Meglepetés! December 20-án, vasárnap 15:00-17:00-ig Bunyevácz Zsuzsa dedikálja a Szent grál elrablása című könyvét a Magyar Menedék Könyvesházban.
A Magyar Menedék Könyvesház heti ajánlója. Alább pedig reklámfilmjük, melyben Wittner Mária szerepel. A lenti könyveket megrendelheti a linkeken, vagy megveheti személyesen Budapesten, a Déli-pályaudvarnál lévő üzletükben. Elérhetőség és cím a honlapjukon.
A filmek kedvelőinek ajánljuk Koltay Gábor eddigi életművét, amelyből mindenki megtalálhatja magának az őt érdeklő témakörben készült dokumentum-illetve játékfilmeket. Közel két tucat film ezen a linken.
 |
Nem tudunk a magyarokon, illetve őseinken, ragozó nyelvű rokonainkon kívül másokat felmutatni a világban, akik a Szent Grál összes megnyilvánulási formájához kötődnének valamiképpen, legyen az például valamifajta ősi bölcselet, mágustudás, aminek eredete a vízözön előtti időkre vezethető vissza - írta Bunyevácz Zsuzsa a Szent Grál üzenete című nagysikerű könyvének utolsó fejezetében. A magyarság küldetését egy sumér himnusszal jellemezte: Országok országa, Törvénytudás népe, Napkelet s Nyugat közt a Világnak fénye. Nagy a Te nemzeted, nagy a te végzeted, oly messze magasztos, hogy föl sem érheted...
Részben e gondolatmenet folytatásaként írta meg újabb könyvét, amely az őskortól napjainkig követi nyomon a történelmi eseményeket. Az emberiség aranykorában még harmóniában éltünk a természettel, a szent univerzummal és - fogalmazhatunk úgy is, hogy - mindenki a Szent Grál birtokosa volt. Hosszú utat kellett megtennünk, amíg üzlet lett az egész világ, s eljutottunk oda, hogy a GDP alapján ítélnek meg minket, és a szabadpiac az imádat tárgya. Ma a világ három leggazdagabb emberének együttes vagyona nagyobb, mint a legszegényebb fejlődő országok 600 millió lakosának összes évi jövedelme; és miközben egyesek sok milliárd dollárt forgatnak a tőzsdéken és képesek arra, hogy egy ország gazdasági stabilitását megingassák, addig 36 ezer gyerek hal meg naponta éhínség miatt...
Lehet, hogy útközben elvesztettünk valamit? Talán éppen a Szent Grált? És ez lenne az Új Világ rend? Néhány pénzember uralma az egész világ felett? Ha valóban épülőben van egy új világ, akkor az csupán a véletlen műve? Vagy igazuk lehet az összeesküvés-elméleteknek? Vagyis létezik egy szorosan együttműködő csoport, amely a világuralom elnyerése érdekében tevékenykedik, és képes nemzeteket, birodalmakat elsöpörni, háborúkat, forradalmakat kirobbantani?
És ha valóban épül az Új Világrend, akkor nekünk, magyaroknak mi a szerepünk benne? Az áldozatai vagyunk, vagy bűnösök? Vagy éppen az a küldetésünk, hogy visszahozzuk az aranykor szemléletét?
A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ ebben a könyvben.
 |
Minden nemzetnek tisztában kell lennie saját történelmével, hogy a jelen eseményei között eligazodhasson, hogy biztonságban élhessen, és tervezhesse hazája, szülőföldje jövőjét. Minden generációnak világos képet kell kapnia az elmúlt századok sorsformáló eseményeiről, s ha ez nem adatik meg számára, akkor az emlékezetkihagyás, a politikai indíttatású történelemszemlélet tévútra vezetheti a társadalmat. Múlhatatlanul szükség van egy olyan történelemismeretre, amely lehántja magáról a különböző okokból rárakódott téves vagy szándékos félre-magyarázatokat, amely tárgyszerű, és tényeken alapul. Hazánk az elmúlt évszázadban – de mindenekelőtt az utóbbi ötven-hatvan évben – olyan történelmi változásokon ment keresztül, amelyek a történelemhamisításnak is tág teret engedtek. A magyarságról szóló összeállításunkban bemutatjuk nemzeti jelképeinket, igaz történelmünket, egyedülálló nyelvünkkel büszkélkedünk, és az őshazától napjainkig a legismertebb magyar tudósok, történészek kutatásaira hivatkozva átfogó képet kaphat az olvasó a mai Magyarország államszerkezetéről, valamint nemzeti kultúránkról. Az irodalom, a zene, a film- és színházművészet kiválóságai mellett sorra vesszük hazánk tudományos életének legjobbjait, képzőművészeinket, világhírű sportolóinkat. Időrendi táblázatok és statisztikai adatok segítik az olvasót, hogy eligazodjon az évszázadok rejtelmeiben. Fiatalok és idősebbek bizonyára érdeklődéssel fogják forgatni a Magyar Kislexikont, melyben minden megtalálható, amit minden hazánkfiának illik tudni. Az összeállítás tankönyv a diáknak, segédkönyv a tanárnak, érdekfeszítő olvasmány magyaroknak határainkon innen és túl, de tekinthetjük akár egy bővített „állampolgársági vizsga” anyagának is.
Tisztelt Olvasó! Vizsgázzon le Ön is magyarságból!
 |
(Egy történet azokról, aki magyarok akartak maradni. Élve vagy holtan.)
A film egy kiemelkedő, ám a jelentőségéhez képest széles körben még kevéssé ismert eseményről szól: 1919. január 29.-én a helybéli polgárok (vasutasok, iparosok, kereskedők, orvosok, tanárok, diákok) és a környékben állomásozó katonák néhány egysége kiverte Balassagyarmatról a várost két hét óta megszállva tartó cseh csapatokat. A honmentő akció jó néhány halálos áldozatot is követelt, és sokan megsebesültek az összecsapásokban.
Az akkor alakulóban lévő csehszlovák állam antant parancsnokság alatt álló hadserege azzal a szándékkal lépte át a demarkációs vonalat (az Ipoly folyót), s foglalta el Balassagyarmatot, hogy a frissiben létrehozott ország majdani határait még délebbre tolja, s ezzel kész helyzet elé állítsa a nagyhatalmakat az első világháború utáni helyzetet rendezni szándékozó párizsi béketárgyalásokon.
A példaértékű városi összefogás megakadályozta, hogy a cseh légió katonái hosszú távra berendezkedjenek az Ipoly bal partján, s ezzel megmentettek egy darabka Magyarországot. (Tették ezt „az akkori magyar (!) kormány behódolást sürgető felszólítása ellenére”.) A dicső emlékek mellett tehát máig kézzelfogható eredménye van a kiontott vérnek, ezt a győzelmet senki idegen hatalom nem írta felül, Balassagyarmat ma is Magyarország része.
Ám nem csupán a korabeli balassagyarmati történésekkel ismerkedhetnek meg a nézők. A film segítségével bepillantást nyerhetnek az első világháború utáni hónapok világpolitikai boszorkánykonyhájába, megismerkedhetnek Bene± és Clemenceau magyargyűlöletének mozgatórugóival éppúgy, miként részesei lehetnek Ady Endre temetésének is, hiszen a költőt éppen 1919. január 29.-én helyezték végső nyugalomra, Budapesten.
Rendező, forgatókönyvíró: Matúz Gábor / Narrátor: Szersén Gyula, Grafika: Laboncz Edina / Szereplők: Dánielfy Zsolt, Gáspár Tibor, ifj. Jászai László, Szakács Tibor, Tóth Tamás, Urmai Gábor és még sokan mások
(Az Országgyűlés a 2005. évi XXXIX. törvényben hajtott fejet Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a település hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, és a Legbátrabb Város, a Civitas Fortissima címet adományozta a városnak.)
A film egy kiemelkedő, ám a jelentőségéhez képest széles körben még kevéssé ismert eseményről szól: 1919. január 29.-én a helybéli polgárok (vasutasok, iparosok, kereskedők, orvosok, tanárok, diákok) és a környékben állomásozó katonák néhány egysége kiverte Balassagyarmatról a várost két hét óta megszállva tartó cseh csapatokat. A honmentő akció jó néhány halálos áldozatot is követelt, és sokan megsebesültek az összecsapásokban.
