Az 1956-os szabadságharc leverésének gyásznapja alkalmából tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ). Az előre megadott témákon felül (a 2006-os rendőrterrorral kapcsolatos jogvédő munka, Gergényi ítéletének értékelése, a bevándorlási válsághelyzetben végzett nemzeti jogvédő tevékenység, magyarellenes jogsértések Erdélyben), újságírói kérdésre előkerült a Szabadság téri szovjet emlékmű ügye, amely a nemzeti jogvédők szerint nem pusztán magányos igény, hanem egy jogi lehetőség is, és a közhelyekkel ellentétben akár a magyar-orosz kapcsolatok javításának is eszköze lehet, például a város egy másik pontján felállított orosz kulturális emlékművel.
 Dr. Novozánszky Ilona, dr. Gaudi-Nagy Tamás, dr. Zétényi Zsolt, dr. Grespik László |
A szovjet "felszabadítást" hirdető obeliszk kapcsán dr. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) ügyvezető elnöke a kormány hozzáállását a "sikerkerülés és a kudarckeresés" politikájaként jellemezte.
A nemzeti jogvédő elfogadhatatlannak nevezte a magyar politikai elit magyarázkodását, hogy "kitalálják (a kormány - a szerk), mi lenne a válasz akkor, ha ezt (az emlékmű áthelyezését) kezdeményeznék".
Addig nem fogadom el, hogy Magyarország független alkotmányos ország, amíg ezt eltűri. Addig Magyarország valamilyen vazallus szerepben van, bármennyire tagadják is - fogalmazott Zétényi, külön hangsúlyozva a miniszerelnöknek a morális felelősségét.
A jogvédő a véleményét a Genfi egyezményekben és a magyar-orosz hadisíregyezményben foglaltakkal támasztotta alá. Utóbbi lehetőséget ad akár az emlékmű egyoldalú eltávolítására is, amennyiben két évig nem kíséri eredmény a tárgyalásokat. Dr. Zétényi Zsolt az emlékmű kérdését "nagyon fontos nemzeti ügynek" nevezte, míg dr. Gaudi-Nagy Tamás, az NJSZ vezetője megerősítette a korábban közzétett felhívását, miszerint a szervezet ügyvédei készen állnak a Szabadság téri szovjet emlékművel szembeni akciók miatt eljárás alá vont személyek védelmének ellátására.
(Kuruc.info, fénykép: Béli Balázs)
