Irán nemrég hozott nyilvánosságra egy videót a kavitációs torpedóinak és egyéb eszközeinek tesztjéről:
Ahhoz, hogy célba juttassák, nem kell végig vezéreltnek maradnia: a németek a világháború azon szakaszában, amikor már nem voltak képesek közel kerülni a szövetséges konvojokhoz, olyan torpedókat lőttek ki, amelyek a konvojok hajói közé érve elkezdtek manőverezni, és olyan nagy távolságot tettek meg a konvojon belül kiszámíthatatlanul, hogy szinte biztosan eltaláltak egy hajót. Emellett az útvonal egy részében kábellel korrigálhatják a torpedó pályáját, akár több kilométer hosszan is.
A torpedókon kívül vannak más eszközök is, amelyek meglepetést okozhatnak az amerikaiaknak. Az egyik ilyen eszköz az oroszok által kifejlesztett Iskander kvázi-ballisztikus rakétarendszer: a kvázi-ballisztikus rakéták alapvetően ballisztikus pályát követnek, viszont nem hagyják el a légkört, útjuk nagy részét a magas légkörben teszik meg, ami révén manőverezőképesek maradnak, és képesek kimanőverezni az ellenük indított rakétákat.
Az Iskander további egyedülálló tulajdonságai, hogy ballisztikus rakéta létére képes 5-6 méteres pontossággal becsapódni, még akkor is, hogyha több ellenrakétát kimanőverezett, így ez túlerővel és fejlett légvédelemmel szembenéző országoknak kínálja a precíziós csapásmérés lehetőségét. Használható parancsnoki központok, repülőterek, egyéb katonai bázisok és stratégiai létesítmények (erőművek, olajlétesítmények) támadására. Aki vesz egy Iskander üteget (6 indító 24 rakétával) az gyakorlatilag olyan tűzerőt valósít meg egy vadászgép árából, amivel ki lehet iktatni egy katonai repteret.
A rakétáknak van egy még érdekesebb tulajdonságuk, ami sokkal veszélyesebbé teheti őket annál, mint amikor a csak szimplán nagy robbanóerejű töltetet tesznek rá: lehet rájuk szerelni elektromágnese impulzust generáló robbanófejet, ami kiégetheti az amerikai járművek és létesítmények kommunikációs és érzékelőrendszereit, ami révén az egyes egységek elszigetelődhetnek egymástól, és használhatatlanná válhatnak. Így egy amerikai bázis felett robbanó rakéta akár több tucat vadászgép elektronikáját is tönkreteheti.
Mivel a rakéta hatósugarán belül található több tucat amerikai bázis, így komoly károkat okozhatnának az amerikai erőknek, akár az amerikai erők katari Közel-Keleti Parancsnokságát is jó eséllyel megpróbálhatják kilőni. A rendszert 2005 óta gyártják az oroszok, és a fehéroroszokon keresztül (akik gyakorlatilag fegyverdílerek, akik oda is szállítanak, ahová az oroszok nem) szakértők szerint Iránba is juttattak a rendszerből.
(Kuruc.info - olvasónktól)
