Nyomozást rendelt el a X. és XVII. kerületi ügyészség a Jobbik gazdálkodásával összefüggésben a számivetel rendjének megsértése miatt, az eljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytatja. "A Jobbik Magyarországért Mozgalmat negyedik éve sorozatban marasztalja el az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amiért a párt gazdasági beszámolói nem mutattak megbízható és valós képet gazdálkodásáról" - írta az ügyészségnek küldött bejelentésében a feljelentéseiről ismertté vált Tényi István, akinek jelzése alapján az ügyészség április végén elrendelte a nyomozást.

"A Jobbik gazdálkodásáról szóló 2011-2012. évi beszámolók ellenőrzése során az ÁSZ 8,8 millió forintnyi kiadást talált, melynek valódiságát a szervezet nem tudta számlával alátámasztani" - emlékeztetett Tényi, megjegyezve: ez ugyan jelentős javulás a 2010-ben feltárt 17,4 millió forintnyi számla nélküli kiadáshoz képest, de még mindig nagyobb, mint a többi parlamenti pártnál együttvéve.

A párt már parlamentbe jutása előtt is többször kapott figyelmeztetést költségvetési fegyelemezetlensége miatt. A Jobbik 2003-as megalakulása után, törvényi kötelezettségei ellenére, öt évig nem tette közzé a pártmérleget, mulasztását pedig csak azt követően pótolta, hogy a Legfőbb Ügyészség vizsgálatot indított az ügyben.

A párt ráadásul az elmúlt két évben sem nevesítette minden esetben a pártot nagy összeggel támogató adományozóit, és azt sem közölte az előírásoknak megfelelően, támogatói milyen összeggel járultak hozzá a párt működéséhez. Az ÁSZ korábban is elmarasztalta a Jobbikot, mert a párttörvény tiltása ellenére névtelen adományokat fogadott el - áll a cikkben.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Alapszabálya a jelenleg Magyarországon működő pártok közül az egyik legdemokratikusabb. Demokratikus, mert a szervezeti tagok a helyi és alapszervezetekben működve maguk irányítják a szervezet életét, állapítják meg a tagdíjat és minden működésre vonatkozó szabályt az Alapszabállyal összhangban. Sajnos a ma hatályos jogszabályok és a pénzügyi elszámolási rendszerek nem képesek ezen demokratikus berendezkedést teljes körűen leképezni. Kevés olyan szervezet vagy cég van ma Magyarországon, amely az ország területén több száz helyen gazdálkodik, saját maga által választott elnök, gazdasági megbízott felügyeletével.

Ezen demokratikus működési forma azonban sajnos magában hordozza a hibázás lehetőségét is. A helyi és alapszervezetek jelentős részének a 2010-es országgyűlési választások előtt csak a tagok által összeadott tagdíj és adomány volt az egyetlen forrása. A saját pénzüket a saját elképzeléseik szerint költötték el, a nemzet ügyének előmozdítása érdekében. Az elköltésről azonban sajnos nem minden esetben küldtek megfelelő dokumentációt a központ részére, így az ezért esetenként a könyvelésben sem szerepelhetett pontosan.

A Jobbik 2009-2010. évi gazdálkodását az ÁSZ 2011. évben ellenőrizte, melyről a jelentés 2012 februárjában jelent meg. Az ebben megfogalmazott javaslatokat figyelembe véve átdolgoztuk belső szabályzatainkat, működésünket, és ezen új szabályok már megfeleltek az előírásoknak. Ezt az ÁSZ ellenőrei is alátámasztják: "Az előző ÁSZ-ellenőrzés felhívásaira tett intézkedések következtében végrehajtott módosítások után a szabályzatok már megfeleltek a számviteli előírásoknak." Ezen módosítások azonban csak az előző ellenőrzés lezárultával, 2012-ben történhettek meg, így a 2009-2010. évi szabályzatok hibájából adódó problémák az ellenőrzött 2011-2012-es időszak egy részében is fennálltak, így természetszerű és várható volt a jelentésben ezek megállapítása. Az általunk és az Állami Számvevőszék által is észlelt rendszerszintű hibákat, hiányosságokat 2012-ben javítottuk.

A 2012. április 22-i országos kongresszus egyik legfontosabb napirendi pontja a gazdálkodási rendszer átalakítása miatt szükséges Alapszabály-módosítás volt. Ennek során eltöröltük az Alapszabály azon előírását, amely szerint a helyi szervezetek, alapszervezetek automatikusan gazdálkodnak, és lehetővé tettük, hogy azon szervezeti egységek, amelyek ezzel nem kívánnak élni, erről lemondhassanak. Az Állami Számvevőszék által megállapított tény, hogy a helyi szervezetek, alapszervezetek egy részének gazdálkodásáról nem rendelkeztünk adatokkal, abból következett – amelyet az Alapszabály-módosítás eredményei igazoltak is –, hogy az érintett szervezetek addig sem folytattak semmilyen gazdálkodó tevékenységet, és az Alapszabály-módosítás után le is mondtak az addig kötelező gazdálkodásról.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Alapszabálya előírja, hogy az éves beszámolót a Jobbik Országos Választmánya fogadja el. Az Országos Választmány azonban – az Alapszabályban a megalakulásához előírt kritériumok miatt - csak 2009 október elején alakult meg, így addig nem volt a Jobbiknak olyan testülete, amely jogosult lett volna elfogadni a beszámolót. Az Országos Választmány által elfogadott 2004-es, 2005-ös, 2006-os, 2007-es és 2008-as beszámolót 2010. január 22-én jelentettük meg a Hivatalos Értesítőben. Az Országos Választmány megalakulása utáni beszámolókat már határidőben jelentettük meg, így a 2009-es beszámolót 2010. április 23-án jelentettük meg, 2010-es beszámoló 2011. április 28-án jelentettük meg, a 2011-es beszámolót 2012. április 25-én jelentettük meg, a 2012-es beszámolót 2013. április 30-án jelentettük meg, a 2013-as beszámolót pedig 2014. április 30-án jelentettük meg.
A 2014-es beszámolót a törvényes határidőn belül, 2015. május 31-éig megjelentetjük.

