A posta szeptember 25-én „Olimpia 1956” néven nyolc értékből álló bélyegsorozatot hoz forgalomba. A kétszínnyomású bélyegek egy-egy sportágat, sportjelenetet ábrázolnak. A 20 filléres kajakozót, a 30 filléres lovas öttusázót, a 40 filléres vívókat, a 60 filléres női gátfutókat, az egyforintos labdarúgókapust, a 1.50 forintos súlyemelőt, a kétforintos tornásznőt, a három forintos kosárlabdázókat mutat be. A bélyegsorozat megjelenése alkalmából a fővárosban több postahivatal, vidéken pedig 15 nagyobb város postahivatala elsőnapi bélyegzőt használ.

Szolnokon, a TTIT (Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat) megyei szervezetének a klubjában késő éjszakai órákig tartó vitát rendeztek, amelyen többek között Szalai Jánosné, középiskolai tanár azt kérte, hogy a kínaiak példáját követve nálunk se tekintsenek osztályellenségnek egyetlen gyermeket sem. Mások szerint az értelmiségnek kötelessége, hogy a reális helyzetet ismertesse és felhívja a figyelmet a nehézségekre. Hozzátették, hogy egyes szerkesztő-bizottságokban több párttag is van, ami az értelmiség iránti bizalmatlanságot jelenti. Több író és jogász is felszólalt a vita során s valamennyien örömüknek adtak kifejezést, hogy több év után kikerült a jogászok a „satöbbi közül” és több jel mutat arra, hogy az értelmiségen belül, de az egész magyar társadalomban elfoglalhatják az őket megillető helyet. A vita résztvevői végül azt javasolták, hogy módosítsa az Országgyűlés az Alkotmány második pontját, amely kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és a parasztok állama. Ebben a fogalmazásban ugyanis nincs utalás az értelmiségre, helyesebb és egyszerűbb lenne: a Magyar Népköztársaság a dolgozók állama definíció.

Pőcze Tibor belügyminiszter-helyettes jelentette be a hírt a minisztérium Tiszti Házában tartott sajtótájékoztatón. A demokratizmus, hogy az állampolgárok, az ország lakossága az élet minden területén az igazságnak megfelelően és időben tájékoztatva legyenek – mondta a belügyminiszter-helyettes beszédében. Ezt a célt szolgálja az iroda újbóli létrehozása is. Pőcze Tibor beszélt a közbiztonsági adatokról is, amely összehasonlítva a Horthy-korszak statisztikáival, az utóbbi időben jelentősen csökkent minden kategóriában a bűncselekmények száma. Igyekeznek kiküszöbölni azokat a múltbéli hibákat, melyek gyakran súlyos törvénysértések formájában történtek meg.

A Minisztertanács elfogadta a területrendezésről az Országgyűlés elé terjesztett javaslat szövegét. Az ország jelenlegi közigazgatási beosztásának átszervezése az elaprózott megyék, járások, Budapesten a kis területek összevonása olyan intézkedés, amely elősegíti, hogy az állam mind eredményesebben teljesítse alapvető gazdasági, szervező- és kulturális-nevelő funkcióit – mondta a tervezet szükségességéről Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese.

A nagyobb megyék, járások kialakításánál arra törekszünk, hogy az igazgatás egysége lehetőleg egybe essen a a gazdasági körzetekkel és minél egyszerűbb, minél olcsóbb legyen az állami igazgatás – tette hozzá. A megyék és a járások területi összevonásánál a párt és a kormányzat ügyel arra, hogy a tervezett intézkedések figyelembe vegyék a történelmi hagyományokat. Ez megnyilvánul a megyék elnevezésében is. A Minisztertanács az országgyűlésnek az összevonás után 12 megye kialakítására tesz javaslatot. Ezek a következők: Baranya, Bács-Kiskun, Békés-Csongrád, Borsod-Heves, Fejér-Veszprém, Győr-Vas, Hajdú, Pest, Somogy, Szabolcs és Zala megye. A megnövelt megyék nagyobb anyagi eszközök felett rendelkeznek majd és a nagyobb hatáskör birtokában az eddiginél hathatósabban és a helyi kívánságokat fokozottabban figyelembe véve fejleszthetik területüket.

(MTI)