A Szabadság téri emlékmű maradhat, mondja a fideszes holdudvar megmondóembere, így a nagyobb kormánypárt egységbe tömörült az MSZP-vel és a DK-val, amelyek korábban is ellenezték az emlékmű eltávolítását. Utánanéztünk az oroszok álláspontjának is.
A Magyar Krónika című kormányközeli, közéleti kulturális havilap novemberi számában a lap producereként emlegetett Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott egy olyan új álláspontot fogalmazott meg a Szabadság téri szovjet emlékművel kapcsolatban, amely eltér a párt és közvetlen holdudvara által az elmúlt másfél évtizedben hangoztatott nézetektől.
Kerényi - Ugró Miklós publicistára hivatkozva - szükségesnek tartja egy a szovjet megszállás áldozatainak emléke előtt tisztelgő köztéri műalkotás kialakítását, olyan köztudomású tényt közhelyként elpufogtatva, mint pl., hogy "rengeteg az áldozat". Kerényi a lapban az Emberi Erőforrások Minisztériumának e tárgyban szervezett tanácskozását (erről valamiért nem lehetett olvasni a sajtóban - a szerk.) is említi, a Szabadság téri ruszki emlékműről pedig megállapítja, hogy az "így akár maradhat is, hisz relikvia, szenvedéstörténetünk része".
 |
Ez pompás elképzelés. Nem gondolják? - összegzi Kerényi azt a tervet, amely alapján az elmúlt évtizedek fideszes ígérgetései ellenére (Rogán Antal megválasztása esetén kilátásba helyezte az emlékmű azonnali eltávolítását, Nagy Andor még miniszterelnöki kabinetfőnökként tett nyilatkozata stb.) megállapítható, hogy kormányon már nem azt mondja az Orbán-kabinet, amit pl. Gyurcsány Ferenc és mások ellenzékeként hangoztatott.
Nemzetközi egyezmények, az oroszok ellenzik és a többi alaptalan kifogás
Megváltozott a széljárás, kormányra kerülve pedig már a korábbi elbontáspártiak igazi politikusi szélkakasként a szabadságról elnevezett téren hagynák a megszálló, 56-os forradalmunkat vérbe fojtó szovjet csapatokat dicsőítő emlékművet. Az oroszokra és a hatályos hadisíregyezményekre hivatkozás a leggyakoribb, ezeket terjesztik suttogó propagandaként a fideszes és szocialista káderek, megvezetve sok jó szándékú honfitársunkat is. Előbbi állítás (oroszokra hivatkozás) abszurditását mi sem mutatja jobban, mint hogy korábban maga a kormány képviselője nyilatkozta, hogy az emlékművek eltávolításához minden segítséget megadnak. Mégis hogyan, ha azt ellenzik az oroszok? Joggal tehetjük fel a kérdést: ha az oroszok valóban ellenzik az emlékművek elköltöztetését, akkor a pásztói emlékmű kapcsán miért adott meg minden támogatást az Oroszországi Föderáció budapesti Nagykövetsége, az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériuma és az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma is?
A hadügyminiszterrel összhangban Martonyi János külügyminiszter is úgy nyilatkozott 2013-ban, 13 (!) jobbikos országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában, hogy "az eddigi tapasztalatok szerint az orosz kormányzat – egy alapos belső egyeztetési folyamatot követően – a megfelelően benyújtott kérelmeket nem utasítja el".
Fontos elmondani, hogy nem tudunk egy olyan konkrét ügyről sem, amely során mi, magyarok hivatalosan kezdeményeztük egy szovjet emlékmű áthelyezését, de azt az orosz fél ellenezte. Nem tudunk, de talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy nem volt ilyen eset, hiszen ha lett volna, arra most már biztosan hivatkoztak volna, de ez senki részéről sem hangzott el.
