2019. szeptember 21., szombat, Máté, Mirella, Ildikó napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
11:03 Megtalálhatták a gyógymódot a szívritmuszavarra10:54 Lakatos Raul nem öregszik - és lassan öregezik10:37 Sokan utaznak mostanában Csernobilba10:09 Eke Uzoma a legújabb magyar09:41 Az Egyesült Államok katonákat küld Szaúd-Arábiába09:13 Ezt a két szőke kólát bankkártyalopás miatt keresik a győri nyomozók08:54 Tele vannak a magyarországi gáztárolók08:41 Újabb amerikai légi csapás Líbiában08:22 Ma rendezik meg a Színházak Éjszakáját08:06 Harmincnyolc bevagonírozottat szabadított fel a rendőrség Kelebiánál07:51 György Konrád a Berlini Művészeti Akadémiának adta irodalmi hagyatékát07:33 Súlyos probléma: újra felmérik a magyarok táplálkozási szokásait06:56 Krónikus fülgyulladás okozhatta a Neander-völgyi ember kihalását21:57 A Hezbollah vezetője figyelmeztette Szaúd-Arábiát 21:29 A kanadai "mintatársadalom"
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok ::

ETA - a szabadságért mindhalálig

Reklám


1959-ben az illegalitásban, illetve emigrációban működő Baszk Nemzeti Párt lagymatag politikájával elégedetlen hazafiak megalakították a Baszkföld és Szabadság nevű szervezetet. Megszületett az ETA. Az ellenállás békés eszközei nem hoztak eredményt, sőt, még az apátiába és reménytelenségbe süppedt baszk társadalmat sem sikerült harcra késztetni. Mióta színre lépett - bár más okok is közrejátszottak -, a baszkok nemzeti öntudata megerősödött. Ahogyan a legtöbb baszk mondja, az ETA módszereit elvetik ugyan, céljaival azonban egyre többen azonosulnak.

A baszk Európa egyik legrejtélyesebb népe. Eredete ismeretlen, nyelve egyetlen más európai nyelvhez sem hasonlít, rokonai nincsenek, sőt, azt sem lehet tudni, őslakosok-e hazájukban, vagy bevándoroltak valahonnan. Vannak, akik úgy tartják, a baszk a világ legrégibb népe, mert jelenlétük az őskor óta folyamatosan kimutatható. Annyi mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy a baszkok már az indoeurópai népek megtelepedése előtti korban is léteztek. Talán egy nagyon régi világ utolsó mohikánjai ők. És nem csupán az indoeurópai térfoglalást élték túl, de a kelta, a római, a gót, az arab, majd a frank támadásokat is. Akárcsak mi, magyarok, ez a kis nép is hatalmas birodalmak közé szorulva állandóan harcra kényszerült. Egy időben például egyszerre kellett küzdeniük a gótok és a rómaiak, később a frankok és az arabok ellen, majd pedig a franciák, a spanyolok és az angolok vetettek szemet a területükre. Ma sem más a helyzet, hiszen Baszkföld lényegében két állam, Spanyolország és Franciaország földjén terül el. A hódító nagyhatalmak általában persze keresztülgázoltak a baszkok hazáján, fennhatóságukat többé-kevésbé ki is terjesztették rájuk, habár teljesen soha nem voltak képesek uralkodni rajtuk. Az önkormányzatiság, sőt, az autonómia bizonyos formái ugyanis a középkor kezdete óta egészen a XIX. századig megmaradtak. Időnként pedig hatalmas túlerővel szemben arattak elképesztő győzelmeket: a legemlékezetesebb diadal a Roncesvalles-hágónál vívott csata volt, amikoris meglepték, és legott tönkreverték Nagy Károly frank király hadait. Az ütközetet az ófrancia nyelvű Roland-ének örökítette meg. A középkor első századaiban rövid ideig egy-egy független állam is felemelkedett Baszkföldön, a leghosszabb életű ezek közül a Navarrai Királyság volt. A baszkok heves és bátor ellenállását soha sem sikerült megtörni: mind Spanyolországban, mind pedig Franciaországban ugyanis törvényhozási, gazdasági, sőt, katonai téren is bizonyos függetlenséget élveztek.


Baszkföld ma, Spanyolország és Franciaország határán

A középkor végén az abszolutizmus központosító törekvései azonban egyre szűkebbre szabták az egyes népcsoportok és területek előjogait. A XIX. században a spanyolországi baszkok lényegében teljesen elveszítették autonómiájukat, Franciaországban pedig a forradalom után a három baszk tartományt egyetlen megyébe tagolták. Az erőteljes francia nemzetállami törekvések eredményeképpen az asszimiláció gall földön jelentősen felgyorsult. Hispániában azonban a XIX. század második felében a baszk nép újra öntudatra ébredt. Megszületett a Baszk Nemzeti Párt /PNV/, újra felfedezték nemzeti hagyományaikat, divatba jött a nemzeti irodalom, és sokan ismét elkezdték őseik nyelvét tanulni. Kezdetben azonban a baszk nemzeti mozgalom békés eszközökkel kívánta céljait elérni. Az első fegyveres csoportok az 1920-as évek második felében jöttek létre. Az 1931-ben kikiáltott spanyol köztársaság azonban hajlandó volt biztosítani Baszkföld autonómiáját: 1936-ban megszületett a Baszk Autonóm Provincia, amely magában foglalta a mai Navarra tartomány területét is. Érthető tehát, ha a baszkok, noha többségük hívő katolikus volt, a spanyol polgárháborúban nem Franco nacionalista erőit, hanem a köztársaság híveit támogatták. Ennek is szerepe volt abban, hogy a németek a háború egyik legsúlyosabb bombatámadását épp az ősi baszk főváros, Guernica ellen intézték.


Picasso Guernica című festménye

Franco tábornok győzelme után súlyos megtorlás várt a baszkokra. Megkezdődtek a kivégzések, a bebörtönzések, több tízezer ember pedig külföldre menekült. A baszk nyelvet és a nemzeti jelképek használatát betiltották. Még a templomokban sem lehetett anyanyelven misét mondani, és nem volt szabad az újszülötteknek baszk nevet adni. Baszkföld iparosodottabb vidékeire megkezdődött a spanyol munkások betelepítése, melynek következtében a baszkok kisebbségbe kerültek a saját földjükön. Érthető tehát, ha a baszk hazafiak egy csoportja arra a következtetésre jutott, hogy nincs más megoldás, mint a fegyveres ellenállás. 1959-ben az illegalitásban, illetve emigrációban működő Baszk Nemzeti Párt /PNV/ lagymatag politikájával elégedetlen hazafiak megalakították a Baszkföld és Szabadság /Euskadi Ta Askatasuna/ nevű szervezetet. Megszületett az ETA.



Megalakulása után tíz esztendőn át azonban inkább csak szimbolikus eszközökkel élesztgette a szervezet az ellenállás tüzét. / A betiltott baszk zászlók felvonása, a nemzeti jelképek kitűzése, stb./ A mozgalomban ráadásul egyre nagyobb befolyásra tett szert a marxizmus, úgyhogy az ETA nem csupán Baszkföld függetlenségének kivívásáért harcolt, hanem a szocializmusért is. Azonban az ellenállásnak ezek a békés eszközei nem hoztak eredményt, sőt, még az apátiába és reménytelenségbe süppedt baszk társadalmat sem sikerült harcra késztetni. Ekkor folyamodott a szervezet az erőszakhoz. 1968-ban követték el az első gyilkosságot, amikoris az egyik ETA-tag agyonlőtt egy rendőrt, aki egy utcai igazoltatás során megállította az autóját. Nem sokkal később pedig már egy előre eltervezett akció következett: meggyilkoltak egy baszk politikai foglyok kínzásával vádolt rendőrt. Az ETA ezt követően számos fegyveres támadást, illetve bombamerénylet hajtott végre a megszállónak tekintett spanyol katonai és rendőri egységek ellen. A későbbiekben politikusok, újságírók, bírók, és a baszk ügy árulói is célkeresztjükbe kerültek. 1973-ban meggyilkolták Luis Carrero Blanco tengernagyot, Franco kijelölt utódát. A merényletnek nagy nemzetközi visszhangja volt, a baloldal világszerte a „spanyol fasizmusra” mért nagy csapásként ünnepelte az eseményt.



Franco halála után a demokratikus átmenet felélesztette a baszk nacionalisták reményeit. Az ETA-n belül hasadás következett be, különvált ugyanis egy olyan csoportosulás, amely az erőszakos eszközök helyett a politikai küzdelemre kívánta helyezni a hangsúlyt. A katonai szárny azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a demokrácia sem hozta meg a baszk nép számára az önrendelkezés jogát. Pedig 1979-ban népszavazás is megerősítette az új, demokratikus alkotmányt. Az alaptörvény biztosította, hogy a három baszk tartomány - Alava, Vizcaya és Guipuzcoa - együttesen autonóm státust kapjon. /Navarra tartományt, amelyet a baszkok hazájuk részének tekintenek, azonban nem csatolták az autonóm területhez./ A 2,1 milliós Baszkföldnek így mind a mai napig saját kormánya és parlamentje van. Az ETA és a baszk nacionalisták azonban ezzel nem elégedtek meg. Ők a teljes függetlenséget akarták. 1978 és 80 között így minden addiginál véresebb terrorhullám söpört végig Baszkföldön és Spanyolországban. 1982-ben az új szocialista spanyol kormány amnesztiát ajánlott fel azoknak az ETA-foglyoknak, akik hajlandók voltak lemondani az erőszak alkalmazásáról. Ez újabb szakadást idézett elő a szervezeten belül, mert többen éltek a felajánlott lehetőséggel. A harc azonban tovább folytatódott. 1985 szeptemberében az ETA első ízben robbantott autóba rejtett pokolgépet Madridban /egy amerikai turista meghalt, 16-an megsebesültek/, 1986 júliusában pedig egy újabb bombamerényletben 12 spanyol rendőrt öltek meg. Ez ideáig a támadások főként katonai és rendőrségi célpontok, valamint a megszálló hatalom más képviselői /főként politikusok és bírák/ ellen irányultak, 1987 júliusában azonban egy barcelonai bevásárlóközpontban robbant nagy erejű pokolgép, megölve 21 embert, megsebesítve 45-öt. A baszk és a spanyol közvélemény felháborodása elemi erejű volt, s ezen az sem változtatott, hogy az ETA külön közleményben tudatta: előre értesítette a rendőrséget a támadásról, ennek ellenére az áruházat nem ürítették ki. /A rendőrség szerint azonban erre nem maradt idő, mivel a figyelmeztetés percekkel a merénylet előtt érkezett./



A baszkföldi helyzet még tovább súlyosbodott, amikor északír mintára létrejött egy ellen-terrorista szervezet, amely Baszkföldön hajtott végre merényleteket az ETA-hoz kötődő személyek és intézmények ellen. Kezdetét vette a baszkföldi piszkos háború, amely azzal fenyegetett, hogy teljesen elszabadul az erőszak. 1987-ben ezért a spanyol hatóságok jobbnak látták, ha felszámolják ezt a terrorcsoportot. /A spanyol kormány mindvégig tagadta, hogy köze lenne az ellenterrorhoz./ Mindezen fejleményekkel egyidejűleg úgy Baszkföldön, mint Spanyolországban megszerveződött egy civil békemozgalom, amely békés tüntetésekkel igyekezett nyomást gyakorolni a szemben álló felekre az erőszak beszüntetése érdekében. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a baszkok többsége nem támogatja az ETA erőszakos módszereit, mi több, a függetlenséget sem! Egy 2006 novemberében végzett közvélemény-kutatás szerint a baszkok 68%-a nem akarja hazája teljes függetlenségét, és 85% teljességgel elveti az ETA módszereit. Mindamellett 87% mégis szeretné, ha az ETA és a spanyol kormány tárgyalásokat folytatna egymással, és egyezségre jutna. A három baszk tartományban a nacionalista irányzatok támogatottsága 25%, Navarrában pedig ennél is gyengébb: ott csupán a lakosság 15%-a szeretné Baszkföld függetlenségét. /Az adatok értékelésekor nem szabad elfelejtenünk, hogy igen sok spanyol él a baszk területeken, sőt, a baszkok közül is nem kevesen vannak, akik nem beszélik az anyanyelvüket: a három tartomány lakóinak mindössze egynegyede érti és használja a baszk nyelvet./



1988 januárjában a baszk politikai pártok - az ETA politikai fedőszervének tekintett Herri Batasuna kivételével - megállapodtak egy baszkföldi rendezési tervben, amelynek részeként sikerült volna beszüntetni az ETA működését. A szervezet 60 napos tűzszünetet hirdetett, amely kedvező körülményeket teremtett a tárgyalások megkezdésére a szocialista spanyol kormány és az ETA között. A közeledési kísérlet azonban hamarosan kudarcba fulladt. Az erőszakos cselekmények így tovább folytatódtak.1992-ben a spanyol rendőrség egy rajtaütés során letartóztatta a szervezet három legfontosabb vezetőjét. Ezt követően az ETA taktikát változtatott: igyekezett minél több fiatalt a soraiba csábítani, akiknek a feladata az volt, hogy afféle utcai harcosokként szolgálják a baszk függetlenség ügyét. A fiatalok /esetenként kiskorúak is/, autókat, utcai lámpákat, padokat törtek össze és gyújtottak fel, és tüntetéseiken Molotov-koktélokkal dobálták meg a rendőröket. 1995-ben az ETA egy rendezési tervvel állt elő. Azt javasolták a spanyol kormánynak, hogy felhagynak a terrorcselekményekkel és az utcai akciókkal, amennyiben Spanyolország elismeri a baszkok feltétlen önrendelkezési jogát. A kormány azonban elutasította az ajánlatot, mivel azt az alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek találta. Még ugyanebben az évben az ETA autóba rejtett pokolgéppel sikertelen merényletet követett el José Maria Aznar, az akkor még ellenzékben lévő konzervatív Spanyol Néppárt elnöke ellen. Nem sokkal később pedig egyenesen az uralkodó, János Károly király volt a kiszemelt célpont, de az ő meggyilkolása sem sikerült.



1997 júliusában az ETA elrabolt egy néppárti önkormányzati képviselőt a baszk Ermua városában. Szabadon engedése fejében azt követelték, hogy Spanyolország különféle börtöneiben sínylődő összes ETA-foglyot szállítsák át baszkföldi büntetés-végrehajtási intézetekbe. Mivel a kormány a követelést nem teljesítette, a fegyveres szervezet kivégezte a politikust. Hatalmas felháborodás tört ki szerte az Ibériai-félszigeten: legalább 6 millió ember tüntetett az ETA ellen, közöttük nagyon sok baszk nemzetiségű. Részben emiatt, de az 1998-as észak-írországi nagypénteki megállapodástól is ösztönözve, az ETA újból tűzszünetet hirdetett, és ismét megindultak a tárgyalások. Eredmény azonban most sem született. 2000-ben a szervezet elkövetett néhány robbantásos merényletet, mivel álláspontja szerint a spanyol kormány szándékosan húzta el és kárhoztatta kudarcra a tárgyalásokat. Ez már nem az első megegyezési kísérlet volt, amely sikertelennek bizonyult. Miért nem tudnak dűlőre jutni a felek? Nos, a spanyol kormány minden kiegyezés feltételének tekinti, hogy az ETA egyszer és mindenkorra mondjon le az erőszak alkalmazásáról, és szolgáltassa be fegyvereit; az ETA viszont erre csak akkor hajlandó, ha előbb a kormány elfogadja a baszk nép korlátlan önrendelkezési jogát. A dilemma máig feloldhatatlannak tűnik.



A 2001. szeptember 11-i merényleteket követően a spanyol hatóságok immár jóval határozottabban léphettek fel az ETA ellen. Megváltozott a franciák hozzáállása is a baszk kérdéshez. Korábban ugyanis számos ETA-tag menedéket talált Franciaországban, ahol sok esetben nem esett bántódásuk. Némi feszültséget is okozott a két szomszédos ország viszonyában, hogy a francia rendőri szervek meglehetős lagymatagsággal kezelték a területükre menekült baszk nacionalisták ügyét. Mostantól kezdve azonban senkinek nem volt kegyelem. Ráadásul a terrorellenes törvénykezés jegyében a spanyol hatóságok betiltottak számos baszk politikai és ifjúsági szervezetet, köztük az ETA-hoz közelálló Herri Batasuna nevű radikális nacionalista pártot. Alighanem a nemzetközi terrorellenes együttműködés eredményeképp egyre több és több ETA-akciót hiúsítottak meg, és nőtt a fegyveres szervezet letartóztatott tagjainak a száma is. Az ETA olyannyira meggyengült, hogy 2003 és 2006 között mindegyik akciója kudarcba fulladt. A 2004. március 11-i madridi merényletek viszont ismét a közfigyelem fókuszába állították a szervezetet: José Maria Aznar konzervatív kormánya mindenféle bizonyíték nélkül az ETA-t vádolta meg a robbantások elkövetésével. Hiszen az Irak ügyében az USA mellett feltétel nélkül kiálló konzervatív kormány úgy hitte, újraválasztási esélyei romlanának, ha beismerné, hogy a merényleteket iszlám terroristák követték el. A spanyol közvélemény nem tudta megbocsátani a kormány mellébeszélését és taktikázását ebben a tragikus ügyben. A választásokon így végül a szocialista párt diadalmaskodott. A merényletek okozta sokkot kihasználva az ETA ismét tárgyalási ajánlattal fordult az új kormány felé. Azonban mivel a szervezet nem volt hajlandó a tárgyalások megkezdése előtt beszolgáltatni fegyvereit, a kudarc előre borítékolható volt. 2004. szept. 27-én egy baszk újsághoz eljuttatott videofelvételen az ETA bejelentette a fegyveres harc folytatását Baszkföld függetlensége érdekében. Nem sokkal később számos bombamerényletet követtek el elektromos elosztóállomások ellen. 2004. októberében 21 ETA-tag került rendőrkézre, és nagy mennyiségű fegyvert és robbanószert foglaltak le a hatóságok. 2006. márciusában a megroggyant ETA ismételten időleges tűzszünetet hirdetett, mivel újabb esélyt kívánt adni a tárgyalásos rendezésre. Sokan azonban már ekkor arra gyanakodtak, hogy az elmúlt évek erőteljes terrorellenes fellépései nyomán megroggyant fegyveres csoport csupán időt akar nyerni, és sorait kívánja újrarendezni. A pesszimista véleményeket igazolta a 2006. decemberi bombamerénylet a madridi repülőtéren, amelyben két ecuadori bevándorló vesztette életét. Az ETA sajnálkozott az áldozatok miatt, a spanyol kormány pedig bejelentette: a továbbiakban mindenfajta tárgyalást megszakít a baszk szervezettel.



2007. június 6-án az ETA egy baszk laphoz eljuttatott nyilatkozatában felmondta a 14 hónappal korábban életbe léptetett tűzszünetet. Ezzel a baszkföldi békefolyamat látványosan ismét megfeneklett. Újabb merényletekre számíthatunk tehát. De vajon miért nem sikerült az észak-írországi megbékéléshez hasonlóan itt is megegyezésre jutni? Nos, kétségtelenül számos párhuzam van az IRA és az ETA, az észak-ír katolikusok és a baszkok szabadságharca között. /A két fegyveres szervezet együtt is működik egymással./ Ugyanakkor érdekes különbség, hogy az Észak-Írországban a katolikusok döntő többsége évtizedeken át kiállt az IRA, illetve a Sinn Feinn mellett, ezzel szemben a baszkok nagyobbik része ellenzi az ETA módszereit, de még a függetlenségnek sem híve. Ennek a különbségnek egyik legfőbb oka, hogy a baszkok már a középkorban elvesztették önálló államukat, ám évszázadokon keresztül, egészen a XIX. századig jelentős önkormányzati jogokat élveztek Spanyolországon belül. A baszkok főként a Franco-rezsim idején szenvedtek a spanyol elnyomástól, az íreknek viszont évszázadokon keresztül létükért kellett küzdeniük a sokkal kegyetlenebb angol megszálló hatalommal szemben. Így érthető, ha a baszkok többsége elfogadhatónak tartja hazája jelenlegi autonóm státusát. Fel kell tennünk végezetül egy nehezen megválaszolható kérdést: vajon a baszk szeparatista szervezet radikalizmusa, erőszakos módszerei, terrortámadásai fordítottak el jelentős baszk tömegeket a függetlenség ügyétől, vagy pedig az ETA nélkül még ennél is kisebb lenne a baszk nacionalizmus tömegbázisa? Nos, amióta az ETA színre lépett - bár más okok is közrejátszottak -, a baszkok nemzeti öntudata megerősödött. Ahogyan a legtöbb baszk mondja, az ETA módszereit elvetik ugyan, céljaival azonban egyre többen azonosulnak.



Budapest, 2008-09-27
Perge Ottó
Kapcsolódó:

Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready