Kálvin tér

Az SZKP KB Elnöksége határozata alapján a Szovjetunió kormánya deklarációt adott ki más országok belügyeibe történő be nem avatkozásról.

A belügyminiszternek a Kossuth Rádióban 6 óra 33 perckor elhangzott közlése szerint az országban „...nyugalom volt... Néhány szórványos lövésen kívül sem rendbontásról, sem összetűzésről nem érkezett hír”.

14 óra 28 perckor a nemzeti kormány miniszterelnöke és a kormány tagjai szóltak a néphez.

16 óra 57 perckor Nagy Imre tudatta, hogy a „kormány kezdeményezésére a szovjet hadsereg csapatainak a kivonulása megkezdődött. Minden hatóság, az ország minden polgára az elvonulás teljes rendjének a biztosítása érdekében tartózkodjék minden provokatív, zavaró vagy ellenséges cselekedettől, hogy így is hozzájáruljon a szovjet hadsereg csapatainak a kivonulásához.”

Nagy Imre a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében tudomásul vette, hogy a forradalmi harcokban részt vett egységek megbízottaiból, a honvédség és a rendőrség képviselőiből, valamint a megalakulás alatt álló munkás és ifjúsági fegyveres egységek képviselőiből megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Előkészítő Bizottsága.

17 óra 55 perckor a rádió a hadsereg alakulataihoz szóló felhívást közvetített. „Magyar testvéreink, bajtársaink! A hadsereg vezetésének forradalmi katonai tanácsa megalakult. A forradalmi katonai tanács a hadsereg valamennyi honvédje, tiszthelyettese, tiszti iskolása, tisztje, tábornoka nevében csatlakozik a munkásifjúság és értelmiség forradalmi tanácsai határozataihoz és követeléseihez, azokat magáévá teszi. A hadsereg a nép mellett áll dicső forradalmunk vívmányainak megvédésében. E forradalmi vívmányok megvédésének érdekében: Először: Követeljük a szovjet hadsereg azonnali kivonását Budapestről, és a legrövidebb időn belül hazánk területéről. Másodszor: Kérjük a magyar nép legmesszebbmenő támogatását a rend helyreállításához. Harmadszor: Eltávolítottuk a hadsereg vezetéséből a szektás, visszahúzó erőket, mint például Tóth Lajos vezérőrnagyot, Hazai Jenő vezérőrnagyot, Hídvégi Ferenc vezérőrnagyot. Negyedszer: Az ÁVH megfélemlítésben tartotta a honvédséget is. A hadseregvezetés forradalmi katonai tanácsa elhatározta a még fegyverben lévő ÁVH azonnali lefegyverzését. Ötödször: A hadsereg vezetésének forradalmi katonai tanácsa követeli, hogy a hős határőreink a honvédséghez tartozzanak. Egyben felhívjuk őket, hogy továbbra is védjék hazánk szent határait.

Budapest, 1956. október 30.

Kána Lőrinc vezérőrnagy”

18 óra 30 perckor a honvédelmi miniszter alábbi parancsát olvasták be: „A társadalmi és nemzeti megújhodásunkat kiharcoló hősi forradalmunk eredményeként megállapodtam a szovjet fegyveres erők parancsnokságával csapataik Budapestről való kivonásának rendjéről. Eszerint a Budapesten lévő összes szovjet csapatok kivonulásukat 1956. október 30-án délután 4 órakor megkezdik, és előre kidolgozott terv szerint 1956. október 31-én virradatig befejezik. A szovjet csapatok kivonulásával párhuzamosan fővárosunkban a néphadsereg egyes alakulatait vonom össze. A rend fenntartásának feladatait a néphadsereg, a rendőrség és a nemzetőrség csapatai együttesen látják el.

Janza Károly honvédelmi miniszter”

Visszarendelték Magyarországról a szovjet katonai tanácsadókat.

Hosszú idők óta először az utcára lépő lakosokat az esztelen pusztítás képe fogadta. A fővárosban a hadsereg részvételével megkezdődtek a helyreállítási munkálatok.

Az Országos Légvédelmi Parancsnokság is kiáltványban sürgette a szovjet csapatokat az ország elhagyására.

Október 30-án körülbelül 50 fegyveres indult Mindszenty József kiszabadítására Felsőpeténybe. Mindszentyt a rétsági harckocsizók kísérték a kormány utasítására Budapestre.

A budapesti pártbizottság Köztársaság téren lévő épületét a fegyveres csoportok a honvédség által odairányított harckocsik tüzének segítségével három órás harc után elfoglalták. A tömeg több védőt meglincselt.

Október 30-án Marián István honvéd alezredes vezetésével a Budapesti Műszaki Egyetem felgyorsult a nemzetőralegységének szervezése.

Valamennyi budapesti hídon szabad a közlekedés.

Kedden mintegy negyven kohó és gépipari üzemben megindul a termelőmunka.

Keddre virradó éjszaka nyugalom volt az országban

A Belügyminisztérium közlése szerint a keddre virradó éjszaka nyugalom volt az országban. Néhány szórványos lövésen kívül sem rendbontásról, sem összetűzésről nem érkezett hír.

Gyorsítják az élelmiszerüzletek ellátását.

Megkezdték a főváros közvilágításának helyreállítását.

Repülőgépek hoznak külföldről gyógyszert és élelmiszert hazánkba.

Két fosztogatót vett őrizetbe a rendőrség.

Elvtársak, kommunisták!

Alakulnak a nemzetőrségek. A kommunisták kötelessége minden erővel részt venni a nyugalom biztosításában, a munkáshatalom megvédésében. Ezért a fegyverforgatásra alkalmas kommunisták azonnal jelentkezzenek a nemzetőrségek szervezési központjaiban.