Az akkor alakulóban lévő csehszlovák állam antant parancsnokság alatt álló hadserege azzal a szándékkal lépte át a demarkációs vonalat (az Ipoly folyót), s foglalta el Balassagyarmatot, hogy a frissiben létrehozott ország majdani határait még délebbre tolja, s ezzel kész helyzet elé állítsa a nagyhatalmakat az első világháború utáni helyzetet rendezni szándékozó párizsi béketárgyalásokon.
A példaértékű városi összefogás megakadályozta, hogy a cseh légió katonái hosszú távra berendezkedjenek az Ipoly bal partján, s ezzel megmentettek egy darabka Magyarországot. (Tették ezt „az akkori magyar (!) kormány behódolást sürgető felszólítása ellenére”.) A dicső emlékek mellett tehát máig kézzelfogható eredménye van a kiontott vérnek, ezt a győzelmet senki idegen hatalom nem írta felül, Balassagyarmat ma is Magyarország része.
Ám nem csupán a korabeli balassagyarmati történésekkel ismerkedhetnek meg a nézők. A film segítségével bepillantást nyerhetnek az első világháború utáni hónapok világpolitikai boszorkánykonyhájába, megismerkedhetnek Bene± és Clemenceau magyargyűlöletének mozgatórugóival éppúgy, miként részesei lehetnek Ady Endre temetésének is, hiszen a költőt éppen 1919. január 29.-én helyezték végső nyugalomra, Budapesten.
Rendező, forgatókönyvíró: Matúz Gábor / Narrátor: Szersén Gyula, Grafika: Laboncz Edina / Szereplők: Dánielfy Zsolt, Gáspár Tibor, ifj. Jászai László, Szakács Tibor, Tóth Tamás, Urmai Gábor és még sokan mások
(Az Országgyűlés a 2005. évi XXXIX. törvényben hajtott fejet Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a település hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, és a Legbátrabb Város, a Civitas Fortissima címet adományozta a városnak.)
Megrendelheti ide kattintva!
 |
Bulcsu könyvünk csak egy történelmi regény. Azonnal megkérdezhetjük: csak egy történelmi regény? Ha ilyen egyszerű lenne, nem fogtunk volna hozzá. Több annál: nem csak és nem egy. Ez az a könyv, ami nekünk hiányzott, és abban bízunk, hogy az olvasó magára vonatkoztatva is ezt fogja érezni. Aki veszi a fáradságot, hogy e rövidre fogott könyvet elolvassa, beavatottá válik.
A történelem az élet tanítómestere - mindennapi döntéseinkhez fontos az elődeink életéből merített tapasztalat. A hivatalosan tanított történelem hiányérzetet teremt, először csak érezzük, majd zsigereinkben tudjuk, később a valódi forrásokat megismerve tapasztaljuk, hogy nem az igazságot tanítják az iskolákban. Mi hát az igazság? Tény, hogy forrásszegények a tankönyvek, az általános iskolától az egyetemig olyan nézetrendszert mutatnak be a múlt leírására, amely legfeljebb egy szűk szelete a valóságnak, ha nem éppen ellentétes azzal. Könyveink gyakran egy ki nem mondott cél alátámasztására, használják múltunkat, és ez a cél nem ritkán esik egybe a magyarságot alávető, kihasználó és gyarmati sorba taszító érdekekkel.
