2019. augusztus 22., csütörtök, Menyhért, Zombor napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:49 Venezuela nagykövetséget nyitott Észak-Koreában22:32 Ledózerolták egy vendégeire támadó albán éttermét22:10 Egy olasz ügyésznek "köszönhetően" partizándalokat énekelve vonultak le a hajóról a néger megszállók22:04 Boris Johnson Berlinben: vannak alternatív lehetőségek a tartalékmegoldás helyett21:45 Az Északi Áramlat 2-ről tárgyalt Maas és Lavrov Moszkvában21:08 Putyin megerősítette: fegyverkísérlet során történt a halálos baleset20:48 Az amerikai kormányzat engedélyezni fogja a migráns gyerekek korlátlan ideig történő fogva tartását20:01 A hivatalos adat szerint meghaladta a 25%-ot a migrációs hátterű lakosság aránya a németeknél - de a valóság rosszabb19:43 A Mazsihisz megköszönte a kormánynak, hogy fizette a belterjes játszadozásukat, és egyúttal jelezték: most már a zsidó sportközpont következik19:28 A jemeni húszik megint lelőttek egy amerikai kémrepülőt 18:52 Vádat emeltek a 45%-os Simonka ellen - pedig szegény fideszes csak elszenvedője az egésznek18:15 Így ünnepelt a Mi Hazánk augusztus 20-án18:14 Egyeztetést kezd a kormányalakításról a baloldali Demokrata Párt az Öt Csillag Mozgalommal17:49 Mexikóban egy bíró engedélyezte kokain "rekreációs célú" fogyasztását17:21 Trump: valakinek szembe kellett szállnia Kínával
24 óra legolvasottabbjai

Lapszemle ::

"Eszmélj, míg nem késő!" - Jud Süss-kritika 1941-ből

Reklám



Sajtószemle a filmről – 1.
Győri Nemzeti Hírlap, 1941. március 5.
Új film: Jud Süss
/A cikket eredeti helyén - több más hírrel együtt - ide kattintva olvashatja./
Hetek óta fut Pesten a film, hetek óta jön Győrbe a híre: láttad? Szenzációs! Tüntetnek az előadásokon! Hallatlan siker!
Nem néztük meg Pesten a filmet. Viszont Győrött igen nagy várakozással néztük meg a legelső lepergetést, és az előadás után bolyongani kellett kissé, céltalanul, csak menni, menni a sötét utcákon, hogy a film nagy művészi hatása és a nemcsak a germán, de a mi szegény magyar fajtánkat is ért sok-sok ugyanilyen és hasonló megalázás és meggyalázás felszakadt keserűsége kissé elsimuljon, hogy írni tudjunk a filmről, úgy, hogy ne szaggatott mondatokban és feltörő indulatszavakban kiáltsuk: láttad? Nézd meg! Éld át! És: okulj, tanulj, javulj! És eszmélj, hamar, míg nem késő!
Miről is van szó? Történeti tény, hogy egy Oppenheimer nevű zsidó a tizennyolcadik század elején behálózott egy könnyelmű és léha fejedelmet, megnyittatta a városok addig elzárt kapuját a zsidó siserahad előtt és ösztönösen és tudatosan használt eszközeivel és módszereivel törve céljai felé, talán megkaparintotta magának a fejedelem feleségét, de biztosan meggyalázott egy tiszta kis keresztény asszonyt, aki ezért megölte magát... Aztán céljai érdekében már kész volt testvérrel testvérvért ontatni, ó, nem zsidóval zsidóvért!... A tizenkettedik órában a kis állam kemény és törhetetlen és megvesztegethetetlen igaz hazafiai fellázadnak a zsidó miniszter ellen, a fejedelmet megüti a guta, – senki sem sajnálja a szerencsétlent, – a zsidót pedig a meggyötört nép és a nézőközönség osztatlan örömére és tapsai közt felakasztják.
Ez röviden a film meséje. Szereplői pedig, kik felejthetetlen művészettel játszanak: Heinrich George, Kristina Söderbaum, a nagy Werner Krauss és Ferdinánd Marian és még sokan mások, mind kiválóak a legkisebb szerepben is.
Miért olyan hallatlanul hatásos ez a film, mely nem is egy propaganda körmönfont ügyességével használ fel hatásokat, hanem a megcáfolhatatlan, sőt zsidó író által – jó pénzért persze – regényben is feldolgozott történetét mondja el Süss Oppenheimernek?
Éppen azért olyan nagy, olyan keserű, olyan felháborító, vérünkbe jajduló és lelkünkbe hasító ez a film, mert nem egy embernek, nem egy, más fajtában is található, ártatlan nőt meggyalázó embernek történetét mondja el.
Ez a film az első, – néhány kísérlet után immár tökéletes formában – mely egy híres zsidó történetében, egy megsértett faj fájdalmában és igazságosztásában valamennyi nemzetet érinti Európában és minden faluban, városban, országban és világrészben, ahol ennek a fajtának sok Süsse, mint Jud Süss, levegőt kapott, elhagyhatta a gettót, levághatta pajeszát, pénzével, ravaszságával simán befurakodhatott a keresztények közé és hatalmat kaphatott a keresztények felett. És urak barátja, házizsidaja, bérlője, szabadkőműves páholyok vallásrontó nagymestere, úriasszonyok kedvelt üzletembere, humánus szívű és nemes gondolkozású rövidlátó urainak megtűrt, majd pertu barátja, az újság, a színház, zene, irodalom, film, a háztulajdon, a földbirtok, a gyár, a bank, a tőzsde, spekuláció, tánclokálok pénzmágnása, tulajdonosa, vámszedője, a falusi korcsmák százszor lezsidózottan is mosolyogva tollasodó Icigje és Mórica.
Minden fajt meglázongtat ez a film, melynek vérrel védett történelmi neveit vehette fel, melynek bokorugrós kis parasztpesztonkáit, irodakisasszonyait, gyári lányait és minden nőjét, akit megszédíthetett, mézes-mázas udvariasság talmi ajándékaival el is szédítette.
Nagy és igaz ez a film, nemcsak németeké, de mienk, magyaroké is. Nagy, mert tanít, nevel egy egész és még sok más nemzetet is.
Fájdalmas nekünk magyaroknak, mert a húsunkba vág. És fájdalmas, mert még csak itt tartunk, filmeken elégülünk ki. És fájdalmas, mert holnap ismét meglátogatnak keresztény urak a szerkesztőségben és írnak levelet jóakaró barátaim, hogy vigyázzak, ez fájt sokaknak.
Nekünk is sok minden fáj. És nem vigyázunk.
P–j.–
(Pohárnok Jenő, felelős szerk.)
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready