélyesebb a zsidó népre nézve? Ez nem más, mint az asszimiláció, a vegyesházasságok, népünk kiveszésének megannyi állomása” (715. oldal). >>A gazdanép (a befogadó magyarság – a szerk. megj.) az „itt élned és halnod kell”-bõl (sic!) csak a második részt alkalmazta velük szemben. (…) Azt szeretném bebeszélni, szuggerálni magamnak, hogy ez a könyv – mint a többi könyvem – mentõöv lesz a magyar zsidóság maradékának az asszimiláció hínárjában való elmerülése ellen. Ezért jár vissza-vissza az áldozat a tett színhelyére, ami nem sokat változott az elmúlt 50-60 évben<< (717. oldal). Másutt ugyanerrõl ezt írja: „Tudom jól, hogy nem vagyok képes az itteni tudatlanság, eltávolodás, asszimiláció, beolvadás, vegyesházasság tengerét, jobban mondva, mocsarát kiszárítani. De teszem a magamét” (666. oldal).

Tiszta, világos beszéd: Naftali Kraus szemében a zsidóknak a magyarokkal való vegyesházassága még a holokausztnál is förtelmesebb, ártóbb, egyenesen hínár és mocsár. Egyébként a szerzõ saját magáról és az általa képviselt szélsõséges, még a zsidó társadalom nagyobbik része által is elvetett vallástörvényi fölfogásról is kiállítja az erkölcsi bizonyítványt, amikor ezzel a kérdéssel foglalkozva leírja: „A nürnbergi törvények tiltották azt, amit a Tóra tilt – a vegyesházasságot” (20. oldal).

Nemzeti újságírók célkeresztben

Naftali Kraus mások személyiségi jogait, újságírói, szakmai és erkölcsi jó hírnevét súlyosan megsértõ módon könyvében leszámol az Izrael politikáját és egyes hazai szélsõséges zsidók viselkedését bíráló Chrudinák Alajossal, Lovas Istvánnal és Hering Józseffel. Chrudinák Alajos idõközben elhunyt édesanyja szájába adja azt a képtelen hazugságot, hogy a neves televíziós újságíró édesapja héberül is tudott volna – magyarán: zsidó volt (73. oldal). Kraus egy oldallal késõbb, szintén egy harmadik, már nem élõ személyt idézve, többek között „szarnak” és „rosének” (rose = gonosz, gazember nem zsidó jiddis nyelven – a szerk. megj.) titulálja Chrudinákot.

Izrael katonájából antiszemita


Hering József, Izrael katonája, fegyveresantiszemita
Naftali Kraus a könyve végére hagyta Hering József újságíró célzott likvidálását. „Meghasonlott, betért, majd visszatért, paranoid alkat, aki húsz évet töltött Izraelben, kitûnõen beszél héberül és arabul, és hazatérve minden személyes sérelmét a beteges gyûlölet szolgálatába állította”, írja többek között Hering Józsefrõl, majd így folytatja: „A meghasonlott és üldözési mániában szenvedõ Hering egyre jobban az arab propaganda uszályába került” (695. oldal). Hering József legszemélyesebb magánéletbeli történéseirõl is beszámoló izraeli újságíró a gyalázkodás, a rágalom és a sértegetés mellett egy valamit elfelejtett közölni a magyar olvasóval: azt, hogy Hering József 11 esztendõn keresztül szolgált az izraeli hadseregben – azok helyett is, akik most, június 9-én, szakértõként fogják tanúsítani a bíróság elõtt a magyar újságíró antiszemita mivoltát.

Mindenesetre a Naftali Kraus könyvében olvasható, egyértelmûen lejárató szándékú rágalmak és sértegetések nem egy, hanem több per megnyeréséhez is elengendõk lennének. Kíváncsian várjuk, hogy mi errõl a független magyar bíróság véleménye. Az ügy pikantériája, hogy információnk szerint Naftali Kraus a napokban Bulgárián és Románián keresztül Budapestre érkezett, hogy hallgatóként részt vegyen a könyvét megjelentetõ PolgArt Könyvkiadó Kft. ellen folyó per tárgyalásán.

A Hering József által a PolgArt Könyvkiadó Kft. ellen indított személyiségi jogi per tárgyalása 2006. június 9-én, pénteken, 14,30 órakor lesz a Fõvárosi Bíróságon (Budapest, V. kerület, Markó utca 27. II. emelet, 2. számú tárgyaló).

Kuruc.info

Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready