Katalin Baltimore

Az elmúlt hatezer év minden keservét arcvonásaiban rögzítő Baltimore tehát holokausztrofób túlélő. Legalábbis ezt állítja. És ha ez annyira igaz, mint előadása címe: „A Fasiszta Jobbik Párt (sic!) gyors növekedése Magyarországon 2011 és 2015 között”, akkor azt is elhisszük neki, hogy Ausvicc komoly volt. De ha tényleg az volt, akkor mi is tréfálkozhatunk olykor azzal, hogy nem volt, ha már ezek állandóan tréfálkoznak a náciveszéllyel.

Hogy az irdatlan Jobbik-veszélyt honnan vesszük? A Connecticut Jewish Ledger néven megjelenő zsidó hírportálról, amelyen Baltimore asszonnyal készült interjút olvashatunk ezzel a címmel: „A magyarországi Jobbik párt (itt épp nem fasiszta - A. G.) rémületes emelkedése”. Székesfehérvár Ka…, bocsánat: Baltimore Katalin töredelmesen bevallotta, hogy mint „önkéntes könyvtáros”, gyakran végez kutatásokat és tart előadásokat „ennek a radikális jobboldali politikai pártnak a rémületes növekedéséről”. Hogy a Jobbik ilyen alapos ismerője nem értesült az elmúlt idők közvélemény-kutatásainak és főként a napokban napvilágot látott közvélemény-kutatásoknak az eredményeiről, az megkapó. Nyilván ilyen alaposan kutatja a holokausztot is, ha arra veszi az irányt.

Baltimore néne elmondta, hogy a Jobbik megszokásból szétvandálkodja a zsidó temetőket, a holokauszt-emlékműveket, horogkereszteket festeget zsinagógákra és közben tagadja a holokausztot. És azt mondja: a Jobbiknak „bámulatra méltó szervezete van ahhoz, hogy mobilizálja az embereket az ország távoli részeiben”, majd azzal zárja mondókáját, hogy „Noha már tompítják cigányellenes és zsidóellenes retorikájukat, ha megválasztják őket, Magyarországot nemzetiszocialista állammá alakítják úgy, hogy a többi ország követi példáját”.

Na, erre nem is gondoltunk. Hogy legyen egy holoiparos, aki szívünkből beszél. Rémisztően növekvő Jobbik, amely készen áll arra, hogy megnyerje a választásokat Magyarországon, majd Adolf bácsit megkoronázza oly sikerrel, hogy Macedóniától Izlandig boldog-boldogtalan azt másolja.

De aki azt hiszi, közös álmunk csak e kisvárosi szépkorú nőszemélytől származik, alaposan csalódik.

Merthogy november 26-án a pénzvilág globális szuperharsonája, a Wall Street Journal ugyanezt trombitálta világszerte budapesti (!) keltezésű tudósításában. A szemtanú riportja ezt a címet kapta: „Magyarország új profilú illiberálisai”. A beszámoló így kezdődik: „Európa-szerte felemelkednek: olyan vezetők, akik eltökéltek, hogy a kontinens rozsdás konszenzusát felborítsák”. A cikk második bekezdésétől már Vona Gábor és a Jobbik jön. És eszeveszett erejük, illetve emelkedésük.

Azt most ne kérdezzük, hogy egy ilyen tényellenes bornírtságért miért kellett a lap újságírójának útját fizetni Budapest és New York között oda-vissza, amikor hazudni a fenekén otthon ülve is tudott volna. De azt igen, hogy egy magára, azaz az újságírói szakma alapvetésére oly sokat adó lap miként tud ekkorát hazudni és hogy van az, hogy e riporter (Sohrab Ahmari) Budapestre érkezve nem ütötte fel kapcsolati noteszét, és nem kérdezte meg Eörsi Mátyást, Ara-Kovács Attilát, Krekó Pétert és a többit éppen arról - ha már ez a fő témája -, hogy hogyan is áll ez a Dzsobbik a népszerűségi mutatók tükrében?

De nem baj. A lényeg, hogy bizonyították: ők és honlapunk kivételesen szinkronban is tud gondolkodni.

Mazel tov! - Jó szerencsét! - mondják héberül, amikor egy jó kis palesztinöldöklés után összekoccintják a poharakat.

Mazel tov, Baltimore, mazel tov, Ahmari! Hogy vágyaitok teljesüljenek be 2018-ra!

Alitea Guzmán - Kuruc.info