A rendelkezésünkre álló források végtelen gazdagsággal mutatnak gyökeresen más történelmi tapasztalatokra. A befogadásához nyitott lélek és az információk arányos kezelésének képessége szükséges, amit egyelőre csak a kiválasztottaknak tanítanak, így az átlagember számára hozzáférhetetlen. Ha a forrásokat vizsgáljuk, azok sokkal gazdagabbak, ha nem csak a magyar nyelven elérhető dokumentumokból vonunk le következtetéseket, hanem vesszük a fáradságot, hogy a nemzetünk múltjához kapcsolódó bajor, szász, török, örmény, francia, feljegyzéseket, évkönyveket, adatforrásokat elemezzük. Végtelen a forrás, véges a tudás. A kettő egyeztetéséhez kulcs az adathitelesítés, szűrés, kiemelés és tipizálás, valamint a korábbi munkák látókörén kívül eső alapvető motivációk, a vallási késztetések, életösztönből fakadó küldetések, személyiségi mélymagban rejlő sorsvezetettségek bemutatása. Televíziós szakemberként megtapasztaltuk a modern információkezelés útvesztőit, tudjuk, hogy sokkal több a rendelkezésre álló adat, mint amit be lehet mutatni, és be lehet fogadni. Ami ennél fontosabb: nem elég egy dologról beszélni, mert azzal csak az információs szmogot növeljük annak arányában, amennyivel több újdonságot sorolunk fel. Bizonyított tény, hogy az emberi tapasztalat a legmagasabb rendű tudás, következésképpen ha nem sikerül élményszerűen bemutatni a múlt történéseit, akkor az olyan felesleges adattenger marad, amelyben eligazodni képtelenség, hétköznapi életünkra ható következtetéseket levonni pedig lehetetlen. Mindezeket figyelembe véve úgy döntöttünk, megírjuk ezt a hiányzó munkát. Bulcsu vezér életén keresztül mutatjuk meg, mi az, amiben a XXI. században többet kell nyújtani a kanonizált forrásfeldolgozásnál, a romantikus, realista vagy bármilyenista történelemszemléletnél. Szépirodalmi eszközökkel éltünk, szándékosan nyitva hagyva a kutatók számára az ajtót a teljesebb feldolgozás felé. Meggyőződésünk, hogy a modern történelmkutatást nem lehet többé elválasztani a gazdaság, a földrajz, a vallás, lélektan és ezek számtalan társtudománya eredményeitől, de legalábbis nem kerülhet a végeredmény, azaz bármely tárgyú történelmi leírás azokkal ellentmondásba. Ilyen szintetizáló munka eredménye e Bulcsu könyv, melynek olvasásához a képolvasás, az illusztrációk nyomán folytatódó belső képalkotás is hozzátartozik. Szándékaink szerint e folyamatban szabadabb és teljesebb világba jutunk mindannyian, olvasók és alkotók egyaránt. Célközönségünk 12 évestől kezdődik, tehát igyekeztünk a tényeket úgy feldolgozni, hogy az olvasás különös előképzettséget ne igényeljen, ugyanakkor minden korosztály számára tartalmazza azt a többletet, amely bennünket írásra, rajzolásra, könykiadásra késztetett. Jó szórakozást kívánnak:
az alkotók.
Megrendelheti ide kattintva!
 |
Az őseink nyomában társasjátékban 3-6 játékos vagy csapat méri össze tudását és teszi próbára ügyességét egy előre meghatározott titkos katonai küldetés végrehajtása érdekében. A küzdelem a történelmi Nagy Magyarország 72 vármegyéjén folyik.
A játék nem csupán szórakoztató, hanem a nemzeti öntudat erősítését is szolgálja. A játékosok a felhőtlen kikapcsolódás mellett megismerik Magyarország történelmét, földrajzát és híres embereit. Átérezhetik a régi idők hagyományait és kultúráját. Ebben a játékban mindenki egyenlő eséllyel indul. Ha szeret rajzolni, beszélni, mutogatni, érdekli a magyar történelem, természettudomány és művészet világa, akkor számíthat arra, hogy egy mulatságos, ismereteit bővítő játékban lesz része és nem fog unatkozni.
Tartozékok:
220 db kérdés-feladat kártya
72 db vármegye kártya
16 db küldetés kártya
60 db tipp kártya
180 db játékfigura
2 db dobókocka
1 db játéktábla
Az apró tartozékok miatt 3 éves kor alatt csak Felügyelettel ajánlott!!!
Játékleírás
Előkészületek:
A játékosok a terület-kártyákat egyenlően és véletlenszerűen elosztják és figurájukat a megkapott vármegyékre állítják. Öt játékos vagy csapat esetén a fennmaradó két vármegye a legfiatalabb és a legidősebb játékos elfoglalt területét gyarapítja. Ezek után a játékosok a küldetés-kártyából egy-egy lapot húznak, melyben megkapják titkos katonai küldetésüket. A kérdés-feladat és a tipp-kártyákat külön-külön, jól összekeverve a tábla mellé kell rakni. Szükséges még papír és ceruza a tipp és a rajzos feladatokhoz.
Játék célja:
A küldetés-kártyában meghatározott területek mielőbbi elfoglalása. Az a játékos, aki elsőként teljesíti küldetését és bemutatja küldetés-kártyáját, megnyerte a játékot.
A játék menete:
A játékosok sorsolással eldöntik, hogy ki kezdi a játékot, ezután az óramutató járásának megfelelően következik a többi résztvevő. A játékot kezdő személy a küldetésének megfelelően megtámad egy ellenséges területet és a harc fegyvernemét az ellenség határozza meg oly módón, hogy a színes dobókockával dobott színnek megfelelő kérdést vagy feladatot kapják.
Fegyvernemek:
Piros - Történelem
Fehér - Művészet
Zöld - Természettudomány
Sárga - Rajzolás
Kék - Körülírás
Fekete- Pantomim
A dobott színnek megfelelően a kérdés - feladat kártyacsomagból egy harmadik játékos, aki a támadó bal oldalán ül, de ha pont ő a védekező, akkor az ő bal oldalán lévő játékos felhúzza a legfelső lapot. Felteszi a megfelelő kérdést, vagy a dobott színnek megfelelően rajzol, körülír vagy pantomim segítségével bemutatja a fogalmat, ami a kártyán található. Az a játékos nyer, aki elsőként kb. egy-két percen belül megválaszolja a kérdést illetve kitalálja a feladatot. Amennyiben helyes megoldás nem születik, ugyan az a harmadik személy, a számos dobókockával gurít. A tipp-kártya csomagból felhúzza a legfelső lapot és a kockán található számmal megegyező kérdést teszi fel. A támadó és a védekező játékos papírra írja a válaszát. Az nyer, aki tippelésével eltalálja vagy legjobban megközelíti a helyes választ. Ha az agresszor nyert, a megtámadott területről az ellenség figuráját leveszi és egy új, saját figurát állít fel. Ha a védekező eredményes, akkor a vármegyék birtoklása változatlan marad.
Megrendelheti ide kattintva!
 |
A magyar konyha eredetiségét, egyediségét az európai konyhák között az ősi keleti gasztronómiai civilizációkig visszanyúló gyökerei határozzák meg. A keleti gasztronómiai civilizációk az ókor legmagasabb gasztronómiai szintjét képviselték, az étkezés harmóniarendjére épültek. A modern világ globalizációs légkörében csak az a nemzeti konyha maradhat fent, amelynek mélyrenyúló gyökerei képesek összekötni a múlt megkülönböztető hagyományait a kor emberének elvárásaival és szükségleteivel. A jövő magyar konyhájának erőteljesen képviselnie kell az ősi hagyományok harmóniarendjét, megfelelően ötvözve az egészséges étkezés szabályaival. Ez az alapgondolata Cey-Bert Róbert és Tünde könyvének amely évszázadok mulasztását pótolja, megfogalmazva a magyar konyha harmónia-filozófiáját a XXI. század embere számára. A kötet a régi hagyományos receptek mellett, több mint 100 új ételleírást tartalmaz, amelyek kifejezik a megújuló magyar konyha sajátos ízirányzatait, tálalási esztétikáját, deatetikai értékrendjét. Kötelező olvasmány a magyar gasztronómia minden kedvelője számára!
Megrendelheti ide kattintva!
 |
Nemzetünk zenei géniusza, Koltay Gergely ismét meglepi munkásságának rajongóit: megjelent a Kormorán vadonatúj albuma-nem kizárólag csak a fa alá :) A Magyar Menedék Könyvesház kiemelt ajánlásával!
Megrendelheti ide kattintva!