Az ÁSZ-ellenőrzés által a 2009-2010-es éveket érintő ellenőrzés során feltárt 106 008 Ft-os névtelen adomány nem titkos eredetű pénzből származik, hanem részben abból a banális tévedésből, hogy az egyik csekken a befizető tag nem a saját, hanem alapszervezete nevét írta rá a postai csekkre befizetőként, részben abból, hogy a másik csekken a befizető neve olvashatatlan volt. Az így bevételezett 106 008 Ft-ot a törvényeknek megfelelően be is fizettük a központi költségvetésbe.

Ezen jelentésben a számvevők megállapították a bizonylati fegyelem megsértését, mert bár a pártszabály szerint a tagdíjbefizetés nyilvántartásánál a tagok címét is fel kellett volna tüntetni, ez azonban nem szerepelt teljes körűen minden tagnál. Az adományozók nevesítésénél sajnos tényleg előfordult, hogy az összesítést végző program hibája miatt rossz összeggel szerepelt a támogatás, ezek a hibák azonban javításra kerültek az azóta megjelentetett módosított beszámolókban.

A további hibák egy része összefügg azzal, hogy a párttörvény és a számviteli törvény között évek óta ellentmondás van, amely mind a nyilvántartási, mind a beszámolási rendszerre kiterjed. A párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló mintához a jogalkotók magyarázatot, útmutatót nem készítettek. A beszámolóminta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredmény-kimutatás követelményeinek. Ezt a problémát az ÁSZ is évek óta jelzi minden ellenőrzés során. A Jobbik a kampányfinanszírozásról szóló törvény vitája során is többször jelezte ezen problémát, valamint módosító javaslatokat is nyújtott be a témában, de ezeket a kormánytöbbség lesöpörte az asztalról.

Az Állami Számvevőszék 2013. november-december folyamán végezte a Jobbik 2011-2012. évi gazdálkodásának ellenőrzését. Az ellenőrzés során a számvevőszék munkatársai megállapították, hogy a Jobbik gazdálkodó, bevételszerző tevékenysége során betartotta a párttörvényben előírt forrásszerzési és gazdálkodási tilalmakat, beszámolóit a törvényben előírt határidőn belül és formában közzétette. A helyszíni ellenőrzés időszakában azonban észleltük, hogy a 2011-2012. évi beszámolók eltérnek a könyvelési adatoktól. Az eltérés kijavításáról azonnal intézkedtünk, elkészítettük a módosított éves beszámolókat, amelyek a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben 2013. december 16-án közzé is tettünk, még az ellenőrzés lezárulta előtt, valamint ezzel egyidejűleg intézkedtünk a javított 2009-es és 2010-es évi módosított beszámolók közzétételéről is. A vizsgált évek beszámolóit még a helyszíni ellenőrzés időszakában az ÁSZ ellenőreinek rendelkezésére bocsátottuk, akik azokat áttekintve jelezték, hogy a módosított beszámolók már egyeznek a könyvelési adatokkal.

A sajtóban a mai napon megjelent hírekkel ellentétben tehát az Állami Számvevőszék ellenőrei nem találtak sem 8,8 millió, sem 17,4 millió forint számla nélküli kiadást. A megállapítás arra vonatkozott, hogy a párt által közzétett beszámoló adatai eltértek a főkönyvi adatoktól és ezért módosítani kellett a beszámolót.

A sajtóban megjelent a Magyar Igazságért a Jobb Magyarországért Alapítvány nem a Jobbik pártalapítványa. Egy másik párt által alapított pártalapítvány gazdálkodásáért a Jobbik nem tud felelősséget vállalni. A Jobbik pártalapítványa, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány ellenőrzése során az Állami Számvevőszék találtak kisebb hibákat, ám ezek azóta javításra kerültek.

A kampánypénzek ellenőrzése a 2014. évi országgyűlési képviselő-választási kampányokra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzése a képviselethez jutott jelölő szervezeteknél című legutóbb jelentésében az Állami Számvevőszék mindent rendben talált a Jobbiknál. Megállapította, hogy

Ezen jelentés is igazolja, hogy a Jobbik kijavította a korábbi években tapasztalt hibákat, és alaptalanok a gazdálkodásával kapcsolatosan az elmúlt napokban megjelent vádak, híresztelések.