Köböl József

A Budapesti Pártbizottság első titkára

Megkezdték a fel nem robbant lőszerek összeszedését.

A Külügyminisztérium október 30-án megválasztott Forradalmi Bizottságának nyilatkozata

A Külügyminisztérium Forradalmi Bizottsága azonosítja magát a magyar szabadságharccal, elítéli a szovjet csapatok illetéktelen beavatkozását az államvédelmi hatóság vérengzését és követeli a mindezekért felelős Rákosi-Gerő-Hegedűs klikk felelősségre vonását, valamint a szovjet csapatok azonnali kivonását az ország területéről.

Magyarok! Mindnyájunk fájdalma, mindnyájunk szégyene, a szenvedélyek felkorbácsolója két rendelet volt, amely miatt százak és százak vére hullt. A szovjet csapatok Budapestre hívása volt az egyik, a szabadságharcosok fejére kitűzött gyalázatos statárium volt a másik. A történelem színe előtt felelősségünk teljes tudatában jelentjük ki, hogy Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke erről a két elhatározásról nem tudott, a Minisztertanács szovjet katonai segítséget kérő határozatán és a statáriumot kihirdető rendeletén nincs rajta Nagy Imre kézjegye. Ez a két intézkedés Hegedűs András és Gerő Ernő lelkén szárad. Ők viselik érte a felelősséget a nemzet és a történelem előtt.

Nagy Imre üzenete a magyar néphez: – Megkezdődött a szovjet hadsereg csapatainak kivonulása.

A Magyar Távirati Iroda munkatársai megtisztítva soraikat a visszahúzó erőktől egységesen támogatja a független magyar kormányt.

A Független Kisgazdapárt országos központja régi helyén, Budapest, Semmelweis utca 2. szám alatt újra megkezdte működését.

Megalakult a honvédség vezetésének forradalmi katonai tanácsa.

Kispesten megalakult a nemzetőrség első nagy egysége – a forradalmi ifjúság önálló nemzetőrséget szervez.

A nemzeti kormány felhívása a mezőgazdasági dolgozókhoz: végezzék el mielőbb az őszi mezőgazdasági munkákat.

A belügyminiszter közleménye:

Budapesten holnaptól, október 31-től kezdve az utcán tartózkodást illetőn mindennemű tilalmat felfüggesztek.

A honvédelmi miniszter közleménye:

A társadalmi és nemzeti megújhodásunkat kiharcoló hősi forradalom eredményeként megállapodtam a szovjet fegyveres erők parancsnokságával csapataik Budapestről való kivonásának rendjéről. (…) az összes, Budapesten lévő szovjet csapatok kivonulásukat 1956. október 30-án délután 4 órakor megkezdték és előre kidolgozott terv szerint 1956. október 31-én virradatig befejezik.

Janza Károly altábornagy

Kádár János, a Magyar Dolgozók Pártja elnökségének elnöke közli, hogy a párt újjászervezésének munkája megindult. Az újjászervezés azt a célt szolgálja, hogy a megújhodó párt szellemében, programjában, szervezetileg és vezetőségének személyi összetételében is kifejezze a múlt hibáival való gyökeres szakítást. A megújhodott pártnak csak azok lehetnek a tagjai, akiket a múlt bűneiért felelősség nem terhel.

A Nemzeti Parasztpárt Országos Központja megkezdte működését.

Mindszenty József hercegprímás, akit a forradalom kiszabadított fogságából, kedden éjjel elindult Budapestre.

Dr. Lukács Iván főorvos, a rétsági járási nemzeti bizottság elnöke kedden este a következőket közölte a Magyar Távirati Irodával:

Mindszenty József hercegprímást október 30-án kedden 22 óra 05 perckor a rétsági honvédség egy tiszti alakulata kiszabadította felsőpetényi rabságából, ahol három nap híján egy évet töltött, s ezzel a hercegprímás nyolcéves rabsága véget ért.

A londoni rádió 1956. október 30-i 6.45 órás magyar nyelvű adásának anyagából (Bizalmas!)

Tito, Jugoszlávia elnöke felszólítást intézett a magyar néphez, tegyen meg mindent a további vérontás megakadályozására.

A legutóbbi órákban Magyarországról érkezett hírek szerint az éjszaka folyamán szovjet tankok és ágyúk tüzeltek egy budapesti laktanyára, ahol a felkelők még tartják magukat. (…)

A hivatalos magyar hírügynökség azonban nem tett említést a harcokról. (Bizalmas!)

Romániában nem mutatkozik hatása a magyarországi eseményeknek (AFP) (Bizalmas!)

A magyarországi események nem váltottak ki hivatalos állásfoglalást román részről. A közönséget a napilapok tájékoztatták a helyzetről, az Agerpres hírügynökség táviratai alapján. Ezek a táviratok óvatos hangon és csak a hivatalos források felhasználásával ismertették a magyarországi helyzetet. (…) A Magyarország és Románia közötti vasúti közlekedést, amely az események során megszakadt, ismét helyreállították.

Magyar szabadságlégió alakult Kanadában (DPA) (Bizalmas!)

Egy Kanadában alakult „magyar szabadságlégió” hétfőn közölte, hogy 3000 Kelet-Kanadában élő magyar önkéntesként jelentkezett a Magyarországon folyó harcokban való részvételre. Az önkéntesek fegyvereket akarnak szerezni és bérelt repülőgépeken Magyarországra repülni, hogy ott támogassák a felkelőket. Egy ilyen akcióhoz azonban meg kell szerezni előbb a kanadai kormány jóváhagyását. Ezenkívül még azt sem tisztázták, vajon miből fedezzék a fegyverek vásárlását és a szállítást. (Bizalmas!)

(Kuruc.info)