A másik előszeretettel hivatkozott - szintén alaptalan - érv a hadisíregyezményekben foglaltak. Nincs mit tenni, kötnek minket a nemzetközi egyezmények - hangzik a mostanság népszerű kifogás, a kétkedőknek pedig még a Donnál elesett magyar honvédek emlékhelyét is felemlegetik, kifelejtve azt a nem elhanyagolható részletet, hogy az természetesen nem a moszkvai Vörös téren található, így az összehasonlítás módfelett erőltetett.
Suszter maradjon a kaptafánál, hangzik a szólás, nemzetközi egyezmények, egyáltalán, a jog kapcsán hivatkozzunk jogászokra. Dr. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) ügyvezető elnöke korábban már egy 55 oldalas tanulmányában ízekre szedte a témát. Az értelmiségiekből álló Százak Tanácsa Közhasznú Egyesület képviseletében eljárva pedig maga kezdeményezte az emlékmű elhelyezését, ám a Külügyminisztérium elzárkózott az ötlettől.
Az NJA ügyvezető elnöke legutóbb 2015. november 4-én, a szervezet sajtótájékoztatóján fogalmazta meg a kritikáját egy újságírói kérdésre.
"Addig nem fogadom el, hogy Magyarország független, alkotmányos ország, amíg ezt eltűri. Addig Magyarország valamilyen vazallus szerepben van, bármennyire tagadják is" - fogalmazott Zétényi, hangsúlyozva Orbán Viktor morális felelősségét is.
 |
Az oroszok tehát nyitottak az áthelyezésre, amelyekre a nemzetközi jog és a hatályos egyezmények is egyértelműen lehetőséget biztosítanak. Fontos szempont még az is, hogy mit gondolnak erről a leginkább érintettek, az egykori 56-osok.
Wittner Mária és Pongrátz András szerint sem lehet helye a ruszki emlékműnek a Szabadság téren
Pongrátz András, a Corvin köz legendás parancsnokának, Pongrátz Gergelynek az öccse személyesen állt az élére annak a civil kezdeményezésnek, amely november 25-re, a Kossuth téri sortűz évfordulójára esett. Civilek hirdettek polgári engedetlenséget, és kívánták eltávolítani az elvileg tiltott kommunista önkényuralmi jelképeket a Szabadság téri szovjet emlékműről. Az akcióhoz csatlakozott Novák Előd, a Jobbik alelnöke, aki lelkiismereti kérdésnek tartotta, hogy aktívan segítse a civil kezdeményezést. A történtek miatt a Központi Nyomozó Főügyészség folytat vizsgálatot, tegnap napvilágot látott hírek szerint újabb 15 nappal meghosszabbítva a nyomozás határidejét, a sajtóban megjelentek szerint immár három főre kiterjesztve az "elkövetői kört".
Szegény Wittner Mária, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, 56-os halálraítélt sem értheti, mit csinál a kormány, hiszen ellenzékben harsányan követelték az emlékmű eltávolítását. Marika néni 2006-ban a kormányközeli Magyar Nemzetnek így fogalmazott:
"(...) senki jogát nem lehet elvenni, hogy emlékezzen a hazánkban elesett, akár ellenséges katonákra is, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a szovjet csapatok tiporták el a magyarok szabadságvágyát, és ők vezényelték le az ’56 utáni megtorlást is. A népakarat elsöpörte a szovjet rezsimet Magyarországon. Az a kormány, amely az emlékmű eltávolításáért nem tesz semmit, a népakarat ellen cselekszik."
 |
Világos beszéd. Egy fenékkel két lovat megülni nem lehet, ahogy egyszerre két úrnak sem lehet szolgálni (Lk 16,13). Novákot és társait meghurcolhatják, de ahogy a 11 évet börtönben és munkatáborokban töltő Szolzsenyicin fogalmazott: "Bármilyen elzárt lyukba csukják is a rabokat, az igazság valamilyen módon mindig beszivárog."
Úgy legyen!
(Kuruc.info)
Kapcsolódó:
