Az Európai Néppárt figyelmeztette Orbán Viktort, hogy a halálbüntetésnek még a felvetését is elutasítják, ezért zárja le az erről szóló vitát - a nagy szabadságharcos pedig ezt meg is ígérte.
Zoom
Bár egyelőre még nincs komolyan szó arról, hogy a Fideszt kitegyék a Néppártból, vagy hogy távozni akarjon, Orbánt figyelmeztették, hogy a halálbüntetésről nem folytathat vitát, és ezt meg is értette - derül ki a Markus Ferberrel a Figyelőben és Szájer Józseffel a Heti Válaszban közölt interjúkból.
Markus Ferber bajor keresztényszocialista politikus, az Európai Néppárt vezetőségi tagja a Figyelőnek adott interjújában azt mondta, nem a halálbüntetés az első eset, hogy kritikát fogalmazott meg a magyar kormány intézkedéseivel szemben: az új alkotmány, a médiatörvény, az alkotmánybíróság korlátozása is ilyen eset volt. Mint mondta, a Fidesz az önkormányzatokban a civil életbe is mélyen beavatkozik, gazdák vesztették el földjeiket, és az energiavállalatokat kiebrudalták.
Ezek pedig "mind olyan intézkedések, amelyek az Európai Néppárt által vallott értékeknek nagyon a határán, sőt, olykor azon kívül vannak. Ezekről egyértelműen és határozottan szükséges beszélni, s egyszer bizony azt kell mondani, hogy elég volt. Azt hiszem, Orbán úr megértette, hogy a halálbüntetéssel kapcsolatos gondolatkísérletével elérte ezt a pontot" - mondta Ferber.
A Néppárt és a Fidesz konfliktusáról Szájer József fideszes EP-képviselő a Heti Válasznak azt mondta, nem akarnak más pártcsaládot keresni, de az természetes, hogy folynak viták. "Tény, hogy a halálbüntetéssel kapcsolatban a Néppárt megfogalmazta: már a kérdés felvetésével sem ért egyet, és kérte, hogy a vitát Magyarországon zárjuk le. Ezt a miniszterelnök múlt csütörtökön Manfred Weber frakcióvezetővel való találkozásakor meg is ígérte" - mondta Szájer. Korábban az jelent meg, hogy Orbán Manfred Webert is biztosította, hogy nem vezeti be a halálbüntetést, ám eszerint végül az arról folytatott vitától is elállt.
"A Fidesz és a miniszterelnök is szembesült azzal, hogy ebben a kérdésben nincs mozgástér. Engem is meglepett, hogy ilyen érzelmeket váltott ki a külföldi kollégákból. A politikai vitát lezárhatjuk, de a társadalom beszélni fog az ügyről" - magyarázta Szájer József, aki azt mondta, szerinte a bevándorlásal kapcsolatban az uniós államok politikájához és az európai kijelentésekhez képest viszont a magyar kormány valójában mérsékelt álláspontot képvisel.
Hozzátette, Magyarország még nem elsődleges bevándorlási célpont Európában, de el kell dönteni, hogy rá akarunk-e lépni arra az útra, mint Nyugat-Európa 30-40 évvel ezelőtt, ahol most már óriási feszültségeket keltenek a bevándorlók. Mint mondta, a magyar óriásplakátok tartalmával mindenképpen egyetért, "még ha a Néppártban egyesek azt állítják is, hogy a szöveg politikailag inkorrekt". Hozzátette, szerinte a polgárokkal az ő nyelvükön kell beszélni.
Arról a Magyarországot elítélő európai parlamenti határozatról, amelyet szerdán fogadott el az EP Szájer még a határozat elfogadása előtt készült interjúban azt mondta, nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani neki, mert ahogy a Tavares-jelentésnek, úgy ennek sincs jogi következménye, "ez csak a szokásos piszkálódás a baloldal részéről", egyes néppárti képviselőkön pedig nagy a sajtó és a rivális otthoni pártok nyomása. Mindemellett Szájer szerint "meglepő", hogy a román, bolgár, holland miniszterelnökök kijelentéseiről sosem fogadnak el határozatokat.
Szájer hozzátette, a stílus ügyében van még tanulnivalónk, Magyarország ugyanis sokszor verbális küzdelmet vív, egy-egy uniós álláspontnak pedig hajlamos rögtön a rossz oldalát látni. "Együttműködőbb magatartásra lenne szükség, mert a brüsszeli döntéseknek mi is részesei vagyunk" - mondta.
(HV - Figyelő - HVG nyomán)