2025 májusában, a háború 19. hónapjában az izraeli hírszerzés a Hamász és az Iszlám Dzsihád soraiból 8900 likvidált tagot azonosított név szerint. Őket az adatbázis halottként vagy „valószínűsíthetően halottként” tart számon – derült ki a Guardian, a +972 Magazine című izraeli–palesztin újság, valamint a héber nyelvű Local Call közös oknyomozásából.

Ekkor a gázai egészségügyi hatóságok szerint összesen 53 000 palesztin vesztette életét izraeli támadások következtében – köztük harcosok és civilek egyaránt.

Az izraeli katonai adatbázisban szereplő, név szerint azonosított fegyveresek így ekkor az összes halott mindössze 17%-át tették ki.

Ez a brit lap szerint rendkívül magasnak számít a modern hadviselésben, még olyan konfliktusokhoz képest is, amelyek fékevesztett öldöklésről váltak hírhedté (például a szíriai vagy a szudáni polgárháború).

A svéd Uppsala Conflict Data Program (UCDP) által 1989 óta vizsgált háborúkban mindössze néhány esetben fordult elő olyan, hogy ennyire magas volt a civil áldozatok aránya: a srebrenicai mészárlás idején (nem a teljes délszláv háborúban), a ruandai népirtás során, valamint 2022-ben Mariupol ostromakor az orosz-ukrán háborúban.

Az izraeli hadsereg (IDF) a Guardiannek küldött válaszában azt írta, „a cikkben szereplő számok helytelenek”, és nincsenek összhangban a hadsereg saját adatsorával, de azt nem részletezte, pontosan melyik adatokat vitatja.

Az adatbázis 47 653 személyt sorol fel, akiket a Hamász és az Iszlám Dzsihád katonai szárnyának aktív tagjaiként tartanak számon. Az újságírók által megszerzett adatbázis állítólag olyan belső dokumentumokra épül, amelyeket Gázában szereztek, ám ezeket a Guardian nem látta, és nem tudta független forrásból sem ellenőrizni. Ezzel együtt több, az adatbázist ismerő hírszerzési forrásuk szerint a hadsereg ezt a számsort tekinti az egyetlen hiteles nyilvántartásnak a harctéri veszteségekről.

A gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint mára 62 122-en haltak meg és 156 758-an sebesültek meg Gázában 2023. október 7-e óta.