 A Jobbik választmányi elnöke az emléktáblánál |
Kristóf László 1944 nyarán részt vett abban az akcióban, amelyben egy budai cukrászdában próbálták elfogni az illegális kommunista Ságvárit, aki ellenállt, és a tűzharcban életét vesztette. A csendőrt két társával együtt 15 évvel később koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték.
Kristóf Lászlót tizenkét társával (csendőrnyomozók, politikai detektívek, rendőrök) együtt a 1959-ben állították bíróság elé a 15 évvel korábbi eset miatt. 1944-ben az akkori budapesti rendőrfőkapitány a Ságvári Endre elleni intézkedésben résztvett csendőrök és rendőrök kormányzói kitüntetését az alábbi tényállás alapján javasolta:
„Folyó év július hó 27-én 19 óra 45 perckor a csillaghegyi nyomozó csoportnál szolgálatot teljesítő Cselényi Antal detektív, Kristóf László és Palotás Ferenc csendőrnyomozók, hosszú megfigyelés után, Budapest területén nyomára jutottak dr. Ságvári Endrének, aki már mintegy hét éve földalatti baloldali szervezőmunkát végzett és vezetett. Nyomon követték és a XII. ker. Szép ilonai villamosvasúti kocsiszín mellett levő Nagy Béla-féle cukrászdában egy állítólagos Szabados nevű kommunista társával figyelés alá vették, majd őket elfogni igyekeztek. Elfogásuk után motozás, illetve bilincselés közben dr. Ságvári Endre, aki izmos férfi, hirtelen dulakodni kezdett, és a szomszéd asztalon lévő aktatáskájához kapott, onnét önműködő pisztolyát előrántotta és rögtön tüzelt. Lövéseivel Cselényi Antal detektívet a jobb vállán, Kristóf László csendőrnyomozót a jobb combján súlyosan megsebezte, míg a hatósági közegek segítségére siető Pétervári János rendőrőrmester gépkocsivezetőt haslövéssel életveszélyesen eltalálta. A lövések leadása után dr. Ságvári Endre a helyiségből kimenekült, de a Palotás Ferenc csendőrnyomozó és a sebesülten utána futó Cselényi Antal detektív lövéseitől eltalálva holtan összeesett. Dr. Ságvári Endre Szabados nevű társát sikerült elfogni. A sérültek közül Pétervári János rendőrőrmester állapota haslövése következtében annyira súlyos, hogy életben maradása kétséges.” (A rendőrtiszt másnap meghalt.)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni súlyos megtorlásnak ez a per is része volt, mintegy megmutatva az önkényuralom erejét azokkal szemben, akiket – mint az elmúlt utolsó polgári államrendszer erőszakszervezetének tagjait – szívesen büntettek volna „ellenforradalmi bűncselekményekért”, de mivel erre a vádlottak nem, vagy alig adtak okot, így régi „bűnöket” vettek elő.
A koncepciós perben valamennyi vádlottat bűnösnek mondták ki emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése által elkövetett háborús bűntettben. Kristóf Lászlót és két társát halálra ítélték és kivégezték, a többiekre súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki, mellékbüntetésként pedig vagyonelkobzást és – az életben hagyottakra – állampolgári jogok gyakorlásától való eltiltást.
A testvére által kezdeményezett hétfői felülvizsgálati tárgyaláson Ságvári Endre megölése ügyében a Legfelsőbb Bíróság felmentette az egykori csendőrt, más vádpontok esetében pedig elévülés, illetve büntethetőséget kizáró ok miatt megszüntették az eljárást. Az indítványozó jogi képviseletét és a vádlott védelmét dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke látta el.
Ságvári Endre – a II. és a XII. kerület határán található – emléktáblájánál tavaly novemberben a Jobbik Magyarországért Mozgalom tartott tiltakozó sajtótájékoztatót. „A kádárizmusban mártírként tisztelt hivatásos anarchista történelmi szerepét ma már objektíven megítélhetjük. Ezért is érthetetlen, az egyébként szakmáját tekintve történész, Hiller István igyekezete, hogy Ságváriból szocdem hőst faragjon” – fogalmazott akkor Nagy Ervin, a Jobbik választmányi elnöke. Információink szerint a jobbikosok szerdán délelőtt fél tizenegykor el kívánják tüntetni a Budakeszi út 5. szám alatt található emléktáblát.
(OS, MR, Kuruc.info)
