2018. december 10., hétfő, Judit napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:33 Peking szerint komoly következményei lesznek, ha Washington nem engedi azonnal szabadon a Huawei-alapító lányát22:16 A francia külügyér visszautasította Trump csiripeléseit21:44 Trump zsidó veje a véreskezű szaúdi trónörökös legfőbb támogatója a Fehér Házban20:59 A dán kormány döntött: egy kietlen szigetre telepítenék a nemkívánatos migránsokat20:36 Még az Orbán, takarodjnak sem volt igazi ereje Hadházy tüntikéjén20:14 Érthető a franciák dühe: ők fizetik GDP-arányosan a legtöbb adót az OECD-államok közül19:52 Rendkívüli állapotot hirdettek az Egyesült Államok déli és délkeleti részén19:27 Roger Waters kérésére mondta le izraeli koncertjeit egy Pink Floyd-dalokat játszó zenekar18:59 Alagútszemlén járt Netanjáhuval a magyarországi nagykövet - Bibi Putyinnak magyarázkodott 18:22 Lavina zúdult le a Bucsecs-hegységben - egy túrázó meghalt17:55 Több mint koalíció: légyott az olasz képviselőházban16:56 A magyarok zöme óvja gyerekét a tanári pályától16:35 May cáfolja, hogy elhalasztják a parlamenti Brexit-szavazást16:22 A frakciófeloszlatással zsaroló Farkas Gergely szerint nagyon gatya helyzetet teremtene a nyelvvizsgatörvény15:57 Migránsműhellyel indít Merkel háromszögépítő utódja
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Holokamu ::

Száz éve született Kolozsváry Moldován István, a názáreti bazilika Patrona Hungariae-mozaikjának alkotója

Reklám


Piros-fehér-zöld Názáretben (Fotó: Buják Mária)
Kolozsváry Moldován István festő, grafikus és mozaikművész száz esztendővel ezelőtt, 1911. szeptember 11-én született Kolozsváron, ám a jeles alkotóról ebből az alkalomból az elholokausztosodott magyarországi média éppen úgy nem emlékezett meg, amint tette ezt a szintén száz évvel ezelőtt született Hlatky László színművésszel, vagy tavaly, az akkor háromszáz esztendővel azelőtt született gróf Hadik András tábornaggyal.
Száz évvel ezelőtt, 1911. szeptember 11-én született Kolozsvárott Kolozsváry Moldován István, a XX. századi magyar festészet egyik kiváló alkotója. Születésének centenáriumáról a „magyar” hírközlők nyilván azért is „feledkeztek meg”, mert a dátum egybeesik az új gazdik, az amerikaiak gyásznapjával, ami számukra fontosabb, mint egy meghatározó erdélyi magyar művész. Amint néhány hónappal ezelőtt Hlatky László színművész esetében tettük, némi késéssel ugyan, de megtesszük ezt a szintén száz esztendeje született Kolozsváry Moldován Istvánra való emlékezéssel. A művésszel még életében azt a gyalázatot is elkövették, hogy a négykötetes Művészeti Lexikon születése helyét Kolozsvárról áthelyezte Budapestre, napját pedig szeptember 11-ről március 17-re tette.
Kolozsváry Moldován István, aki előnevét maga választotta, már gyermekfejjel megtapasztalta az első világháború utáni román megszállás keserűségét, s fölcseperedve úgy döntött, hogy mindenáron festő lesz belőle, megmutatja a világnak szülőföldje, Erdély igazát és szépségét. A középiskolát az akkor még döntően magyarok lakta Kolozsváron végezte, majd 1930-ban beiratkozott az alig néhány esztendővel korábban, jobbára román művészek alakította Kolozsvári Szépművészeti Iskolába. Ez a művészeti főiskola mindössze kilenc évig állt fenn, mert a tanintézményt a románok átköltöztették Temesvárra. A Kolozsvári Szépművészeti Iskolában nagyjából azokban az esztendőkben olyan magyar kiválóságok tanultak, mint például Szervátiusz Jenő, Gáll Ferenc, Incze János és Fülöp Antal Andor. A magyar tanárok közül pedig említést érdemel Krizsán János és Mikola András.
A nemzeti érzelmű Kolozsváry Moldován István mindössze egy esztendőt tanult Kolozsvárott, mert 1931-ben átköltözött Budapestre, ahol beiratkozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. A székesfővárosi művészeti tanintézetnek azokban az időkben olyan tekintélyes tanárai voltak, mint az iskolát teremtő művészettörténész Lyka Károly, vagy az alkotó festőművész Csók István, Rudnay Gyula, Vaszary János, Ferenczy Károly és Réti István, akiktől az ifjú erdélyi megtanulta a modern nyugatos alkotásmódot. Budapesten különösen sokat tanult a nagybányai születésű, az ottani művészeti iskola neves tanárától és szervezőjétől, Réti Istvántól, majd később a festészetet Nagybányán tanuló, ám utána az anyaországi Zebegényben élő és alkotó Szőnyi Istvántól.
Kolozsváry Moldován István már Észak-Erdély 1940-es visszatérte előtt is hazajárogatott a szülővárosába, Kolozsvárra, miközben Nagybányán a nehéz körülmények között ugyan, de még létező Nagybányai Művésztelepen is folytatott tanulmányokat. A magyar és az európai festőművészet szempontjából meghatározó mérföldkőnek számító erdélyi iskolában ekkoriban a Kiskunhalason született, ám az 1918-as román megszállás után is Nagybányán maradt, alkotott neves alkotótól, Thorma Jánostól és Krizsán Jánostól, az úgynevezett nagybányai második nemzedék tanárától, alkotó művészétől tanult. Krizsán János 1948-ban, szintén Nagybányán hunyt el.

Kolozsváry Moldován István: Erdélyi falu
Kolozsváry Moldován István első gyűjteményes kiállítására 1943-ban került sor, szülővárosában, a visszatért Kolozsváron. Otthon van Erdélyben, a kiállítások közben szorgalmasan festi, rajzolja, tanulmányozza az ottani tájakat, falvakat, városokat, megörökíti az akkor még elevenen élő népszokásokat, a nagybányai tájat, a templomokat és a vallási élet mozzanatait. A poszt-nagybányai stílus jegyében festi a csodálatos virágcsendéleteit. Erdély volt a szerelme, s ezért azt nem volt hajlandó elhagyni akkor sem, amikor 1943-ban római ösztöndíjat kapott. Nem ment ki Itáliába, hanem maradt a szülőföldjén, mintha megérezte volna, hogy nem sokáig lesz magyar és szabad. Ekkor kapta meg a Kolozsvár a képzőművészetben elnevezésű kiírás II. díját. A kitüntetést megelőzte az 1942-ben, a Kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeumban a Művészeti Hetek keretében megtartott csoportos kiállítása, amelynek elismeréseként kapta meg a fentebb említett díjat. 1943-ban szintén csoportos kiállításon vett részt a Kolozsvári Műcsarnok megnyitásán. Korábban, 1942-ben megkapta az 1920-ban alapított, a Nagybányai Művésztelep irányzatát és szellemiségét folytatni kívánó Szinyei Merse Pál Társaság elismerő oklevelét.

Kolozsváry Moldován István: Virágcsendéletet
A művész Észak-Erdély ismételt román megszállása után, 1944-ben visszajött az anyaországba, de a barátai kiharcoltak a számára egy ösztöndíjat, amelynek jóvoltából 1948-1950 között rövidebb időre ismét hazamehetett Erdélybe, ahol tovább festette a művészetét megtermékenyítő és megihlető székely népéletet, vallási szokásokat, embereket, a tájat, a kolozsvári városképeket, a csodálatos virágcsendéleteket, a széki templomozásokat.
A második világháború utáni anyaországban már nem a művészi nagyságának és jelentőségének megfelelően ismerték el az időközben beérett alkotót. Kolozsváry Moldován Istvánnak az 1950-es végleges visszatérése után is voltak ugyan kisebb, kevésbé reflektált helyeken egyéni kiállításai, így például Nagykanizsán, Debrecenben, Békéscsabán, Budapesten, Gyöngyösön és Veszprémben, ám hivatalos, komolyabb állami elismerésben ebben az időszakban már nem részesült. Élete utolsó szakaszában Budapesten a vele egyidős, az idén szintén száz esztendős Százados úti Művésztelepen alkotott. Nyolcvannyolc éves korában, Budapesten hunyt el 2000. augusztus 8-án. Temetéséről nem szólnak a korabeli krónikák.
A nyolcvannyolc éves koráig élt, s végig dolgozott Kolozsváry Moldován Istvánnak mindössze négy köztéri alkotása, pontosabban mozaikműve van, mert csak ennyivel bízták meg. Három Magyarországon, egy pedig a galileai Názáretben. A Pécsi Pedagógiai Főiskola mozaikját 1964-ben, a Salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház főépületének földszintjén, III. és VI. emeletén látható fali mozaikműveket 1968-ban alkotta. A názáreti Angyali üdvözlet-bazilika számára a Patrona Hungariae-mozaikművét már 1967-ben elkészítette, ám annak kihelyezésére csak 1969-ben, a templom fölszentelésének évében került sor. Székesfehérvárott, a Videoton dísztermében levő mozaikját 1970-ben leplezték le.

A salgótarjáni kórház egyik mozaikja (Fotó: szoborlap.hu)
A galileai Názáretben a Szűzanya hajdani háza fölé építették az Angyali üdvözlet-bazilika legújabb változatát. Korábban állt itt már bizánci, keresztes kori és a XIX. században épített templom. A mostani, a legmodernebb is Mária egykori hajléka fölé épült, oda, ahol Gábor angyal üdvözölte és bejelentette neki, hogy megszüli majd a Megváltót. A jelenlegi Angyali üdvözlet-bazilikát, a betonból emelt tökéletes építészeti szimfóniát a szentföldi ferencesek megrendelésére Giovanni Muzio olasz építész tervezte. A fölszentelésre 1969. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján került sor.

Patrona Hungariae Názáretben (Fotó: Buják Mária)
Kolozsváry Moldován István a názáreti Angyali üdvözlet-bazilika déli falának egyik bemélyedésében kirakott mozaikművön a Patrona Hungariaé-t, Magyarország Pártfogóját, vagy másképpen, a Boldogságos Szűzanyát, a Kisjézust és a kettőjük fejére a magyar Szent Koronát éppen ráhelyezni készülő két angyalt jeleníti meg. A szemet, szívet vonzó és gyönyörködtető alkotást azonban igen nehéz fényképezni, kényelmesen megtekinteni, mert közvetlenül előtte áll a bazilika egyik vastag tartóoszlopa.

Patrona Hungariae – részlet (Fotó: Rácska Andrea)
A csúcsíves fali bemélyedés, vagy fülke felső részében balról piros, jobbról zöld ruhás, légben lebegő angyal készül ráhelyezni a magyar Szent Koronát a Szűzanya és a Kisjézus közös glóriával övezett fejére. Első pillantásra fölfedezzük, hogy a művész a két angyal öltözékével és a köztük levő fehér térrel nemzeti színeinket kívánta fölvillantani a kereszténység egyik legszentebb emlékhelyén. A glória peremén barna alapon kék betűkkel körbefut a „Patrona Hungariae” latin fölirat. A nyúlánk, vékonyka, szinte gyermeklányos arcú Boldogasszony és a Kisjézus testét kék, barna és sárga színű palást borítja. A mozaikmű alsó részében, a Szűzanyától jobbra piros belsejű, sárga szirmú napraforgó virít, s alatta a „Moldován 1967” fölirat olvasható.

Patrona Hungariae – részlet (Fotó: Rácska Andrea)

Patrona Hungariae (Fotó: Rácska Andrea)

Zarándokok koszorúi Názáretben (Fotó: Rácska Andrea)
A Patrona Hungariae mellett, tőle balra a falon egy tábla függ, amelyen a magyar fölírás alsó sora a rosszindulatú rongálás miatt jelenleg olvashatatlan. A felső két sorban ez áll: „Hungária. Patrona Hungariae”. Fölvételünkön a tábla mellé magyar zarándokok nemzetiszín szalaggal ékesített koszorúi láthatók. Betlehem, Jeruzsálem és más szent helyek mellett a Szentföldre érkező magyar zarándokok Názáretet, az Úr gyermekségének városát is fölkeresik. A száz esztendővel ezelőtt született Kolozsváry Moldován István szinte alig kapott komolyabb köztéri alkotásra szóló megrendelést, ám számára már életében nemes elégtételt jelenthetett az, hogy az 1967-ben mozaikba álmodott Patrona Hungariae, Magyarország Boldogasszonya a galileai Názáretben fogadja a világ minden részéről odazarándokló magyarokat, akik a kereszténység egyik legszentebb helyén csodálják meg ezt az alkotást.
Hering József – Kuruc.info


Hozzászólások ( hozzászólás)

 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2018 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready