Bezár!
2021. május 10., hétfő, Ármin, Pálma, Csőrsz napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
23:18 Több mint százezren követelték az utcákon, hogy bekerüljön a klímavédelem a francia alkotmányba22:59 Fehér házi koronafőnök: lassan kontroll alatt tartja a járványt az Egyesült Államok22:40 Bizalomhiány miatt nem kell több AstraZeneca-vakcina az EB-nek22:24 Rege a mesehős Guszev cári századosról és a hús-vér Guszev ősbolsevikról22:08 Olaf Scholz hivatalosan is az SPD kancellárjelöltje lett21:50 Repültek a kartondobozok – Heti progresszió (LXXIX. rész)21:25 Ismét egy omszki orvosra sújtott le a Navalnij-átok21:09 A kormány nem megvédi, hanem megosztja a társadalmat!20:48 Napelemek és energiapolitika20:23 Cáfolják, hogy a 18 éven felüliek Pfizer-foglalása lenne a legközelebbi húzás20:05 Uniós biztos: egyelőre nincs szerződéshosszabbítás az AstraZenecával19:49 Többtucatnyi áldozata van a szombati jemeni harcoknak19:31 Főleg fiatal lányokkal végzett a bátor terroristák merénylete Kabulban19:13 Rendkívül hálás a LEN, különösképpen Orbánnak18:52 Tömegek ünnepelték az utcán a spanyol szükségállapot végét
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Tanulmányok ::

A Fukushima-i nukleáris baleset

Fukushima Tokiótól északra fekszik kb. 400 km-re a Csendes-óceán partján. Az erőművet 1966-ban építették, tulajdonosa The Tokyo Electric Power Company. Évi elektromos áram termelése 25.806 MW/h, hűtővize: tengervíz.

A Fukushima-i atomerőmű madártávlatból
A baleset 2011. március 11-én kezdődik a 9-es erősségű földrengéssel, ami elpusztította Japánnak ezt a részét. Ezt követte a cunami, ami tetőzte a kárt. Az eddig felmért károkat 180 milliárd euróra becsülik. A fukushimai erőmű helyreállítási munkáinak értéke meg fogja haladni az 5 milliárd Eurót. A kormány rendkívüli állapotot hirdetett meg: 215 000 lakost telepítettek eddig ki.

Miképp működik egy atomerőmű?
A láncreakció és a kritikus tömeg feltalálója Szilárd Leo magyar fizikus. Ugyancsak őt tekintik az első atomreaktor megépítőjének is, amit Enrico Fermivel kísérleti céllal fel is építettek és sikeresen ki is próbáltak. Az atomreaktorban a dúsított urán 235-ös izotópját, vagy más hasadó anyagot használnak fel. A reaktorban az uránrudak mellett a neutronokat fékező, ill. ezeket elnyelő közeg is található, amelyeket mozgatva szabályozzák a neutronok számát, ami a láncreakció fenntartásához, 2 generációban, az 1-es számot kell fenntartsa. Ez azt jelenti, hogy a láncreakció beindítása után kettéhasadó uránatomból kilépő neutronokból annyit kell a lassító közegnek elnyelnie, hogy csak egy nagysebességű neutron maradjon. Ez az egy neutron újabb maghasadást okoz rendkívül rövid idő alatt, minden alkalommal felszabadítva 200 MeV energiát is. A neutron ágyú által kilőtt neutronokat is elnyeli a lassító közeg. A reaktor belsejében egy neutronszámláló is el van helyezve, ami a vezérlésnek folyamatosan visszajelzi a neutronok számát. Addig, amíg a neutronok száma 2 maghasadást követően (2 generáció) megmarad 1-nek, addig kritikus állapotú, önfenntartó láncreakcióról beszélünk. Amennyiben a 2 generációs neutronok száma nagyobb lesz 1-nél, úgy kritikuson felüli láncreakcióról van szó, amit a vezérlő és szabályozó rendszer visszaállít a megkövetelt hőmérséklet fenntartásához szükséges szintre.

Lobogóvíz-reaktoros erőmű működési vázlata

A Fukushima-i atomreaktor konstrukciója
A reaktorok úgy vannak megépítve, hogy egy földrengés kezdetekor automatikusan a láncreakciót le kell a vezérlés állítsa. Azonban a reaktort továbbra is hűteni kell a meglévő magas hőmérséklet miatt, amely fennmarad több órán keresztül is. A hűtési rendszer nagy pumpái villamos energiát igényelnek, amit vagy külső árammal biztosítanak, vagy bekapcsolnak a biztonsági, helyi, dízelmotorokkal meghajtott generátorok és a pumpák működtetéséhez szükséges áramot megtermelik. A harmadik áramforrás a mindig feltöltött akkumulátorok. A Fukushima-i erőműben a 3. áramforrást kényszerültek bekapcsolni, ugyanis az erős földrengés miatt áramszünet keletkezett az országban és sajnos – eddig nem közölt indokok miatt - a dízelmotoros áramfejlesztők nem indultak be. Az akkumulátorok pedig egy idő után kimerültek és igy az uránrudak már többször teljesen vízmentes állapotba kerültek. Mivel a reaktor egy zárt kupolában működik, így a forró uránrudak a vizet gőzzé és rövid idő után hidrogénné változtatják, ami a megfelelő gázkeverék elérése után felrobban, nagy mennyiségű radioaktív anyagot bocsátva ki az atmoszférába.
Sajnos rendkívül sok és ellentmondó hír kering, így nehéz megállapítani, hogy eddig mi is történt. Ugyanis Japánban hírzárlat van és még a mindennel felszerelt svájci katasztrófasegítő egységek sem tudnak hiteles adatokat szolgáltatni: mindenki csak spekulál. A még nagyobb baj akkor következik be, mikor a hűtés sikertelensége miatt a reaktor szíve összeolvad és a nagy hőmérsékletű olvadék elkezd lesüllyedni, addig amíg nem találkozik nagy mennyiségű vízzel. Ekkor újabb robbanás következik be, ami az erősen sugárzó anyagot sok kilométeres távolságra juttatja ki. Rossz széljárás esetén ezek a radioaktív anyagok messze elkerülhetnek. Például a csernobili katasztrófa alatt kiszabadult radioaktív anyagok miatt a dél-németországi vaddisznók húsát még ma sem tanácsos fogyasztani, mert radioaktívak az erdőben felzabált élelemtől.
A hírek szerint a Fukushima reaktort elárasztották tengervízzel, ennek ellenére mégis további robbanásokról tudósítanak. A tengerbe pedig hatalmas mennyiségű radioaktív anyag került. A halkonzervek még éveken keresztül radioaktívak lesznek.
A reaktorhűtés kiesésének következményei
Ez az oka annak, hogy egy atomerőmű a megsemmisülés útjára kerül. Francia szaknyelv „accident majeur” a német meg „GAU”-ról beszél. A következmények a következőek lehetnek:
1. Mechanikai robbanás: a leggyorsabban következik be, mivel a hűtővíz a magas hőmérsékletű nukleáris üzemanyagrudak miatt mind nagyobb mennyiségben és sebességgel gőzzé alakul és végül a túlnyomás miatt bekövetkezik az első robbanás a reaktorban, amely megkárosítja a reaktort.
2. Radioaktív szennyezés: A hőmérséklet a termikus tehetetlenség miatt tovább emelkedik, a hosszú üzemanyagcsövekben repedések keletkeznek, és a reaktor szívébe hasadási termékek kerülnek. A kockázat az, hogy ezek a hasadási termékek kikerülnek a légkörbe a túlnyomásos gőzzel együtt, ami súlyos radioaktív szennyeződést jelent több kilométeres körzetben.
3. Hidrogéntermelődés és vegyi robbanás: Az üzemanyagcsövek, ha már nem merülnek bele a hűtőfolyadékba, tovább melegednek és több száz fokot érnek el. Ezen hőmérsékletnél a cirkonium, ami az üzemanyag köpenyét képezi, reagál a forró vízzel és cirkoniumoxidot meg hidrogént képez, amely keveredik a gőzzel és az elsődleges zárt keringés felső részeiben összegyűl. A reakció sokkal gyorsabb, mint ahogy a hőmérséklet emelkedik, és amikor a rudak teljesen vízmentesek lesznek, 1200°-on felül a folyamat felgyorsul. Ezen a szinten a legfőbb veszély, hogy a felgyűlt hidrogén akkora robbanást okoz, amely a „szívben” mindent elpusztít.
4. A reaktor szívének elolvadása: Végül a csövek is elolvadnak és az olvadék (corium, de nevezik magmának is) a reaktor aljába folyik, ahol felhalmozódik. Amennyiben a szív geometriája megváltozott és a kontrol rudak már nem tudják funkciójukat ellátni, úgy a helyzet a kritikusság állapotába került, vagyis a maghasadáskor 2 generáción belül megnő a keletkező neutronok száma: k>1. Ebben a helyzetben a maghasadást fékezni a hűtővízben feloldott borsav segítene, ami ismert neutronelnyelő.
5. Az önfenntartó nukleáris reakció: a kritikussági állapot körül jön létre (k=1) és a hőmérséklet meg a gőz jelenlétében mechanikus robbanásokat vált ki. Az atombombához hasonló robbanás viszont nem jön létre pontosan a folyamatosan szétfolyó üzemanyag miatt, ami a kritikus tömeg létrejöttét is megakadályozza. A csernobili eset itt nem ismétlődhet meg, mivel a hűtőközeg nem grafit (amely Csernobilban meggyúlt), hanem víz.
 

