Az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine című folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók a pekingi PLA Általános Kórházban január 28. és február 9. között kezelt 16 beteg esetét mutatták be, akiknek átlagéletkora 35,5 év volt. A kutatók több napon vettek garatmintákat és elemezték azokat. Gyógyulásuk után bocsátották haza a betegeket, amikor két negatív vírusteszt is megerősítette felépülésüket.

"Tanulmányunk legjelentősebb megállapítása az, hogy a betegek felénél rejtőzködött a vírus még a tüneteik megszűnésekor is – mondta Lokesh Shrama, a Yale Egyetem Orvostudományi Karának instruktora, a tanulmány társszerzője. "Súlyosabb fertőzés esetén hosszabb ideig tarthat a rejtőzködési idő" – tette hozzá.

Ezeknél a betegeknél az elsődleges tüntetek a láz, a köhögés, a torokfájás és a nehéz légzés voltak. Egy beteg kivételével öt nap volt a lappangási időszak, a tünetek átlagosan nyolc napig tartottak.

Egytől nyolc napig tartott az az időszak, amikor a tünetek megszűnése után még fertőzőképesek voltak.

"Ha enyhe légzőszervi tüntetek jelentkeznek a Covid-19 betegségnél, és házi karanténban van a beteg, hogy ne fertőzzön másokat, meg kell hosszabbítani két héttel a karantént a felépülés után, biztosítandó, hogy az illető ne fertőzzön meg másokat" – idézte Hszie Ki-hszint, a pekingi kórház professzorát, a tanulmány társszerzőjét a Medicalxpress orvostudományi hírportál.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy ugyanolyan gondossággal kell kezelni a tünetmentes, éppen csak talpra állt betegeket, mint a tünetekkel bírókat.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy még nem tudni, eredményeik igazak-e a jóval sebezhetőbb betegek, például az idősek vagy az immunhiányos betegek esetében.

Ahogy terjed a világban a koronavírus, úgy tud meg róla egyre többet a tudóstársadalom. Az már közismert, hogy a fertőzés halálos veszélyt főleg a más betegségben is szenvedő, idősebb korosztályra jelent, míg a gyermekeket általában kevésbé agresszíven támadja. Ez utóbbit egy új kínai tanulmány is igazolni látszik. A kutatók azt találták, hogy ha a kicsik meg is fertőződnek, nagy valószínűséggel csak enyhe tüneteket fognak produkálni – olvasható a Fertőző Betegségek Kutatóközpontja (CIDRAP) által közölt hírben.

Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a látszólag egészséges szervezet ugyanúgy képes lehet továbbadni a vírust. Ez azt jelenti, hogy a különösebb tüneteket nem mutató, de esetleg fertőzött gyermekek észrevétlenül betegíthetnek meg másokat. A tanulmány több olyan esetről is említést tesz, amikor a pandémiát okozó vírus úgy volt jelen a fiatal szervezetében, hogy nem produkált látható tüneteket. Akinél pedig mégis, ott sem volt annyira súlyos a helyzet, hogy a szülők egyből koronavírusra gyanakodjanak.

A kutatók megosztották azt is, hogy a fertőzött gyermekeknél (összesen 36 ilyen esetet vizsgáltak) általában három dolgot okozott a vírus: láz, száraz köhögés, de néhányuknál tüdőgyulladás is kialakult. A láz eleve érdekes tényező, több betegnél ugyanis csak 38,5 fokig emelkedett a testhő. A laboratóriumi vizsgálatok viszont mást is találtak: ilyen volt a megemelkedett kreatin-kináz (ez egy enzim, amely a sejtek energiatermeléséért felel), az alacsony limfocita-, valamint leukopénia-szint. Ez utóbbi a fehérvérsejtszámmal kapcsolatos.

Valamennyi gyermeket naponta kétszer aeroszolizált alfa-interferonnal kezeltek, 14-en napi kétszer lopinavir-ritonavir szirupot kaptak, hatuknak viszont extra oxigénre is szüksége volt. A kórházi ápolás átlagos időtartama 14 nap volt, és mindannyian felépültek.

(American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine - CIDRAP - hvg nyomán)