Lobogó-vízreaktor: 1. Vészleállító rúd 2. Kontrol rúd 3. fűtőelemek 4. biológiai védelem 5. páraelszívás 6. vízbevezető 7. hővédelem
A Fukushima Daiichi mind a 4 reaktora veszélybe került. Két reaktor már az alább látható állapotban van, míg a megmaradt másik kettőben az ellenőrizhetetlen folyamatok lassabban, de haladnak a megsemmisülés útján.
A mai nap még 50 alkalmazott sürgölődött a reaktorok körül, kitéve magukat a gyógyíthatatlan egészségi károsodásnak. A sugárzás nagysága már olyan nagy, hogy ezeknek a - már ma - hősöknek tekintett munkásoknak az életükbe kerül a honfitársaik tömegeinek megmentése, ill. az egészségi károsodásaik csökkentése.

6. A reaktorok felülről: jól láthatóak a 2 felrobbant és megsemmisült reaktor maradványai.

7. A megsemmisült reaktor látványa: Az omladék magasan radioaktív! Akárcsak Csernobilben, valószínűleg, itt is egy szarkofággal próbálják meg elszigetelni a törmeléket! Másik lehetőség, hogy az egész törmeléket plazma berendezésben amorf „üveggé“ olvasztják és olyan kb. 50 cm-es átmérőjű és kb. 50 cm magas tömbökben, mint radioaktív hulladékot elszállítják a temetőbe.

8. A képen látható már a radioaktív anyagok terjedése, a széljárás tekintetbe vételével. 10 nap múlva már Észak-Amerika nagy területeit fedi be a félelmetes anyag!
Az emberre gyakorolt hatása a sugárzásnak, az amit a japánok jól ismernek. A második világháború végén Japánra dobott 2 atombomba, a „Little boy” és a „Fat man” utóhatásai közül a legszörnyűbbek az ártatlan újszülötteket érintő sejtburjánzások, amelyek a magzati állapotban elképesztő torzulásokhoz vezetnek.

2011. március 17, helyi óra szerint 4.29 perckor az amerikai nukleáris bizottság szóvivője bejelentette, hogy a Fukushimai atomreaktorok víztárolójából kifogyott a víz. Az üzemanyag rudak „víztelenek” lettek, ami miatt rendkívül magas sugárzás keletkezik. Különböző elképzelések születnek, hogy a víztárolókat feltöltsék. Egyelőre katonai helikopterek nagy zsákokkal a tengerből merítik a vizet és dobják le a romhalmazra, amely alatt ott „ügyködik” a palackból kiszabadított szellem!
Dr. Ing. Sebestyén István Zürich, Svájc,
2011. március 15. és 16. 
(Kuruc.info)

Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready